„Több mint négy évtizede tároljuk ugyanazon a helyen és formában a koronázási palástot, a magyar kultúrtörténet legfontosabb ereklyéjét. A terem, ahol található, nagyon régóta megérett az átfogó felújításra. Érdekes, hogy a palást a teremben nem centrális helyen szerepel, ez is változni fog, valamennyi más műtárgy kikerül a térből” – mondta korábban L. Simon László, a projekt vezetője, akit Zsigmond Gábor kért fel a munka irányítására.
A magyar koronázási palást a magyar államiság egyik legkiemelkedőbb jelképe. Szent István és Gizella a rendkívül díszes hímzett textíliát miseruhaként adományozta a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának 1031-ben. A XII. században a miseruhát, mint az államalapító ereklyéjét, átalakították palásttá, hogy a magyar királyok koronázási öltözetének része lehessen. Ettől kezdve egészen 1916-ig, vagyis IV. Károly koronázásáig minden magyar uralkodó ezt a palástot öltötte magára a koronázási szertartáson. A ruha különlegessége, hogy Szent Istvánról, feleségéről, Gizelláról és fiukról, Imre hercegről is látható rajta korabeli ábrázolás.
A koronázási jelvényeket, köztük a palástot az USA 1978. január 6-án szolgáltatta vissza Magyarországnak ünnepélyes keretek között. Az eseménytől Kádár János távol maradt, ellenben jelen volt Lázár György miniszterelnök és helyettese, Aczél György, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, aki a korona átvételéről szóló hivatalos elismervényt aláírta. A kulturális és tudományos élet részéről Illyés Gyula, Varga Imre szobrász, Kocsis Zoltán zongoraművész, valamint Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós fogadta a visszatért ereklyéket.
(Borítókép: A koronázási palást másolata)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!