Újabb háború tört ki, Vucsics ellen merényletet terveztek és politikai támadás alatt áll Magyarország energiaellátása

Február utolsó hetében jelentős külpolitikai események zajlottak le. Merényletkísérlet gyanúja rázta meg Szerbiát, miközben Európában és a Közel-Keleten is egyre feszültebbé válik a légkör. Szombaton háború robbant ki Izrael és Irán között, ami jelentős eszkalációs veszélyt hordoz magában. A Barátság-vezeték körüli vita, valamint az Ukrajna-hitelt akadályozó magyar vétó újabb frontot nyitott Brüsszel és Budapest között. Itt vannak a hét legfontosabb külpolitikai történései.

Volodimir Zelenszkij, António Costa és Ursula von der Leyen Forrás: AFP

Alekszandar Vucsics szerb elnök és családja életére akartak törni Szerbiában. A hatóságok letartóztattak két férfit a dél-szerbiai Kraljevóban. A tájékoztatás szerint a szerb rendőrség és a titkosszolgálat munkatársai hétfő este fogták el az 51 éves D. R.-t és a 43 éves M. R.-t, mert a gyanú szerint veszélyeztették Szerbia alkotmányos rendjét és biztonságát: fegyverbeszerzést és merényletet terveztek a szerb államfő, valamint felesége és gyermekei ellen.

Újabb háború tört ki a Közel-Keleten, február 28-án (Fotó: AFP)

Brüsszel vegye el Magyarország vétójogát?

Egy ukrán politikai elemző bírálta az Európai Unió döntéshozatalát, és hosszasan taglalta, hogy Magyarország rendre megakasztja a folyamatokat. A megoldás szerinte az lenne, ha elvennék a vétójogot hazánktól. Orbán Viktor miniszterelnökről minősíthetetlen hangnemben szólalt meg Borisz Tizenhauzen. 

A Barátság kőolajvezeték január 27-e óta nem szállít olajat Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány nem enged a nyomásgyakorlásnak sem Ukrajna, sem az uniós intézmények részéről. Bóka János közölte, felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy Magyarország és Szlovákia támogatójaként lépjenek fel az uniós jogi és nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében. Tájékoztatása szerint mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem indul meg a szállítás Magyarország irányába, a kormány az Európai Unió intézményeiben nem tud hozzájárulni olyan döntéshez, amely Ukrajnát segíti.

Az ukránok bizonygatják, hogy sérült a Barátság vezeték, de ezt senkinek nem merik megmutatni

Kijev elutasította a Barátság vezeték helyszíni ellenőrzésre vonatkozó felajánlásokat, a kérdés az uniós külügyminiszterek ülésén is napirendre került. A magyar kormány álláspontja szerint nincs műszaki akadálya a szállítás újraindításának, és pusztán politikai nyomásgyakorlás van a háttérben. Orbán Viktor levélben fordult Volodimir Zelenszkijhez, miközben jelezte, amíg nem indul újra az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken, blokkolni fogják az Ukrajna számára fontos uniós döntéseket.

Az Európai Néppárt képviselője egy felszólalásban elmondta, hogy hiába a magyar vétó, Ukrajna úgyis előbb-utóbb az unió tagja lesz, és szerinte fel kellene gyorsítani a csatlakozási folyamatot. A közösségi oldalán azt írta, hogy Ukrajna egy pajzs. Magyar Péter párttársa, Sandra Kalniete (Európai Néppárt) egy felszólalásában azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb uniós tagállam lesz, még akkor is, ha egy tagállam – Magyarország – meg szeretné ezt akadályozni.

Ukrajnában már az euró bevezetését tervezgetik

Az ukrán EU-csatlakozás terve felvetette Kijev integrációját az eurózónába, az euró bevezetése azonban korántsem egyértelmű lépés. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a saját monetáris politika feladása súlyos gazdasági következményekkel járhat, az idő előtti áttérés pedig inflációs kockázatokat is magában hordoz. 

Február 26-án újabb tárgyalási fordulót tartottak az Egyesült Államok és Ukrajna tisztviselői Genfben. Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy egy márciusi, orosz részvételű találkozó lehetősége is felmerült. Az amerikai-ukrán egyeztetés célja a legutóbbi tárgyalások során megkezdett párbeszéd folytatása és a békemegállapodás előmozdítása volt.

Az Egyesült Államok hivatalos úton figyelmeztette Ukrajnát, miután a dróntámadásaikkal amerikai gazdasági érdeket sértettek. Az ügy az orosz–ukrán háború negyedik évfordulóján került nyilvánosságra, miközben a béketárgyalások továbbra sem hoztak áttörést. Az ukrán nagykövet szerint Washington nem a katonai célpontok elleni csapásokat kifogásolta, hanem azt, hogy amerikai beruházások is érintettek voltak.

Kallas európai katonákat küldene Ukrajnába

Az uniós vezetők egy része már nemcsak politikai, hanem katonai szerepvállalást is sürget Ukrajnában. Az Európai Néppárt vezetői ráadásul egy közös európai haderő felállítását és erőteljesebb fellépést szorgalmaznak Oroszországgal szemben. Boris Johnson volt brit miniszterelnök pedig még tovább ment, szerinte nem kell megvárni a tűzszünetet, már előtte is lehetne nyugati katonákat telepíteni Ukrajnába. Az Európai Néppárt elnöke is osztja Kaja Kallas nézeteit, néhány napja arról beszélt, hogy az állam- és kormányfőknek el kell kezdeniük felállítani egy európai hadsereget. Manfred Weber szerint ez a lépés az európai felelősségvállalás része. Az EPP elnöke szerint közös zászló alatt kell harcba menni. Egy televíziós interjúban kifejtette, hogy most van itt az ideje, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon a háborús konfliktusban.

Friedrich Merz nagy reményekkel utazott Pekingbe

A német kancellár kétnapos látogatásra utazott Pekingbe, ahol Hszi Csin-pinggel és Li Csianggal is tárgyalt. Indulása előtt hangsúlyozta a kiszámítható, szabályokon alapuló kereskedelmi viszony fontosságát. Berlin emellett abban bízik, hogy Kína hatást gyakorolhat Oroszországra a háború mielőbbi befejezése érdekében. Az Al Jazeera pekingi tudósítója, Rob McBride szerint a látogatás mind Peking, mind Berlin számára fontos volt. A kínai vállalatokkal kötött megállapodások aláírása mellett Merz látogatásának egyik fő célja az volt, hogy jobb feltételeket biztosítson a német kereskedelemben.

Újabb háború tört ki a Közel–Keleten

Szombaton Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael és az Egyesült Államok közös katonai műveletet indított az iráni rezsim jelentette fenyegetés megszüntetésére. Az izraeli kormányfő részletezte, hogy az Oroszlán Üvöltése hadművelet célja annak megakadályozása, hogy az iráni vezetés nukleáris fegyverekhez jusson. 

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán jelentette be, hogy az Egyesült Államok nagy volumenű hadműveletet indít Iránban. Céljuk az amerikai nép védelme az iráni rezsim által jelentett jövőbeni fenyegetésekkel szemben.

A legfrissebb hírek szerint Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatoah már nincs életben. Trump hivatalosan is megerősítette: Ali Hamenei halott.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij, António Costa és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)