
A szóvivő szerint ugyanakkor van az eszmék mellett gyakorlati oldala is a megmozdulásoknak: annak a kifejezése, hogy a résztvevők hitet tesznek a tradicionális értékeik mellett. A kezdetekkor elsősorban a magyar kormány és a nemzeti szuverenitás melletti kiállás volt a fő üzenet. Ma már azonban sokkal tágabb értelmezése van: a béke, a stabilitás, a hagyományos értékek, a család védelme és Európa jövőjének kérdései mind ide tartoznak.
– A Békemenet ma már egyfajta jelképe annak a politikai és kulturális közösségnek, amely hisz a nemzetek Európájában és a józan, hétköznapi emberek véleményének erejében. Minden korszaknak megvan a maga döntő pillanata.
Most egy olyan időszakban élünk, amikor Európa a háború árnyékában, gazdasági bizonytalanság közepette keresi az útját. Ilyenkor különösen fontos, hogy egy ország polgárai világosan kimondják: ők békét, biztonságot és kiszámítható jövőt akarnak
– vélekedett ifjabb Lomnici Zoltán.
Reneszánszát éli a közvetlen demokrácia
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Alaptörvény szerint a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Úgy véli, hogy míg a Lajtától nyugatra a közvetlen demokratikus eszközök egyre inkább háttérbe szorulnak – ékes példa erre az európai polgári kezdeményezések súlyos intézményi válsága – addig Magyarországon a közvetlen demokrácia – kiegészülve a gyülekezési joggal – a reneszánszát éli.
Ezért sikeres az összes közvetlen demokratikus eszköz, mint például a nemzeti konzultáció és ezért van stabil vonzereje a Békemenetnek
– tette hozzá.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!