Ursula-szankciók: nincs pénz fűteni a leghíresebb francia állami színházban

Nincs fűtés Párizs legszebb működő színházépületében. Ursula és Zelenszkij nyilván elégedett – állapítja meg az Ellenpont írása a szankciók hatásával kapcsolatban.

Forrás: Ellenpont2026. 03. 14. 20:34
Illusztráció (Fotó: ANP via AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyetlen saját társulattal rendelkező, francia állami színház, a magyar Nemzeti Színháznak megfelelő Comédie-Francaise történelmi épületét felújítják, ezért a társulat különböző helyeken játszik. Két hónapig például az Odéonban – indítja legfrissebb elemzését a szankciók hatásáról az Ellenpont. 

A szankciók miatt a legszebb francia színházban már nem is fűtenek
A szankciók miatt a legszebb francia színházban már nem is fűtenek (Fotó: AFP)

A Comédie híres Richelieu-termének bezárása idején most egészen biztosan az Odéon a legszebb, leghíresebb működő színházépület Franciaországban

– mutat rá a cikk.

250 éve alatt a legnagyobb francia előadások egy része itt született, sokáig éppen a Comédie-Francaise fennhatósága alá tartozott, majd Giorgio Strehler úgynevezett Európa Színházat kreált belőle 1990-ben. Ha csak az azóta eltelt időszakot nézzük, például itt rendezte meg Robert Wilson többek között Heiner Müller zseniális, kétszereplős Veszedelmes viszonyok variációját Isabelle Huppert-rel (amit később az Alföldi-féle Nemzeti oly ügyetlenül próbált másolgatni), itt lépett hosszú idő után színpadra Daniel Auteuil, itt rendezett Patrice Chéreau és Luc Bondy, itt játszott, játszik szinte minden második évben az előbb említett Isabelle Huppert (Ivo Van Hove gyönyörű és tiszta Üvegfigurák-előadásában vagy Warlikowski igazi, lengyel A vágy villamosában, de Csehov- vagy Racine-szerepei is felejthetetlenek) – sorolja az épülethez kötődő színháztörténeti jelentőségű előadásokat véleménycikkében az Ellenpont. 

És otthona volt Valere Novarinának is. A néhány hónapja meghalt, zseniális francia író-rendező azért is érdekes, mert az ő előadásával szerepelt Vidnyánszky Attila igazgatása alatt közel 15 éve a debreceni színház egy teljes héten át, óriási sikerrel az Odéonban. (Novarina mintegy posztumusz előadása egyébként az áprilisi MITEM-re jön a Nemzeti Színházba)

– teszik hozzá.

„És maga a történelem. Például 1968. A szélsőbalos, anarchista diáklázadás kis túlzással az Odéonban kezdődött. Ezt foglalták el a diákok. Egyrészt azért, mert közel van a Sorbonne-hoz, másrészt mert a polgári normalitás jelképe volt. Jean-Louis Barrault volt az igazgató, és a nagy színész-rendező, talán valamiféle szánalmas nosztalgiától vezetve, az őt gyalázó félcsőcselék mellé állt. Hiába utasította a kultuszminiszter, hogy kapcsolja ki az áramot a színházban, és akkor nyilván az ostromlók kivonulnak, erre nem volt hajlandó. Néhány nap múlva Barrault-t ezért leváltották. Miután véget ért a gazdag gyerekek lázadása, az Odéont hónapokig nem tudták megnyitni, olyan pusztítást végeztek a „forradalmárok” a történelmi színházépületben. És olyan mocskot hagytak hátra. Milyen ismerős…” – emlékeztetnek.

„Na de hagyjuk a történelmet. Most az elmúlt hetekben tehát a Comédie-Francaise vendégszerepelt az Odéonban. Hamlet. Szívszorító előadás, valójában a színház hatalmáról és az elmúlásról. Egyszerre modern és egyszerre klasszikus. A belga Ivo Van Hove rendezte, Polonius főkamarást az egyik legnagyobb francia színpadi színész, Denis Podalydes játszotta (a MITEM-en ő volt Orgon a Tartuffe-ben, szintén Van Hove-rendezésben), Claudius egy César-díjas színész-rendező, az elképesztően szuggesztív Guillaume Gallienne, őt is láthattuk Vidnyánszky Attila színházi fesztiválján” – tér át az írás a mára.

Hamlet Christophe Montenez, akinek visszafogott dühkitöréseit és tehetetlen indulatát finoman szólva nem úgy kell elképzelni, mint egy artikulátlanul rikácsoló Molnár Áront vagy egy tüntetéseken fahangon bőgve-kornyikáló Nagy Ervint

– emeli ki.

Tökéletes előadás. Csak egy probléma volt

– hívja fel a figyelmet.

Kint 6 fok volt, a színházban pedig nem volt fűtés. Hivatalosan. Nem elromlott.  Teljesen tudatosan nem fűtöttek. Spórolásból. A gyönyörű ruhatárban, ahol évekkel korábban hosszú sorok álltak, egyetlen ember sem volt. Senki. A ruhatárban pedig egyetlen kabát sem. A ruhatáros fiatalember sajnálkozva figyelmeztetett: inkább ne adjuk be a kabátot, mert – így mondta – „az Odéonban nincs fűtés”. 

A nézőtéren volt, aki a sapkáját is a fejére húzta. A kabátban ülő nézőkön meg sem lepődtünk. Ki akarna megfázni egy színházban? – teszi fel a költői kérdést az írás.

A párizsiak pedig nem lázadoznak. Megszokták négy év alatt. Amióta tart az orosz–ukrán háború. Hiszen otthon is 18 fokra állítják a fűtést. Másképp hogy tudnák kifizetni, hacsak nem gazdag emberek?

Még egyszer: nincs fűtés a leghíresebb párizsi színházban, mert megfizethetetlen. Ursula és Zelenszkij nyilván elégedett – hangsúlyozza az írás.

Mi, magyarok szerencsések vagyunk. Egy hónap múlva erről is dönthetünk. Például arról is, hogy Zelenszkij és a hozzá törleszkedő tiszás társa miatt akarunk-e fázni. Nem akarunk

– zárja elemzését az Ellenpont.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.