Az Érsekújvárról érkezett cigánybanda este tíz körül rázendít az első csárdásra, majd a táncoló párok eljárják a palotást. „A leányok magyar ruháikban a férfiak méltóságteljes sötétjével szemben mind tüzelő piros bársonyba, vakítóan fehér selyembe és puhán elomló zöld szaténba voltak öltözve.” Úgy összegez a tudósító:
Soha el nem felejthető élmény volt a táncoló, díszmagyarba öltözött emberek sokasága.
Az Ujság február 24-én arról is beszámol, hogy Jókai Mór művei új kiadásban jelennek meg angolul. Mint közli londoni tudósításuk: „A Daily Herald hosszabb cikkben emlékezik meg a Jókai-centenárium alkalmából Jókai Mór irodalmi nagyságáról. A nagy szeretettel megírt cikk Jókait gazdag mesemondó vénájában Dumas-hoz, humorában Dickenshez hasonlítja.” A brit lap szerint a könyveit lélegzet-visszafojtva olvassák. „Mindegy, hogy történelmi tárgyat választ vagy pedig modern környezetet. Személyei mind elevenen élnek, és mihelyt egyszer kalandjaik története megindul, többé nem lehet visszafordulni.” Az író műveit harminc éve adták ki először angol nyelven, s a közönséget rögtön meghódították.
„Jókai születésének 100. évfordulója alkalmából az érdeklődés ismét feléje fordul, és könyvei most új kiadásban látnak angolul napvilágot. Legutóbb a Fekete gyémántok című regénye jelent meg, amelyet valósággal elkapkod a közönség.”
Az ellenzéki pártok a miniszterelnökhöz írott levelükben kérik, hogy Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírók 1920. februári meggyilkolásának ügyében mentsék fel Beniczky Ödön akkori belügyminisztert, későbbi ellenzéki politikust a hivatalos titoktartási kötelezettség alól. Azt is kérik, hogy induljon újabb vizsgálat. A Pesti Hírlap február 24-én jelenti, hogy a felmentést megkapta a politikus. Bethlen István miniszterelnök Peidl Gyula szocialista vezetőnek címzett levelében válaszol a megkeresésre. Azt írja: „A honvédelmi miniszter már 1924 tavaszán a szociáldemokrata párt kiküldötteinek a rendelkezésére bocsátotta betekintés céljából a Somogyi–Bacsó-ügy iratait.
A párt megbízottai két-három napon át tanulmányozták is ezeket az iratokat, azonban az ügyre vonatkozó kívánságaikat a mai napig nem terjesztették elő, sem újabb adataikat nem közölték.”
A kormányfő kitér a Friedrich-kormány volt belügyminiszterének kérdésére is. Kiemeli: Beniczky Ödön „nagy nyilvánosság előtt olyan kijelentéseket tett, mintha olyan adatok volnának a birtokában, amelyek a tettesek személyének kétségtelen megállapítását lehetővé tennék”. A miniszterelnök rámutat: tavasszal azonban, „amikor a katonai ügyészség Beniczky Ödönt megidézte, a volt belügyminiszter a hivatali titoktartás kötelezettségére való hivatkozással a vallomástételt megtagadta, a hivatali titoktartás alóli felmentését azonban nem kérte”.
Bethlen leírja, hogy akkor ettől függetlenül a honvédelmi miniszter a belügyi tárca vezetőjénél kezdeményezte a felmentést, most pedig ő maga intézkedett „a folyamatban lévő eljárás sürgős befejezése iránt”.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!