Megrendezik az árumintavásárok után az első Budapesti Nemzetközi Vásárt. A jeles eseményt Horthy Miklós kormányzó nyitja meg, aki Belatiny Arthurnak, a kereskedelmi és iparkamara elnökének üdvözlő szavaira úgy válaszol az április 19-i 8 Órai Ujság tudósítása szerint: „Nagy meglepetéssel látom, mint öltenek évről évre nagyobb méreteket árumintavásáraink. Egész Európa nehéz gazdasági helyzete mellett örvendetes jele ez a magyar ipar és kereskedelem életerejének és élni akarásának.” Kiemeli a magyar vásár fontos nemzetközi szerepét és úttörő voltát.
Az idei árumintavásárnak különös jelentőséget ad, hogy először jelenik meg nemzetközi keretekben. Országunkat földrajzi fekvése egyenesen arra utalja, hogy a Nyugat és a Kelet közötti átfutó kereskedelemnek közvetítője legyen. Ebben az irányban nagy lépést jelent árumintavásáraink nemzetközivé tételének kezdeményezése. Az a gyáros, az a kereskedő, aki kiállít, nemcsak arra számíthat, hogy az árucikkét itten fogja értékesíteni, hanem arra is, hogy az innen továbbmegy és Budapest közvetítésével más országokban is piacra talál.

A kormányzó abban a reményben nyitja a Budapesti Nemzetközi Vásárt és kíván a kereskedelmi és iparkamara kezdeményezéséhez sikert, hogy az „árumintavásár szélesebb, nemzetközi kereteiben is újabb bizonysága lesz az intézmény életrevalóságának”.
Megalakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt ― adja hírül a sajtó április 15-én. A Budapesti Hírlap úgy ír a bemutatkozásukról: „A szociáldemokrata pártból kivált ellenzék pártalakító mozgalmának előzményeit Zwickl József ismertette. Mindenekelőtt arra utalt, hogy
a magyarországi munkásmozgalom teljesen téves utakon jár, és már hosszú idő óta nagy az elégedetlenség a szociáldemokrata párt mai vezetősége iránt.” Leszögezi: „Magyarországon más, az eddigiektől eltérő munkásmozgalomnak kell következnie. A szociáldemokrata párt bitorolja a címét. A demokrácia csak a párt cégtábláján van feltüntetve, de a párt életében nem létezik.”
A munkásságot csatlakozásra szólítja föl.