Hajrában a nemzeti konzultáció, már több mint egymillióan hallatták hangjukat a Tisza adóemelési terveiről

Vasárnapig lehet visszaküldeni a nemzeti konzultációs íveket, amivel a magyarok véleményt mondhatnak arról, hogy a Tisza megsarcolná az embereket. A részeredmények szerint már több mint egymillióan mondták el, mit gondolnak Magyar Péterék tervéről. A nemzeti konzultáció lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok két választás között nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben.

Hajrájához érkezett a nemzeti konzultáció, amivel a magyarok véleményt mondhatnak az adórendszerről, valamint hazánk energiaszuverenitásáról. Az kérdőíveket november 30-ig, azaz vasárnapig lehet visszaküldeni. De aki szeretné, az kitöltheti online is a nemzeti konzultációt, amihez fel kell keresni a nemzetikonzultacio.kormany.hu oldalt. Egy rövid regisztráció következik, ahol meg kell adni e-mail-címet, amelyre a polgár kap egy levelet, amelyben megtalálható a szavazáshoz vezető link. Erre kattintva azonnal megnyílik a kérdőív, amelyet a válaszok bejelölése után egyetlen kattintással be is lehet küldeni.

A Tisza Párt adóemelési tervei ellen lehet tiltakozni a nemzeti konzultációval (Fotó: Máté Krisztián)

Ezért szükséges a nemzeti konzultáció

A minap Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy már online kitölthető a nemzeti konzultáció. De a miniszterelnök figyelmeztetett a közelgő határidőre is, majd arra biztatott mindenkit, hogy töltse ki a kérdőívet. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig november közepén ismertette, hogy 

már több mint egymillióan tiltakoznak a brüsszeli bábok adóemelési tervei ellen.

A kormányfő még a szeptemberi kötcsei találkozón ismertette, hogy a kormány nemzeti konzultációt indít. A döntést az indokolta, hogy pár héttel korábban kiszivárgott egy feljegyzés, amely szerint a Tisza Párt gazdasági munkacsoportja hosszabb, összetett gazdasági programot készített, amit azóta gazdasági szakemberek szélesebb körének is bemutattak. A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, míg 1,25 millió forint fölött jönne a 33 százalékos sáv is.

„Választást kell nyerni, utána mindent lehet”

Később Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke volt az, aki elszólta magát, hogy a Tisza Párt átalakítaná a személyi jövedelemadó rendszerét. A politikus az etyeki beszédében kikotyogta: pártja progresszív, többkulcsos adóemelést tervez, minderről azonban nem lehet beszélni.

Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd, ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, hogy határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. Választást kell nyerni, utána mindent lehet

– fogalmazott Tarr Zoltán.

Magyar Péter alelnöke azt is mondta, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.

Durva megszorításra készül a Tisza Párt

Most pedig az Index birtokába került egy több száz oldalas gazdasági tervezet, amely szerint Magyar Péter pártja radikálisabb átalakítást vázolt fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedben.

A program szerint az államnak évente legalább 1300 milliárd forinttal több bevételre lenne szüksége, és ezt nem növekedésből, hanem kőkemény megszorításokból, adó- és járulékemelésekből szednék össze.

A csomag tengelye a progresszív szja drasztikus emelése, és több olyan intézkedést is kilátásba helyez, amelyek alapjaiban írnák át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját, jelentős többletterhek kerülnének a lakosságra és a vállalkozásokra is:

• a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása,
• a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna,
• 32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal, valamint
• új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné.

Rendkívül sikeres egyeztetési forma

Nem új keletű, hogy a kormány a hazánkat érő veszélyek és külföldi nyomásgyakorlás esetén a magyar emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket, hiszen az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével. Ez az egyeztetési forma lehetővé teszi, hogy 

az állampolgárok két választás között, különleges helyzetekben nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben.

Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amelyben a gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. A nemzeti konzultáción 1 350 690 ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.

A nemzeti konzultáció kérdései

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenlegi egykulcsos jövedelemadó-rendszert egy magasabb adókulcsú, többsávos adórendszer váltsa fel?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy szűkíteni kell a családi adókedvezményeket?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy el kell törölni az adómentességet az édesanyáknál és a fiataloknál?
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az olcsóbb orosz energia helyett drágább forrásokból szerezzen be olajat és gázt, akkor is, ha emiatt nő a családok rezsiszámlája, és megszűnik a rezsicsökkentés?
5. Egyetért-e Ön a vállalatok által fizetett társasági adó megemelésével?

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)