Hiába drágultak nagyot a magyar lakások, Nyugat-Európa még mindig előttünk jár

Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak az Európai Unióban 2010 és 2024 között, de még így is csak felzárkozni tudott a nyugati árakhoz. A lakhatási költségek alapján ugyanakkor Magyarország nem tartozik a legrosszabb helyzetű országok közé. Ennek oka egyrészt, hogy a saját tulajdonú otthonban élők aránya továbbra is kiemelkedően magas és a vizsgált időszakban a bérek is nagyjából háromszorosára nőttek.

A lakásárak tekintetében ellkezdtünk felzárkozni az európai piachoz Fotó: Ladóczki Balázs

A Deloitte 2025-ös összesítése szerint 2024-re a legdrágább országok között továbbra is Nyugat-Európa dominált: Luxemburgban az új lakások átlagos ára 8760 euró/négyzetméter volt. Vagyis a magyar felzárkózás ellenére a leggazdagabb nyugat-európai piacokon az árszint továbbra is jóval magasabb.

Az EU-ban az emberek többsége saját otthonban él

A lakhatási szerkezetben továbbra is erős a tulajdonosi modell: 2024-ben az EU háztartásaiban élők 68 százaléka saját tulajdonú otthonban lakott, míg 32 százalék bérelt ingatlanban élt. A legmagasabb tulajdonosi arány Romániában volt 94 százalékkal, ezt Szlovákia 93, Magyarország 92, Horvátország pedig 91 százalékkal követte. Németország kivételnek számít, ott a bérlők aránya magasabb volt, mint a tulajdonosoké.

Sokaknak túl nagy teher a lakhatás

Az Eurostat külön méri a lakhatási költségek túlzott terhét, vagyis azt, amikor a háztartás teljes lakhatási kiadása meghaladja a rendelkezésre álló jövedelem negyven százalékát. 2024-ben az EU-ban a városokban élők közel 10 százaléka, a vidéki térségekben élők hat százaléka volt ilyen helyzetben. A városi lakosság körében Görögországban volt a legsúlyosabb a helyzet 29 százalékkal, majd Dánia következett 23 százalékkal; a legalacsonyabb arányt Cipruson és Horvátországban mérték, mindkét országban három százalékot.

A jövedelem ötöde lakhatásra megy el

Az EU-ban a háztartások 2024-ben átlagosan rendelkezésre álló jövedelmük 19 százalékát fordították lakhatásra. Az országok között nagy különbségek vannak: Görögországban ez az arány 36 százalék volt, Dániában 26 százalék, Svédországban és Németországban 25-25 százalék. A legalacsonyabb arányt Cipruson mérték, 11 százalékkal. A szegénységi kockázatnak kitett háztartásoknál sokkal súlyosabb a helyzet: náluk az EU-átlag 37 százalék volt, míg a mediánjövedelem 60 százaléka felett élőknél 16 százalék.

Magyarország lakhatási költségterhelés szempontjából nagyjából az uniós középmezőny környékén áll, és messze nincs olyan súlyos helyzetben, mint Görögország, Dánia, Németország vagy Svédország.

A legfontosabb mutató az úgynevezett lakhatási költségek túlzott terhe. Ez azt jelenti, hogy a háztartás lakhatási kiadásai — lakbér, hitelkamat, rezsi, víz, villany, gáz, fűtés, karbantartás — meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát. Az EU-ban 2024-ben a lakosság 8,2 százaléka élt ilyen háztartásban. A legrosszabb helyzet Görögországban volt, 28,9 százalékkal, majd Dánia következett 14,6, Németország 12,0, Svédország 10,6, Csehország pedig 9,2 százalékkal.

Nem csak a lakásárak, a bérek is jelentősen emelkedtek Magyarországon

Az Eurostat módszertana szerint ez egy harmonizált, teljes munkaidőre átszámított éves bérmutató, amelyet nemzeti számlás és munkaerő-felméréses adatokból állítanak elő. A mutató célja, hogy az országok közötti összehasonlítást egységesebbé tegye. Az adatok szerint, 2024. decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt. Ez 2010-hez képest forintban körülbelül 2019 százalékos emelkedést, vagyis több mint háromszoros szintet jelent. 

A rohamos drágulás miatt a hazai ingatlanok túlértékeltté váltak, de a lakáspiaci növekedés lassulni látszik. A legfrissebb gazdasági elemzések szerint a piac megnyugszik és a tranzakciószámok stabilizálódnak. A lakáshitelezés terén jelentős élénkülést hozott az Otthon start program, amelynek részeként az átlagos hitelösszeg kiemelkedően magas.