A magyarok fizetik a legalacsonyabb rezsit az Európai Unióban

Budapest megőrizte vezető helyét 2026 februárjában az alacsony lakossági gáz- és villanyárak tekintetében. A magyar családok így az Európai Unióban továbbra is a legalacsonyabb rezsiszámlákkal szembesülnek, miközben a régió több fővárosában és Nyugat-Európában jóval magasabbak az árak.

A magyarok fizetik a legalacsonyabb rezsit. Fotó: Csomor Ádám

A friss, 2026 februárjára vonatkozó adatok alapján Budapesten a legalacsonyabbak a lakossági energiaárak az Európai Unió fővárosai között mind a villamos energia, mind a földgáz esetében. A számok szerint a magyar háztartások rezsiterhei uniós összevetésben továbbra is kiemelkedően alacsonyak, ami a rezsicsökkentés és a rezsivédelem fenntartását igazolja.

Ez a rezsivédelem eredménye: a magyarok fizetik a legkevesebbet az áramért és gázért Fotó: Havran Zoltán

Az Origo cikke szerint a villamos energia esetében Budapesten 9,62 eurócent/kWh volt az átlagos lakossági ár 2026 februárjában, ami 394 forintos euróárfolyammal számolva 37,90 forint/kWh-nak felel meg. Ez volt a legalacsonyabb érték az uniós fővárosok között. A lista másik végén Berlin állt 38,72 eurócentes, vagyis 152,56 forintos kilowattóránkénti átlagárral. Brüsszelben 38,39, Dublinban 36,45, Prágában pedig 36,39 eurócent/kWh-s árszintet mértek. Mindez azt mutatja, hogy a budapesti áramár nemcsak a nyugat-európai fővárosokhoz képest kedvezőbb, hanem a közép-európai mezőnyben is jelentős előnyt mutat.

A régiós összevetés különösen beszédes. Bécsben 130,65, Varsóban 116,23, Bukarestben 112,84, Pozsonyban 95,70, Ljubljanában 83,69, Zágrábban 70,09, Szófiában pedig 58,98 forint/kWh volt az átlagos lakossági villamosenergia-ár. Budapest 37,90 forintos értéke ezekhez képest is messze a legalacsonyabb, vagyis a magyar családok nemcsak uniós, hanem szűkebb regionális összehasonlításban is kiemelten kedvező helyzetben vannak.

Ugyanez látszik a földgázáraknál is. Budapesten 2026 februárjában 2,64 eurócent/kWh volt az átlagos lakossági földgázár, ami 10,40 forint/kWh-nak felel meg. Ez ismét a legalacsonyabb érték volt az EU fővárosai között. A legmagasabb gázárat Stockholmban mérték, ahol 35,29 eurócentet, vagyis 139,04 forintot kellett fizetni kilowattóránként. A régióban Bukarestben 22,02, Zágrábban 21,32, Varsóban 32,86, Pozsonyban 32,51, Prágában 40,82, Ljubljanában pedig 41,09 forint/kWh volt az átlagos lakossági földgázár. A különbség itt is jelentős, Budapest a térségben is egyértelműen a legolcsóbbnak számít.

Az Origo cikkében rámutat arra is, hogy a lakossági energiaárak alakulása azért is különösen fontos, mert a megfizethetőségben is érzékelhető javulás történt az elmúlt években. A közölt adatok szerint 2013-ban még minden negyedik magyar háztartásnak gondot okozott a közműszámlák időben történő befizetése, 2024-re ez az arány 7 százalékra csökkent, vagyis az uniós átlag közelébe süllyedt. Szintén javult a fűtési helyzet: míg 2013-ban a magyarok közel 15 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni otthonát, 2024-re ez az arány mintegy 60 százalékkal visszaesett, jóval az uniós átlag alá.

A cikkben idézett értékelések szerint a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások energiaköltsége ma már az uniós átlag kevesebb mint 38 százaléka. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy 2010-ben még közel az uniós átlag 90 százalékán állt a magyar lakossági energiaszámla. A rezsivédelem fenntartását a kormány továbbra is stratégiai kérdésként kezeli, mivel álláspontja szerint ez a családok anyagi biztonságának egyik legfontosabb pillére.

A friss adatok összességében azt mutatják, hogy 2026 februárjában Budapest őrizte vezető helyét az alacsony lakossági gáz- és villanyárak tekintetében. A magyar családok így az Európai Unióban továbbra is a legalacsonyabb rezsiszámlákkal szembesülnek, miközben a régió több fővárosában és Nyugat-Európában jóval magasabbak az árak.