Kibújt a szög a zsákból: a Tisza Párt adatbázisában szerepel a MÚOSZ alelnökének neve

A Tisza sajtóban kiszivárgott, kétszázezer nevet tartalmazó adatbázisában szerepel a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) első számú alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve – derítette ki az Ellenpont tényfeltáró portál. Mindez azért érdekes, mert a MÚOSZ volt az, amely a minap közleményben állt ki a sajtószabadság ellen irányuló bírósági döntés mellett.

Forrás: Bors

Hosszas hallgatás után hétfőn megdöbbentő állásfoglalást adott ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a Bors ügyében. Az újságíró-szervezet sokakat meglepve kiállt a sajtószabadság ellen irányuló bírósági döntés mellett. A bírói döntés azt akarta megakadályozni, hogy négymillió emberhez eljusson az igazság a Tisza-csomagról. 

A 4 milliós példányszámban nyomtatott Bors-különszám terjesztését a bíróság betiltotta, mivel a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt. A MÚOSZ kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, s egyetért e döntéssel

– közölték, amit később a Tisza vezető politikusai, többek között Kármán András, a párt költségvetési tanácsadója és a baloldali sajtótermékek is büszkén lobogtattak. Az Ellenpomt legfrissebb elemzésében arról ír, hogy 

a bírósági döntést egy olyan bíró hozta meg, aki rajta volt a Tisza-aktivisták listáján, amely az ukránok által fejlesztett Tisza-applikációból szivárgott ki.

Felidézték, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott az elfogult bíróra célozva: „Micsoda véletlen, hogy a Magyar Péterék megszorítócsomagját bemutató újság ellen pont egy olyan bírónő lépett fel, akinek a neve és budapesti címe megegyezik a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található nőével”.

Törvénytelen bíróság

Mint írták, az a mondat, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt, annak beismerése, hogy 

a bírósági döntés a MÚOSZ szerint is törvénytelen, a törvényes intézkedések ugyanis aligha nevezhetőek rendkívülinek. 

Vagyis a posztkommunista újságírószervezet szerint a Tisza Párt védelmében törvénytelen döntést is hozhat a bíróság. Az pedig, hogy a MÚOSZ szerint létezik valódi és nem valódi sajtószabadság is, azt mutatja, hogy a szervezet az, aminek látszik, továbbra is a kommunista sajtószervezet utódja. 

A rendkívüli helyzetről, rendkívüli intézkedésekről, valódi sajtószabadságról és valódi újságírókról szóló fejtegetés akár Lakatos Ernőtől, a kommunista MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának hírhedt vezetőjétől is származhatna. Ő volt az, akit Kádár János 1982-ben azért nevezett ki, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel rendet tegyen a magyar sajtóban. 

Elsőre nehezen érthető, hogy egy magát függetlenként definiáló, szakmai, érdekvédelmi szervezet – az alapértékeivel szembemenve – miért fogja a pártját ennyire egyértelműen az egyik politikai oldalnak. 

Az Ellenpont azonban talált egy érdekes személyi összefügést, amely magyarázatot adhat a furcsa reakcióra. Mint írták, 

a Tisza sajtóban kiszivárgott, kétszázezer nevet tartalmazó adatbázisában szerepel az újságíró-szervezet első számú alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve.

Mindez azt feltételezi, hogy a MÚOSZ-vezér az ellenzéki párt elkötelezett támogatója: vagy letöltötte a Tisza Világ nevű applikációt, vagy aláírta a baloldali párt valamelyik korábbi politikai akcióját.

A portál úgy fogalmazott, Gönczi Mária Éva a MÚOSZ honlapján közölt önéletrajza meglehetősen homályos. A 2021-22 körül született szöveg feltűnően elkeni, mikor és hogyan kezdődött Gönczi újságírói pályája. Mindössze ennyit ír: „sok évvel ezelőtt népművelői munkám mellett kaptam egy új feladatot: szerkesztőként gondozzam Debrecen egyik kulturális havilapját és egy megyei módszertani folyóiratot”. Hogy kitől kapta a feladatot, azt jótékony homály fedi. Az biztos, hogy az Arcanum adatbázisának tanúsága szerint 1983-ban már a debreceni Kölcsey Művelődési Központ munkatársaként nyilatkozott – vagyis onnan ejtőernyőzött, vélhetően pártutasításra a sajtóba.

Hozzáteték, az önéletrajz szerint 2000-ben már a posztkommunista szervezetben döntési helyzetben volt, s fokozatosan lépett felfele. Most már kirobbanthatatlan a felső vezetésből: májusban ismét megválasztották alelnöknek.

Baloldali médiamunkások egylete

Jelezték, bár a MÚOSZ függetlennek állítja be magát, a szervezet vezetősége tele van baloldali újságírókkal. Gönczi mellett a másik alelnök a külföldi pénzekkel megtámogatott Magyar Hang főszerkesztője, György Zsombor.

Az elnökségben helyet foglal továbbá Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója, Dévényi István, a Magyar Hang és Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója is. Ónody-Molnár egyébként jól be van ágyazva a hazai Soros-világba: jelenleg is elnökségi tagja az Amnesty International Magyarországnak, és rendszeresen moderál beszélgetéseket a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Policy Solution felkérésére.

A MÚOSZ legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy nem volt hajlandó elítélni Magyar Pétert, amiért börtönbüntetéssel fenyegetett meg újságírókat. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a történtek miatt levélben fordult az érdekvédelmi szervezethez, amire cinikus választ kapott. Azt írták a fideszes politikusnak, hogy szereptévesztésben van, amikor felszólítja a MÚOSZ-t, hogy foglaljon állást az újságírókat érő, elszaporodó támadásokról.

Göncziék a mostani ügyben sem a függetlenségükről és a szakmai következetességükről tettek tanúbizonyságot.

Mint ismert, karácsony előtt a Fővárosi Törvényszék azonnali hatállyal betiltotta a Bors – Tisza-csomagot bemutató – különszámát. A döntés nagy botrányt okozott, ugyanis a rendszerváltás után nem volt még példa arra, hogy egy nagy elérésű sajtótermék terjesztését ilyen durván korlátozzák. Arról nem is beszélve, hogy a kiadvány sokak érdeklődésére számot tarthatott, hiszen abban a legnagyobb ellenzéki párt gazdaságpolitikai elképzeléseit mutatták be. A MÚOSZ emellett a vállalhatatlan bírósági döntés mellett állt ki – elnézve a személyi összeköttetéseket, feltehetően nem véletlenül.