Az értelmiség öltönyös rocksztárja Istennel birkózik, a harcot saját könyvében írta meg

Jordan B. Peterson a konzervatív fiatalok legnépszerűbb véleményvezére, a kanadai klinikai pszichológus, egyetemi tanár legújabb kötete pedig idén magyar nyelven is megjelent a 21. Század Kiadó gondozásában. Előző két könyvével szemben a Mi, akik Istennel birkózunk sokkal súlyosabb mű, amiben a szerző nem kevesebbre vállalkozik, minthogy saját szűrőjén keresztül értelmezze a bibliai történeteket. Ez a teológiában járatos olvasót néhányszor talán homlokráncolásra késztetheti, de mindenki más örömmel fedezheti fel benne, hogy a Biblia sokkal izgalmasabb olvasmány annál, mint amennyire gondolni szoktunk rá.

Fotó: LARS PEHRSON/SVD Forrás: TT NEWS AGENCY

Jordan B. Peterson az internetre feltöltött előadásai révén csakhamar a konzervatív gondolkodás egyik leghatékonyabb szószólójaként vált ismertté, akinek valóságos tömegek követik a munkásságát – YouTube-csatornájának több mint nyolcmillió feliratkozója van –, olvassák a könyveit, és világszerte telt házas előadásokat tart. Az író ugyanakkor magára régi vágású liberálisként hivatkozik, és esküszik rá, hogy hiányzik belőle a szükséges kompetencia ahhoz, hogy tudja például, Jézus testben valóban feltámadt-e a halálból. Beszédeiből, írásaiból is kitűnik, hogy korántsem elkötelezett hívő – ebben nagyban különbözik a szeptemberben meggyilkolt Charlie Kirktől, aki – meglátásom szerint egyszerű gyakorlatiasságból – politikailag is egyértelműen hitet tett Donald Trump mellett, míg Petersonra nem jellemző az ilyen direkt politikai aktivizmus.

Jordan B. Peterson kötetei nálunk eddig a 21. Század Kiadó gondozásában jelentek meg

Jordan B. Peterson: Mi, akik Istennel birkózunk

Peterson –  aki eddig három alkalommal látogatott el Magyarországra, és legelőször a Szent István-bazilika impozáns díszletei előtt szólalt fel – hallatlan népszerűsége azonban nem csak annak köszönhető, hogy politikai és ideológiai értelemben is ragaszkodik saját szuverenitásához, hanem hogy egy tudósember megközelítésével ad használható mankókat a modern kori káoszában fogódzkodót kereső fiatal generáció – elsősorban a férfiak – számára. Ha úgy tetszik, a korszellemnek megfelelően sokkal inkább tudósember, aki mégsem tagadja a szakralitás elsőségét. 

Magyarországon korábban két könyve jelent meg – a 12 szabály az élethez és a Túl a renden: újabb 12 szabály az élethez. Ezekben a pszichológia, a történelem, a mitológia és a szociológia határmezsgyéjén egyensúlyozva fogalmazta meg a rend, a felelősség, a tradíció és az önfegyelem fontosságát. Engem sokáig meg is tévesztett vásárlócsalogató címeivel, az idén megjelent harmadik könyvének azonban a már a címe is jelzi, hogy egy teljesen más karakterű munka.

A Mi, akik Istennel birkózunk című vaskos kötetében Peterson mély teológiai, civilizációtörténeti és pszichológiai vizsgálódásokat folytat a Biblia történetein keresztül, miközben az emberi létezés nagy kérdéseit fejtegeti: mit jelent szenvedni, döntést hozni, értéket választani, és hogyan lehet a modern ember számára mégis élő valóság Isten és a transzcendens tapasztalata. Ezeknek megfelelően sokkal nehezebben olvasható mű, már csak a soronként ránk zúduló információmennyiség miatt is komoly intellektuális kihívás végig koncentrálni a szövegre.

Peterson szerint a Szentírás élet-halál döntések sorozatával szembesít minket, lázadó fantáziánkat és mítosz vezérelt törekvéseinket a valóság mögöttes erkölcsi struktúrájához igazíthatjuk, vagy elutasíthatjuk. 

Ha visszautasítjuk, tönkretesszük a saját- és mások életét is. Ha ehelyett felismerjük a valóságot, akkor is szembe kell néznünk a társadalmi elvárásokkal és a saját belső kényszereinkkel, vágyainkkal, tökéletlenségünkkel. 

A könyvet felépítő vezérgondolat ismerős lehet Peterson korábbi munkáiból, de a szerző ezúttal épphogy a részletekbe merül alá. Peterson rendszerint először kiemeli a bibliai történetek részleteit és furcsaságait, majd felteszi a kérdést, mit jelent ez? Innen mindig valamilyen erkölcsi, pszichológiai vagy egzisztenciális tanulságra jut: Ádám és Éva története például számára azt üzeni, hogy az ember gyermeki létből való felnövése eleve elrendeltetett; Bábel tornya a technológiai gőg romboló hatására figyelmeztet; Ábrahám fiának feláldozása pedig arra, hogy minden értékünket készeknek kell lennünk felajánlani Istennek. 

Ezekben az értelmezésekben komoly erő és inspiráció van, ugyanakkor kiviláglik belőle, hogy Peterson nem teológus. De ami a kötet gyengesége, talán épp az válhat az előnyére is: képes megszólítani és elgondolkodtatni azokat is, akik nem hordozzák magukban a vallásos tanításokat, mert alapvetően nem ebben szocializálódtak.

Emiatt joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon Peterson nem egyszerűsíti-e a Bibliát erkölcsi tanácsok és életvezetési példák gyűjteményévé, mert amennyiben ez így van, úgy elvész a Biblia történeti, teológiai és transzcendens valóság igénye. 

Tehát hogy a Biblia elsősorban nem csak bölcs történetek sorozata, hanem Isten valóságos kinyilatkoztatása, maga a tapasztalat, ami azért különösen fontos, mert máskülönben a szentírás csak a kereszténység erkölcsi kézikönyveként működik. Furcsamód tehát Peterson kívülálló, de közben épp ennek köszönhetően képes közelebb vinni olvasóját a hithez.

Míg korábbi kötetei gyakorlatias útmutatóul szolgáltak, ez a könyv inkább gondolkodásra hív: arra, hogy az olvasó kilépjen az azonnali életvezetési receptek kényelméből, és visszaforduljon ahhoz a kétezer éves kulturális örökséghez, amelynek erkölcsi és szellemi struktúrái a nyugati civilizáció építőkövei, és amelyek ma is körbevesznek minket mindenhol, még akkor is, ha – és ehhez néha elég kilépnünk az utcára – ma már észre sem vesszük.

A szerző hasonló témájú cikkei a Lugasban:

• G. K. Chesterton: Mi a baj a világgal?
• Joseph Campbell: A mítosz hatalma
• Neil Gaiman: Sandman – Nyitány