Már hivatalos: a január 9-i áramfogyasztás csúcsa 10 óra 45 perc körül (15 perces átlagot nézve) 7989 MW volt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) által hitelesített adatok szerint. Ez 306 MW-tal több az előző napi, január 8-án mért 7683 MW-os csúcsnál, illetve 326 MW-tal szárnyalja túl a 2025. január 20-án mért legutóbbi rekordot, a 7663 MW-ot.
Nem áll meg az áramigény növekedése
Ahogyan arról pénteken beszámoltunk, a hazai áramfogyasztás a délelőtt egy pillanatában elérte a 8022 MW-ot, az e körüli negyedórát számolva jött ki az új, hitelesített rekord adata. A fogyasztás évről évre növekszik, tekintettel a gazdaság és a mindennapok mindinkább villamosított berendezkedésére. Most éppen télen dőlt meg a rekord, de tudjuk, nyáron a kánikula miatt ugrik meg az áramfogyasztás. Vagyis ez az új normalitás, Magyarországnak egyre magasabb áramkeresletre kell berendezkednie.
– A jelenlegi rendkívül hideg időjárás és a havazás újabb látványos bizonyítéka annak, hogy a villamosenergia-ellátás nem ideológiai kérdés.
Előfordul persze, hogy ideológiai köntösben jelentkezik az áramellátás, illetve annak teljes hiánya: ahogyan a minap Berlinben, ahol egy szélsőbaloldali szervezet gyújtogatása miatt 45 ezer háztartás és 2200 vállalkozás maradt négy napig áram nélkül – mondta lapunknak Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök, hozzátéve, ilyen okból szerencsére Magyarországon nem fenyeget áramszünet. Ám az elmúlt napok rendszerterhelése és az importáram magas aránya az ellátásban markánsan jelzi: a Paks II atomerőmű két új blokkjának 2400 MW-os, karbonmentes kapacitására már most is égető szükség lenne.
Hallgattak a megújulók
Ahogyan más, stabil és folyamatos ellátást biztosító erőművekre is, mint a Tiszaújvárosban épülő, 1000 MW-os gázerőműre, hiszen hiába a világelső naperőművi beépítettség, ha egyes napokon az időjárás nem engedi érvényesülni. Hárfás Zsolt hangsúlyozta: az, hogy a hatalmas, mintegy 8300 MW-nyi (háztartási, ipari, saját célra termelő ipari) beépített naperőművi kapacitások termelése a csúcsdöntés napján, 10 óra körül minimális, 370-380 MW volt, nem holmi tervezési hiba, hanem a megújuló alapú termelők természetéből fakad. Ilyenkor alacsonyan áll a nap, felhős volt az idő és az ország nagy részén hó borítja a paneleket (amiket egyébként nem érdemes letakarítani). Ráadásul elegendő szél híján a hazai szélerőművek sem segítettek érdemben, a beépített 325 MW-nyi szélerőművi kapacitás napi átlagos teljesítménye mindössze nyolc megawatt volt. Mindenesetre érdemes fejleszteni az energiatárolást is – említette a kormányzati törekvések e szálát is Hárfás Zsolt –, de a rendszer gerincét olyan erőművek adták és adják a jövőben is, amelyek akkor is termelnek, amikor a természet épp nem kooperál. Ki kell kerülni az importkényszerből.
– A csúcsdöntések napján ugyanis ismét kiderült, hogy Magyarország áramellátása jelenleg a paksi atomerőműre, a gázerőművekre és importra támaszkodik, az utóbbi pedig sokkal inkább jelentős kényszer, semmint „extra lehetőség”. A külföldi áru drága, esetenként bizonytalan, akár geopolitikai kockázatokkal terhelt. Az új rekordfogyasztás környékén az import 3100-3200 MW körül alakult, a napi csúcs 3340 MW volt, miközben Paks II kapacitása ehhez képest csak 2400 MW lesz – magyarázta a szakértő, leszögezve: megújulókra valóban szükség van, de csak úgy, ha van mögöttük erős, stabil, szabályozható termelési bázis.
– A rekordterheléses nap tehát nemcsak statisztikai érdekesség, hanem politikai és stratégiai üzenet is. Azok, akik szerint Magyarország ellátása pusztán nap- és szélerőművekkel megoldható, látványosan hallgatnak, a számokkal ugyanis nem lehet vitatkozni – jelentette ki Hárfás Zsolt, előrevetítve: minden hideg, szélcsendes, rekordterheléses nap közelebb visz ahhoz a ponthoz, amikor már nem lesz elég tartalék.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!