Felcsuti Péter megerősítette, hogy a Tisza-adóterv valódi volt

Valódi volt a Tisza-adóterv, és nagy kár, hogy Magyar Péterék visszatáncoltak tőle – erről beszélt egy interjúban a hét közepén Felcsuti Péter. A baloldali közgazdász megszólalása nemcsak azért érdekes, mert megcáfolta Magyar Pétert, hanem azért is, mert felmerült, hogy Felcsuti részt vett a Tisza Párt több száz oldalas baloldali megszorítócsomagjának kidolgozásában. Bár a közgazdász ezt tagadta, az egykulcsos szja-t azonban rossznak tartja és többkulcsos adót vezetne be. Akárcsak a tiszás tervezet.

2025. 11. 28. 5:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Figyelemre méltó interjút közölt szerdán a Klikk TV. A szűk félórás beszélgetés egyrészt amiatt volt érdekes, aki beszélt, másrészt amiatt, amit mondott. A műsor vendége ugyanis Felcsuti Péter bankár és közgazdász volt, aki korábban bőven megmerítkezett a belpolitikában – de erről később. Kezdjük azzal, miről beszélt a Raiffeisen Bank hajdani vezérigazgatója!

Felcsuti Péter szerint a többkulcsos adó lenne a megfelelő Forrás: ATV/YouTube

A beszélgetés egyik részében a jelenlegi adórendszert kritizálta. Felcsuti úgy vélte, hogy a közteherviselés mostani szabályai úgy rosszak, ahogy vannak, és „perverz újraelosztáshoz” vezetnek. Némi populistázás és autoriterrezsimezés után a bankár oda lyukadt ki, hogy a többkulcsos adó lenne a megfelelő.

Valódi volt a Tisza adóemelési terve

Egy ponton Felcsuti a Tisza adótervére is kitért. Előbb arra utalt, hogy a pártoknak ismertetniük kellene adóügyi elképzeléseiket, majd így folytatta: „Láttuk, hogy a Tisza Párt […] egy nagyon-nagyon bátortalan adómódosítási programot, hát nem mondom, hogy terjesztett elő, mert abban a pillanatban, amikor valahogy napvilágra került, valahogy kitudódott […] a Tisza Párt már vissza is vonta. Tehát volt egy nagyon bágyadt, nagyon halovány elképzelés, hogy kellene valamilyen progresszív jellegnek is lennie a magyar személyijövedelemadó-rendszerben” – mondta. Majd kárhoztatta a kormánypártokat, hogy a Tisza adóemelési tervét annak nevezték, ami: adóemelésnek. (6:12 és 7:14 között a videón.)

A bankár érezhetően nagyon óvatosan fogalmazott, de mondanivalója így is világos. Szerinte – Magyar Péter állításával ellentétben – valódi volt az a tiszás adóemelési elképzelés, amiről a sajtó írt. 

Az interjú megjelenések dátumából és Felcsuti mondataiból arra lehet következtetni, hogy a közgazdász a nyár végén kiszivárgott információkra utalt. Az Index augusztus utolsó napjaiban közölt cikket arról, hogy birtokába jutott egy belsős tiszás dokumentum, amely brutális adóemelést és háromkulcsos személyi jövedelemadót indítványoz. Eszerint a mostani, 15 százalékos kulcs havi 416 ezer forintig élne, felette 22 százalékos mérték következne, a legmagasabb, 33 százalékos elvonás pedig havi 1,25 millió forintos jövedelemtől lépne be.

Pontosan ez a három kulcs és sávhatár szerepel abban a tiszás szakértők által elkészített több száz oldalas, aprólékosan kidolgozott baloldali megszorítócsomagban is, amelyről a napokban számolt be részletesen az Index és a Világgazdaság. Magyar Péter ennek kapcsán is azt állította, hogy a Tiszának nincsenek ilyen adóemelési tervei, és még a sajtót is megfenyegette, amely szerinte hazudik. A mostani dokumentum valódiságát ugyanakkor aláírások igazolják: a nagyobb témakörök végén szignók láthatók több embertől, bizonyosan a tervezetet elkészítő szakértőktől.

Felcsuti megszólalása pedig azért különösen érdekes, mert az Index saját forrásaira hivatkozva csütörtökön arról írt, hogy az egyik aláírás nagyon hasonlít a bankáréra. Felcsuti a lap megkeresésére ugyanakkor tagadta, hogy szerepet vállalt volna a dokumentum kidolgozásában. Úgy fogalmazott, hogy „a Tisza Párttal kapcsolatban programban, aktivitásban nem vett és nem vesz részt”.

Gyurcsány, devizahitel, Bajnai

Felcsúti közreműködése ugyanakkor nem lenne különösebben meglepő – nemcsak adóügyi nézetei, de politikai alapállása is ellentétes az Orbán-kormányéval. Felcsutira leginkább bankigazgatóként emlékeznek a legtöbben, de másfél évtizeden keresztül tagja volt a bankszövetség vezetőségének is. A közgazdászt a magyar devizahitelezés atyjaként is emlegették, a 2008-as pénzügyi válság és az azzal járó borzalmas pénzügyi-társadalmi kártételek után már inkább a devizahitelezés egyik fő felelősének nevezték. Felcsuti a politikába is belekóstolt: 2009-ben az ő neve is felmerült abban a nyilvánosan zajló kétségbeesett jelöltkeresésben, amellyel a kormányfői székből távozó Gyurcsány Ferenc utódját próbálták megtalálni. Felcsuti ettől távol tartotta magát, a Haza és Haladás Egyesülettől viszont nem. 2012-ben sokadmagával – például a datadatos Szigetvári Viktorral és a guruló dollárok botrány amerikai pénzosztójával, Korányi Dáviddal – alapítója volt a szervezetnek, amely lényegében Bajnai Gordon korábbi kormányfő politikai visszatérését volt hivatva előkészíteni. Sikertelenül.

Felcsuti azóta is rendszeres szereplője a baloldali médiumok beszélgetős műsorainak, ahol rendre kormánykritikus véleményt hangoztat, valamikor egyenesen összeomlást emleget.

 

               
       
       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!        

   

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.