Brutális, 1300 milliárdos megszorításra készül a Tisza Párt, Magyar Péterék teljes gazdasági terve nyilvánosságra került

Noha a Tisza Párt által felrajzolt jövőkép állítólag a társadalmi egyenlőségre és a szociális jogok megerősítésére építene, a Tisza-terv valójában súlyos adóemelések sorát és a kedvezmények eltörlését szorgalmazza. Magyar Péterék gazdasági terve szerint többek között megszűnne a gyed, a gyerekek ellátása sem lenne ingyenes, de a mostani tb-rendszert is átszabnák. A párt programja ezenfelül radikális progresszív adóemelést vezetne be minden olyan jövedelemre, amely nem munkából származik.

A Tisza Párt adórendszerre szabott reformja a mindennapok szintjén is érezhető lenne: a progresszív szja bevezetésével gyakorlatilag minden átlagkereső zsebébe mélyebben nyúlna az állam. A tervezet két új kulcsot vezetne be: 22 százalékos adót fizetnének, akik bruttó 416 ezer forint felett keresnek. Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 687 100 forint volt, tehát ez az intézkedés az átlag, de még a bruttó mediánkeresetből (568 700 forint) élőket is érintené.

A bruttó 1,25 millió felett keresők esetében pedig már 33 százalékra ugrik az adókulcs. Ez azt jelenti, hogy

a jelenlegi magyar átlagkeresetűeknek éves szinten akár több százezer forinttal is többet kellene befizetniük.

A Tisza Párt által körvonalazott gazdasági terv egyik legérzékenyebb pontja a családi adókedvezmények megnyirbálása. A dokumentum szerint a középső jövedelmi sávban 30, a felsőben pedig már 50 százalékos vágást hajtanának végre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy átlagos magyar család minden egyes gyermek után harmadával kevesebb adókedvezményt tudna érvényesíteni.

 

 

A Tisza-terv legsúlyosabb adóemelései

A Tisza programtervezete radikálisan nyúlna bele a magyar kisvállalkozók mindennapjaiba. Teljesen eltörölnék az ekhót. A kedvezményes adózást biztosító ekho kivezetésével több tízezer kreatív ipari szereplő, újságíró, művész és sportszakember kerülne át az átalány- vagy tételes adózás szigorúbb rendszerébe. A kata pedig csak egy szűk kör, diákok és nyugdíjasok számára lenne elérhető.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlatilag teljesen átvenné a bérszámfejtést a munkáltatóktól, és mindenkire kiterjesztenék a kötelező, valós idejű ellenőrzést biztosító Digitális Munkavállalói Kártyát (DMK).

Ez a rendszer a leírás alapján úgy működne, mint egy digitális kapuőr: folyamatosan figyelné a munkavégzés és a jövedelmek minden részletét.

A Tisza reformcsomagjának legmeglepőbb és legvitatottabb eleme a vagyonokra kivetendő, évi 6,5 százalékos különadó bevezetése lenne, ráadásul nemcsak a luxusingatlanokra, hanem autókra és különböző nagyobb értékű ingóságokra is.

Az adóhatóság minden ingatlanra és nagyobb ingóságra kiterjedő teljes vagyonfelmérést hajtana végre. A tervezet szerint minden olyan magyar állampolgár érintett lenne, akinek az összvagyona meghaladja az 500 millió forintot.

A határvonal viszont nem egy-egy vagyonelemre, hanem a teljes vagyonra vonatkozik, ide számítana az összes ingatlan, minden 1600 köbcenti fölötti autó, üzletrész, értékpapír, műtárgy, sőt még a magasabb értékű ékszerek is.

A Tisza Párt drasztikus áfaemelést tervez az autókra, az alkoholra és a dohánytermékekre. Az autók és az autóalkatrészek áfája egységesen 32 százalékra ugrana, ami azonnali és látványos áremelkedést hozna a szalonoktól a szerelőműhelyekig. Mindez a 1600 köbcenti feletti járműveket érintené, épp azt a kategóriát, amely a középosztály jelentős részének mindennapi mobilitását biztosítja.

A sör átlagára a jelenlegihez képest 50-60 százalékkal nőne.

A bor, tömény italok és cigaretták ára akár duplájára is emelkedne. Vagyis egy liter egyszerű asztali bor 3000 forintba kerülne, egy doboz cigaretta pedig elérné a 4500 forintos árszintet.

A program radikális progresszív adóemelést vezetne be minden olyan jövedelemre, amely nem munkából származik:

• a bérleti díjakra,
• az ingatlaneladásokra,
• az osztalékokra,
• a részvényeken és
• az állampapírokon realizált nyereségre.

A dokumentum szerint az elkülönülten adózó jövedelmek kulcsai 20, 30 és 40 százalékra nőnének. Egy átlagos lakás kiadása után 20 százalékos adót kellene fizetni, míg egy ingatlan eladásából származó bevételre már a legmagasabb, 40 százalékos kulcsot vetnék ki.

A több száz oldalnyi tiszás gazdasági terv fejezeteit több aláírás is hitelesíti (Forrás: Index)

 

Fordulat a vállalati és járulékrendszerben

A Tisza Párt a társasági adózás teljes rendszerét átalakítaná, progresszív adókulcsokat vezetnének be, ami a kis- és középvállalkozások számára érezhető adóteher-növekedést hozna. A jelenlegi 9 százalékos egységes kulcs helyett a kkv-k 13,5 és 18 százalékos, a nagyvállalatok 21,5 százalékos, a multinacionális cégek pedig 25 százalékos kulccsal adóznának.

A kedvezményes kiva-rendszerből a legtöbb kkv kiesne. Az új plafon évi 150 millió forintos árbevétel és legfeljebb tíz fő alkalmazotti létszám lenne, vagyis csak a mikrovállalkozások maradnának jogosultak. A társasági adókedvezményeket szinte teljeskörűen megszüntetnék. Egyetlen kivétel maradna: a fejlesztési adókedvezmény, amely a kkv-knál jelentősen szűkülne. A kisvállalkozásoknál 25 százalékkal, a középvállalkozásoknál 50 százalékkal vágnák vissza a kedvezmény mértékét.

Gyökeresen átalakítanák a járulékfizetési rendszert. Megszűnne a munkáltatók által fizetett 13 százalékos szochó, helyette

négy új típusú járulékot vezetnének be.

Az új terhek:

• egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék
• szolidaritási nyugdíjjárulék: 2,5 százalék
• szolidaritási egészségügyi járulék: bruttó egymillió forintig 2 százalék, afölött 4 százalék
• szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék

Ugyanezeket a szolidaritási járulékokat a magánszemélyeknek is fizetniük kellene minden külön adózó jövedelmük után. Ez a bérleti díjakra, ingatlaneladásra, osztalékra, részvény- és állampapírnyereségre is kiterjedne. A kulcsok progresszíven emelkednek:

• szolidaritási nyugdíjjárulék: 3-5-8 százalék
• szolidaritási egészségügyi járulék: 6-8 százalék

A rendszer így két irányból szedne járulékot: a munkáltatóktól a bérek után, másodszor a magánszemélyektől minden nem munkabér típusú bevételük után. A kombinált teher emiatt jelentősen nőne: például egy ingatlaneladásnál legalább 15,5 százalék járulékot kellene fizetni a 40 százalékos tőkejövedelmi adón felül.

A Tisza gazdasági terve átszabná a teljes tb-rendszert is

A program ezen felül új, úgynevezett szolidaritási adókat is bevezetne, amelyeket a meglévő járulékokon felül automatikusan vonnának le. Ezek közé tartozna egy 20 százalékos özvegyi nyugdíjadó, valamint ugyanekkora kulcsú öröklési adó az egészségbiztosítási kötvények után.

A Tisza átalakítaná a teljes tb-rendszert is: megszűnne a jelenlegi, állami alapú társadalombiztosítási modell, a 18,5 százalékos járulék helyét pedig kötelező magánbefizetések vennék át.

A nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók, méghozzá jóval drágábban. A minimális csomagok nagyjából a mostani terhelésnek felelnek meg, de a jelenlegi szintű szolgáltatásokért akár 30-35 százalékot is fizetniük kellene a dolgozóknak.

Ráadásul megszűnne a gyed, a gyerekek ellátása sem lenne ingyenes, a díjakat pedig életmód alapú bonus–malus rendszerben állapítanák meg. Aki nem fizet, csak alap- és sürgősségi ellátást kapna. Az egészségügyi dolgozók ugyan papíron állami alkalmazottak maradnának, de a fizetésüket a biztosítók teljesítményarányosan adnák, vagyis ha kevesebb a beteg és kevesebb a bevétel, akkor kevesebb a bér is.

Bár a program végén egy első látásra marginálisnak tűnő, valójában szimbolikus intézkedés is feltűnik: a Tisza Párt bevezetné az eb- és macskaadót.

Minden kutya és macska után évi 18 ezer forintot kellene fizetni,

és még súlyosabb terhek várnának azokra, akik elhagyják vagy magára hagyják az állatukat: naponta nyolcezer forintos tartásdíjat, plusz az állatorvosi költségeket is behajtaná az állam. A kisállattartás további drágulását okozná, hogy a program a kisállat-termékekre az áfán felül további 4 százalékos adót rakna.

Borítókép: Magyar Péter és Manfred Weber (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)