Büszke, régi vágású kommunista a Tisza adóemelési terveit megerősítő bankár

A Kádár-rezsim félkatonai szervezetét, a Munkásőrséget erősítette, régi kommunista család sarja az a Felcsuti Péter, aki a rendszerváltás után bankárként jutott a csúcsra, manapság pedig a Tisza Párt baloldali megszorítócsomagja kapcsán emlegetik a nevét. Mindez azért is figyelemre méltó, mert Magyar Péter rendre tagadni próbálja, hogy baloldali kormányprogramot készít elő.

Elkötelezett szélsőbaloldali indíttatású, a pártállam egyik erőszakszervezetében pallérozódott az a Felcsuti Péter, akinek a neve a napokban felvetődött a Tisza Párt megszorító javaslatcsomagjának lehetséges szerzői között. 

Magyar Péter. Fotó: MTI

Bár a bankár-közgazdász az utóbbit tagadta, megerősítette ugyanakkor, hogy létezett Magyar Péterék nyár végén nyilvánosságra került adóemelési terve, a többkulcsos szja bevezetésével pedig maga is egyetért.

Hamarosan részletesen kitérünk arra, mit írt a sajtó Felcsutiról és a Tiszáról, illetve mit mondott Felcsuti a párt adóterveiről. Előbb azonban idézzük fel a régmúltat. A Raiffeisen Bank hajdani vezérigazgatójának előélete ugyan már kezd a feledés homályába merülni, de Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője a közösségi oldalán pénteken egy régebbi interjúra hívta fel a figyelmet, amiben Felcsuti Péter maga vallott a demokratikus jogállam híveinek nyilvánvalóan vállalhatatlan múltjáról.

 

Munkásőrség, szochaza, pártállam

A Bankszövetség korábbi elnöke 2008-ban a HVG-nek nyilatkozva többek között elmondta, hogy a szülei már a második világháború előtt a kommunista párt tagjai voltak, részt vettek Gömbös Gyula egykori miniszterelnök szobrának felrobbantásában és nyilasverésekben is. – Ezekre a mai napig is nagyon büszke vagyok – fűzte hozzá Felcsuti, megerősítve a rendszerváltás után 18 évvel a szélsőbaloldali identitását. De itt még nem ért véget a bolsevik nosztalgiázás, ugyanis a most Magyar Péterékkel együtt emlegetett bankár a 2008-as interjúban azt is felidézte, hogy erősen baloldali nevelést kapott. Mint mondta: „Például 1956 nálunk nem volt se forradalom, se szabadságharc.”

Felcsuti azt is elárulta, hogy a Radnóti Gimnázium orosz nyelvi tagozata szinte predesztinálta a híres moszkvai elitképzőre, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe. Megjegyezte, hogy intézményesített protekciója volt, hiszen a szochazások (Szocialista Hazáért Érdemrend – a szerk.) gyermekeit általában felvették. Felcsuti az interjúban arról is beszélt, hogy belépett a Munkásőrségbe, a Kádár-rendszer félkatonai szervezetébe. Mint mondta, nem a fegyverek érdekelték, azért csatlakozott a kommunisták véderejéhez, mert így nyílt meg az út előtte az akkoriban éppen létszámstopot hirdető állampártba.

 

Felcsuti és a Tisza

Ezek után idézzük fel az elmúlt néhány nap eseményeit. A kommunista munkásőrből lett kapitalista bankárral szerdán a Klikk TV közölt egy szűk félórás beszélgetést. Felcsuti egyrészt kritizálta a jelenlegi adórendszert, mondván, hogy a közteherviselés mostani szabályai perverz újraelosztáshoz vezetnek, és nem jelenik meg bennük a társadalmi szolidaritás. Némi populistázás és autoriter rezsimezés után a hajdan az állampártba vágyó bankár oda lyukadt ki, hogy a többkulcsos adó lenne a megfelelő.

Felcsuti beszélt a Tisza-adó tervéről is. „Láttuk, hogy a Tisza Párt […] egy nagyon-nagyon bátortalan adómódosítási programot, hát nem mondom, hogy terjesztett elő, mert abban a pillanatban, amikor valahogy napvilágra került, valahogy kitudódott […], a Tisza Párt már vissza is vonta. Tehát volt egy nagyon bágyadt, nagyon halovány elképzelés, hogy kellene valamilyen progresszív jellegnek is lennie a magyar személyijövedelemadó-rendszerben” – mondta. 

A közgazdász minden bizonnyal a nyár végén kiszivárgott információkra utalt: az Index augusztus utolsó napjaiban közölt cikket arról, hogy birtokába jutott egy belsős tiszás dokumentum, amely brutális adóemelést és háromkulcsos személyi jövedelemadót indítványoz.

Felcsuti nyilatkozatának az ad sajátos élt, hogy a hét elején megírta a sajtó: több száz oldalas gazdasági programot készítettek tiszás szakértők, amely a tartalma alapján egy valódi baloldali megszorítócsomag. A dokumentum hitelességét alátámasztja, hogy a nagyobb fejezetek végén a készítők alá is írták azt. És itt jön képbe újra a közgazdász: az Index a saját forrásaira hivatkozva csütörtökön arról írt, hogy az aprólékosan kidolgozott megszorítócsomagon az egyik aláírás nagyon hasonlít Felcsuti Péter kézjegyére. A bankár a lapnak ugyanakkor tagadta, hogy szerepet vállalt volna a dokumentum kidolgozásában. Úgy fogalmazott: „A Tisza Párttal kapcsolatban programban, aktivitásban nem vettem és nem veszek részt.”

Felcsúti közreműködése ugyanakkor nem lenne különösebben meglepő, hiszen nemcsak adóügyi nézetei, de politikai alapállása is szöges ellentéte az Orbán-kormányénak, mint azt a 2008-as interjúban kifejtett kommunista indíttatása is bizonyítja.

Borítókép: Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke egy, az MSZP Táncsics Alapítványának rendezésében tartott baloldali fórumon (Fotó: MTI/Soós Lajos)