Brüsszel súlyos kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben

Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója szerint Ukrajna Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlása súlyosan szembemegy az európai integráció alapelveivel. A tanulmány rámutat: miközben az Európai Unió rendelkezik olyan intézményi és pénzügyi eszközökkel, amelyekkel felléphetne a tagjelölt országokkal szemben, Brüsszel nem alkalmazza ezeket Ukrajnával kapcsolatban, holott indokolt lenne.

Petri Bernadett a XXI. Század Intézet kutatója Fotó: Vida Balázs

Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója Ukrajna Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlását vizsgálta uniós szempontból. Felidézi, hogy az európai integráció eredeti célja a hatalmi politika és a fegyveres konfliktusok logikájának meghaladása volt. Az 1950-es Schuman-nyilatkozat ennek szellemében azt a célt fogalmazta meg, hogy az európai államok gazdasági és politikai összekapcsolásával a háború ne csak elképzelhetetlenné, hanem anyagilag lehetetlenné is váljon, a vitákat pedig intézményi párbeszéddel, ne geopolitikai nyomásgyakorlással rendezzék – számolt be cikkében a XXI. Század Intézet.

Brüsszel súlyos kettősmércét alkalmaz Magyarországgal szemben (Fotó: AFP)

Petri Bernadett szerint az orosz–ukrán háború kapcsán ez az elv háttérbe szorult, és olyan politikai gyakorlat tért vissza Európába, amelyet az integráció éppen meghaladni kívánt.

A szerző elmondása alapján különösen súlyos, hogy egy EU- és NATO-tagságra törekvő ország vezetője energiaellátás korlátozásával zsarolja Magyarországot, illetve katonai erők bevonásával fenyegeti meg Magyarország miniszterelnökét. Ez Közép-Európában a kommunista időszak politikai nyomásgyakorlását idézi fel, miközben a rendszerváltás egyik legfontosabb eredménye éppen az volt, hogy a térség az intézményi együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló európai rendhez csatlakozott.

A XXI. Század Intézet kutatója hangsúlyozza, hogy Brüsszel elsődleges feladata a tagállamok védelme lenne, mégsem reagál határozottan az ilyen lépésekre.

Az Európai Unió vezetése szerinte csupán politikai nyilatkozatokig jutott, holott a jogi keretek világosan meghatározzák azokat az eszközöket, amelyekkel az uniós intézmények felléphetnének. Ukrajna csatlakozási folyamata az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkére épül, amely megköveteli az uniós alapértékek – például a demokrácia, a kisebbségek védelme és a tolerancia – tiszteletben tartását, valamint a konfliktusok békés rendezését és a szuverenitás kölcsönös tiszteletét.

Petri Bernadett szerint a csatlakozási folyamat nem csupán jogharmonizáció, hanem annak bizonyítása is, hogy a tagjelölt állam politikai működése és diplomáciai gyakorlata összhangban áll az uniós értékekkel. Úgy véli, hogy Zelenszkij elnök magatartása ezt az értékrendet megsértette, az Európai Unió pedig ennek ellenére nem alkalmazza a bővítéspolitika eszközeit. 

Pedig az unió dönthetne a csatlakozási tárgyalások lassításáról, egyes fejezetek elhalasztásáról vagy az uniós támogatások feltételeinek szigorításáról is. 

A tanulmány több példát is bemutat arra, hogy az EU korábban élt ilyen eszközökkel.

Törökország esetében a Ciprussal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása miatt felfüggesztettek tárgyalási fejezeteket, Észak-Macedónia csatlakozását a görög névvita akadályozta, Horvátország esetében pedig a hágai törvényszékkel való együttműködés volt feltétel. A szerző szerint ezzel szemben Ukrajna esetében nem merül fel hasonló számonkérés, például a kényszersorozások, a kárpátaljai magyarokkal szembeni jogsértések vagy a Barátság kőolajvezeték korlátozása miatt.

A cikk rámutat arra is, hogy az EU külső finanszírozási eszközei – például a Globális Európa program – a feltételesség elvén működnek, vagyis a támogatások a partnerországok politikai és intézményi teljesítményéhez kötöttek.

Példaként említi Etiópia, Belarusszia, Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina esetét, amikor az EU pénzügyi támogatásokat függesztett fel vagy tartott vissza politikai feltételek megsértése miatt.

Petri Bernadett szerint ezek az eszközök Ukrajnával szemben is alkalmazhatók lennének, mégsem történik ilyen lépés, miközben Ukrajna részéről nyílt politikai nyomásgyakorlás és fenyegető retorika jelenik meg Magyarországgal, illetve részben Szlovákiával szemben.

Úgy véli, Brüsszel ehelyett saját tagállamára, Magyarországra gyakorol nyomást, ami szerinte azt mutatja, hogy az intézkedések alkalmazása politikai döntés kérdése.

Nincs ebben persze semmi meglepő, hiszen az EU számára semmi sem drága annak érdekében, hogy az általa választott globalista, ukránbarát politikai erőt, a Tisza pártot ültesse kormányzati pozícióba.

– mutatott rá Petri Bernadett.

A XXI. Század Intézet kutatója szerint egy tagállami kormány elsődleges felelőssége saját állampolgáraival szemben áll fenn, ezért Magyarországnak nem szabadna támogatnia feltétel nélkül egy olyan ország finanszírozását, amely veszélyezteti a magyarok jólétét vagy katonai lépésekkel fenyeget. 

Petri Bernadett végül arra figyelmeztet, hogy a közelgő választások tétje az, hogy Magyarország meg tudja-e őrizni politikai mozgásterét és érdekérvényesítő képességét a nemzetközi politikai térben.

Borítókép: Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója (Fotó: Vida Balázs)