Bármikor robbanás lehet: életveszélyessé vált a fűtés Berlinben

A berlini súlyos áramszünet – amelyet sajtóértesülések szerint szélsőséges baloldaliak támadása idézhetett elő – nemcsak több ezer berlini lakót hagyott napokra fűtés nélkül, hanem a rendkívüli hideg és az áramhiány együttes hatása miatt számos hőszivattyút is komoly veszélyforrássá tehetett.

Fotó: ODD ANDERSEN Forrás: AFP

A szakértő szerint a padlófűtési rendszerek is veszélyt jelenthetnek. Különösen a régebbi rendszerek esetében fordul elő hőszivárgás, vagyis olyan szivárgás, amikor a rendszerből nem víz, hanem gáz távozik. 

A kiszivárgó gáz a szigetelőrétegbe jut, amely a szélső szigetelőcsíkon keresztül kapcsolatban áll a helyiség levegőjével, így a gáz a lakótérbe kerülhet.

A probléma a monoblokk hőszivattyúkat érinti leginkább, mivel ezeknél a hőcsere a házon kívül, a kültéri egységben zajlik, amely közvetlenül ki van téve a fagypont alatti hőmérsékletnek. Normál esetben egy beépített fűtőelem védi a rendszert a befagyástól és a hőcserélő károsodásától, áramkimaradás esetén azonban ez a védelem megszűnik. Az úgynevezett split rendszerű hőszivattyúknál ilyen probléma nem jelentkezik, mivel a hőcsere az épületen belül, egy külön egységben történik.

A lehetséges legsúlyosabb következmény az lehet, hogy a rendkívül robbanásveszélyes propángáz lassan felhalmozódik a lakótérben. Mivel ez szagtalan ipari gáz, jelenléte észrevétlen maradhat, és akár egy kisebb szikra is katasztrófát okozhat.

Wegen Frost und Stromausfall: Explosionsgefahr bei Hunderten Wärmepumpen in Berlin

Der große Stromausfall in Berlin, der mutmaßlich durch einen linksextremen Anschlag ausgelöst worden ist, lässt nicht nur Tausende Berliner seit Tagen frieren – die Mischung aus klirrender Kälte… pic.twitter.com/nyfOZVAUvM

— Christian Abel AfD (@erdbeerbuegler) January 5, 2026

A berlini szenátus illetékes osztálya nem tudott választ adni arra, hogy az áramszünet idején hány monoblokk hőszivattyú működött az érintett kerületekben. A potenciális robbanásveszéllyel kapcsolatban egy szóvivő ugyanakkor kijelentette: a válságstáb és a szenátusi osztály nem tud olyan esetről – sem a mostani áramszünetnél, sem korábban –, amikor hőszivattyúk fagykárt szenvedtek volna vagy veszélyt okoztak volna. Ugyanakkor hangsúlyozták a tulajdonosok felelősségét a berendezések megfelelő üzemeltetésében.

Az országos átlag alapján – amely szerint a háztartások 5,7 százaléka használ hőszivattyút – Berlinben körülbelül 2500 háztartást érinthetett az áramszünet ilyen módon. 

Ebben a szegmensben a monoblokk hőszivattyúk számítanak piacvezetőnek. Ezek többsége R290 hűtőközeget használ, mivel az ilyen rendszerek után magasabb támogatás jár, mint más hűtőközegek esetében.

A Német Biztosítók Szövetsége egy ilyen propánrobbanás lehetőségét nagyon valószínűtlennek tartja. A szóvivő szerint a hőcserélők stabilak, az R290 pedig nem vízoldható. Ugyanakkor kiemelte: az R290-et használó monoblokk hőszivattyúk áramszünet idején csak akkor jelentenek tűzveszélyt, ha egyszerre áll fenn szivárgás és gyújtóforrás. 

A legnagyobb kockázatot a fűtővíz befagyása jelenti, amely csőtörést és komoly javítási költségeket okozhat.

A fagyálló használata nem alapfelszereltség, de Németországban általában a szerelők adagolják hozzá.

A robbanásveszélyen túl szinte biztosra vehető, hogy számos monoblokk hőszivattyú megsérült vagy akár teljesen tönkrement az áramszünetek és a hideg időjárás együttes hatása miatt. Ezt Habedank is megerősítette, amikor úgy fogalmazott: – Sok rendszer valószínűleg egyszerűen szétfagyott.

Ahogyan arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Berlinben több tízezer ember maradt fűtés és áram nélkül. Az áramszünetet okozó gyújtogatás elkövetését egy baloldali szélsőséges csoport vállalta magára. A következmények súlyosak lehetnek: a téli időjárás, a fagy és a havazás miatt akár több száz ember élete is veszélybe kerülhet.

Borítókép: Áramkimaradás Berlinben (Fotó: AFP)