Belharc az internacionalista baloldalon

Kunfi Zsigmond volt népbiztos feljelenti az Internacionálénál a magyarországi vezetést, mert kizárja a kommunistagyanús, szélsőséges elemeket. Alpár Ignácot, az építészet nagy alakját köszöntik hetvenedik születésnapján. Bethlen István miniszterelnök megbeszélést folytat az ellenzék vezetőivel a parlamenti béke helyreállítása érdekében. A Pesti Izraelita Hitközség Jókai-megemlékezésén Léderer Sándor elnök kijelenti: a magyar zsidóságnak nincs más akarata, mint hazánkat újjáépíteni.

A Tőzsdepalota épülete Forrás: Fortepan

A Pesti Hírlap rávilágít a helyzet abszurditására: „az embernek leesik az álla a csodálkozástól: hát lehetséges ez? Lehetséges az, hogy magyar politikai párt tagjai, közöttük nemzetgyűlési képviselők, illetékesnek ismerjenek el egy külföldi fórumot arra, hogy az előtt a politikájukat igazolják? Lehetséges az, hogy magyar nemzetgyűlési képviselőket felelősségre vonhasson az a Kunfi, akinek futva kellett futni az országból azért, mert fő előidézője és fő bűnöse volt a vörös rablóuralom országos szerencsétlenségének?” A Budapesti Hírlap január 25-én abban látja Peidl Gyuláék raportra rendelésének fő okát, hogy „a Bécsbe idézett jelesek írták alá a Bethlennel kötött paktumot”. Becsapták ugyan a kormányt, ám „az elvtársak egy részének az a kifogása, hogy a becsapás nem volt teljes”, s „az osztályharc szent tüzére nem dobáltak elegendő hasábot”. 

Alpár Ignácot, az építészet meghatározó alakját köszöntik ünnepélyesen hetvenedik születésnapján. A Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyad vára, az Anker-palota tervezőjének tiszteletére a Mezőgazdasági Múzeum udvari falán egy Telcs Ede által készített domborművet avatnak. Hauszmann Alajos méltatása után Kertész K. Róbert építész, helyettes államtitkár mond beszédet, amelyben úgy fogalmaz: „A nemzeti géniusz életerejét azok adják, akik a szellemi élet kimagasló csúcsain a tudomány és művészet, a kulturális élet magasba nyúló ormain állanak, magas ívelésű hidak pilléreit helyezik el, mely hidak a messze jövő távlatába vezetnek, akik ragyogást gyújtanak fel a holt anyagban, a gondolatnak szárnyat adnak, eszmévé nemesítik.” Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a kormány nevében üdvözölte az ünnepeltet, „akinek olyan nagy része van Budapest építkezésének fejlesztésében”. 

Párbeszéd kezd kialakulni a kormánypárt és az ellenzék között, miután utóbbiak jelentős része hetek óta nem vesz részt a parlament munkájában. Az Est január 24-én úgy ír: „Az az akció, amelyet a parlamenti béke megteremtésére Zsitvay Tibor, a Ház alelnöke kezdeményezett, tegnap este végre egy pozitív eredményt ért el. […] Az ellenzék passzivitásba vonulása óta tegnap este történt először, hogy a demokratikus blokk vezetői találkoztak gróf Bethlen István miniszterelnökkel és Scitovszky Béla házelnökkel.” A megbeszélésre Zsitvay Liszt Ferenc tér 10. alatti lakásán kerül sor és a kormányfőn és házelnökön kívül Vázsonyi Vilmos és Peidl Gyula vesz részt. A mintegy háromnegyed órás diskurzusról megállapodásuknak megfelelően nem adnak bővebb tájékoztatást. 

A Pesti Izraelita Hitközség rendkívüli közgyűlésen emlékezik meg Jókai Mór születésének századik évfordulójáról – számol be róla a Pesti Hírlap január 20-án. Dr. Léderer Sándor hitközségi elnök beszédében „Jókai Mór szellemét, mint az egység és felekezetközi béke szimbólumát ünnepli.” Kijelenti: „a magyar zsidóságnak nincsen más akarata és elhatározása, mint hazánkat feltámasztani és újjáépíteni”. 

Az emlékbeszédet tartó Rákosi Jenő elmondja: „Az a nyugati demokrácia, amely népeket feldarabol, nemzeteket más nemzetek uralma alá hajt, nemzeteket önvédelemtől megfoszt, kiszipolyoz, ez a demokrácia nekem nem kell.” 

Nem emlegetnek még globális felmelegedést, sem klímaváltozást, de miután hosszú ideje nem hull a hó az országban, a sajtóban is hiányolják. A Pesti Hírlap karikatúrája január 21-én síelni akaró polgárokat ábrázol, a következő szöveggel: „Hát már sohase lesz hó?”