Példátlan a terrorfenyegetettségi szint jelenlegi emelése

A terrorfenyegetettségi szintek megemelése minden ország esetében szuverén döntés, amelyet az adott állam saját fenyegetettségi megítélése alapján határoz meg – hangsúlyozta lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, sem a NATO, sem az Európai Unió nem ír elő kötelező protokollt arra vonatkozóan, mikor és milyen feltételek mellett kell egy országban magasabb készültségi szintet elrendelni.

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf /Facebook

A terrorfenyegetettség szintjének mostanáig példátlan megemelésével kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó Horváth József biztonságpolitikai szakértő rámutatott: a döntések hátterében mindig több tényező együttes hatása áll. 

Fotó: Katona Vanda

A szakértő szerint Ukrajna részéről egyre élesebb hangnem figyelhető meg Magyarországgal szemben, és különböző nyilvános megszólalásokban fenyegetések is elhangzottak, amelyek növelik a biztonsági kockázatok érzékelését.

A másik meghatározó tényezőként a Közel-Kelet helyzetének eszkalációját említette. A térségben zajló katonai műveletek – köztük az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások – gyorsan kihatással lehetnek Európa biztonsági helyzetére is. Horváth József szerint az ilyen konfliktusok következtében megnő annak a veszélye, hogy radikális csoportok Európában próbálnak demonstratív akciókat végrehajtani, mivel az európai országokat az Egyesült Államok szövetségeseinek tekintik.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa több államában jelentős zsidó közösségek élnek, amelyek ilyenkor fokozott kockázatnak lehetnek kitéve. Magyarország ebből a szempontból különösen érintett, hiszen a kontinens egyik legnagyobb zsidó közössége található az országban, ezért a védelmi intézkedések megerősítése indokolt lehet.

Horváth József hangsúlyozta: 

a készültségi szintek emelése alapvetően preventív jellegű intézkedés. A cél nem a veszély dramatizálása, hanem éppen annak megelőzése, hogy külső támadás vagy terrortámadás megtörténhessen.

Arra a kérdésre, hogy a terrorfenyegetettég szintjének emeléséből mit érzékelhetnek a magyarok, elmondta, az átlagemberek elsősorban a látható biztonsági intézkedésekből érzékelhetik a változásokat. 

Növekedhet a rendőri és katonai jelenlét a kritikus infrastruktúrák környékén, a nagyvárosi közlekedési csomópontoknál, emellett pedig kiemelt figyelmet kapnak vallási közösségek intézményei, iskolák és közintézmények is

– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. Horváth József ugyanakkor kiemelte: a legfontosabb intézkedések jelentős része nem látható a nyilvánosság számára. 

Ilyenkor a titkosszolgálatok fokozott megfigyelési és megelőző műveleteket hajtanak végre annak érdekében, hogy időben felismerjék és elhárítsák az esetleges fenyegetéseket, legyen szó terrorcselekményről vagy külföldi titkosszolgálati aktivitásról.

Arra a kérdésre, hogy a készültségi szint emelése inkább szakmai vagy politikai döntés-e, Horváth József úgy fogalmazott: végső soron mindig politikai döntés születik, azonban azt a biztonsági és hírszerző szervek részletes jelentései alapozzák meg. 

A szakértők elemzései és kockázatértékelései alapján a kormányzati vezetés hozza meg a döntést, amelynek hatása nemcsak a biztonságpolitikára, hanem a gazdaságra és a mindennapi életre is kiterjedhet

– jelentette ki a szakember. Elmondta, a készültségi szintek megemelése elsősorban megelőző lépés, amelynek célja az ország stabilitásának és a lakosság biztonságának fenntartása, az esetleges terrorcselekmények megelőzése.

A magyar terrorkészültségi rendszer négy fokozatból áll, amelyeket a belügyminiszter a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelően egész Magyarországra vagy egy meghatározott területre is elrendelhet. 

• 4-es (alacsony fokozat): az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai Unió vagy a NATO valamely tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn.
• 3-as (közepes fokozat): akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség növekedésére utalnak az EU vagy a NATO valamely tagállamában, vagy ha valamelyik szomszédos országban terrorcselekményt követtek el.
• 2-es (magas fokozat): ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak, vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre.
• 1-es (kritikus, legmagasabb fokozat): elrendelhető, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el, vagy ha Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó esemény történik, amelynél felmerül a terrorizmussal való összefüggés.

A mostani emelés tehát egy fokozattal növeli a hazai készültséget. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a döntés a nemzetközi helyzetre reagál, és a Védelmi Tanács ülése után hozták meg.

A magyar terrorfenyegetettségi szint módosítása 2016, vagyis a rendszer bevezetése óta példátlan lépésnek számít. Az elmúlt tíz évben ugyanis a hazai szintet hosszú ideig 3-as, közepes fokozatban tartották, és a nyilvánosság számára ritkán jelentették be a változtatásokat.

Amint arról már korábban is beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök szombaton közölte, a közel-keleti események hatására mostanáig példátlan módon, megemelik a terrorfenyegetettség szintét. A kormányfő elmondta, 

szombat délután összehívtam a Védelmi Tanács ülését, mert az iráni események közvetett hatást gyakorolhatnak Magyarország biztonsági helyzetére, különös tekintettel az energiabiztonságunkra. A közel-keleti térségben magyar katonák teljesítenek szolgálatot, őket nem érték el katonai csapások, ők jól vannak.

A kormányfő szerint a konfliktus miatt a világpiacon jelentős energiaár-emelkedést valószínűsítenek, ebben a helyzetben pedig kulcsfontosságú, hogy „letörjük Zelenszkij elnök Magyarországgal szemben bevezetett olajblokádját”. 

Amint arról korábban is beszámoltunk, Orbán Viktor szombaton a digitális polgári körök Esztergomban tartott háborúellenes gyűlésén beszédében azt közölte, hogy arról a rendezvényről a Védelmi Tanács ülésére megy majd, ahol felmérik a veszély mértékét. A kormányfő szerint ugyanis több mint komoly az esélye annak, hogy a kialakult helyzet miatt jelentősen megemelkedik az energia világpiaci ára.

Izrael szombaton reggel közölte, hogy megelőző csapást mért Iránra. Mint megírtuk, az akcióban az Egyesült Államok is részt vett. A támadás, amelyre azután került sor, hogy Izrael és Irán júniusban 12 napos légi háborút vívott, az Egyesült Államok és Izrael ismételt figyelmeztetései után következett be, miszerint újra támadni fognak, ha Irán folytatja nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjait.

Izrael Állam megelőző csapást mért Iránra, hogy eltávolítsa az Izrael Államot fenyegető veszélyeket

– mondta Israel Katz védelmi miniszter.

Donald Trump amerikai elnök nyolcperces videót tett közzé a Truth Social közösségimédia-felületén, amelyben megerősítette, hogy az Egyesült Államok részt vett az Irán elleni támadásban. Az Egyesült Államok elnöke emlékeztetett a támadás előzményeire, és úgy fogalmazott: 

Ismételten megpróbáltunk megállapodást kötni. Megpróbáltuk.

Az Egyesült Államok és Irán februárban újrakezdte a tárgyalásokat annak érdekében, hogy diplomáciai úton megoldják a több évtizedes vitát, és elkerüljék a régió destabilizálódásához vezető katonai konfrontáció veszélyét.

A Közel-Keleten kirobbant konfliktus súlyos hatással lehet a globális olajpiacra: ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, az a világ olaj- és gázszállításának jelentős részét érintené, és akár 100 dollár feletti hordónkénti árakat is eredményezhetne.

Ez különösen érzékenyen érintené az Európai Uniót, amely jelentős olajimportőr. 

A feszült helyzetben felértékelődik az energiaellátási mozgástér bővítése, miközben Volodimir Zelenszkij korlátozza a Barátság kőolajvezeték szállításait, amely szűkíti a régió lehetőségeit.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook)