Ezres tömeg tüntetett a nagyváradi főapát kilakoltatása ellen a román nagykövetség előtt

Közel ezer fős részvéttellel zajlott le június 4-én csütörtökön a budapesti román nagykövetség előtt az a szolidaritási tüntetés, amellyel a román végrehajtás által kilakoltatott nagyváradi premontrei apát, Fejes Rudolf Anzelm mellett kívántak kiállni a jelenlevők. A rendezvényt egy héttel korábban hirdette meg a Magyar Jelen főszerkesztője, Horváth Tamás és Lipták Tamás a portál újságírója. Az eseményen a főapát jogi képviselője, Varga Andrea olvasta fel a főapát levelét, mellette felszólaltak a Fidesz és Mi Hazánk politikusai, jelen volt számos nemzeti oldalhoz köthető jobboldali szervezet, de feltűnt Schiffer András ügyvéd és Ábrahám Róbert is, egyedül a Tisza Párt részéről nem voltak jelen.

Fotó: Havran Zoltán

A főapát szerint a május 27-i hajnali akcióval nem pusztán a sekrestyét vették el, hanem a váradhegyfoki premontrei örökség felszámolásának újabb állomásához érkeztek. Mint írta, az általa használt helyiségek közel háromszáz éve a premontrei templom és rendház részei voltak. Fejes Rudolf Anzelm a bibliai Nábót történetével vont párhuzamot, akitől hamis vádakkal vették el atyái örökségét. – Én vagyok Nábót. A szőlőm a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság – írta. Levelében hangsúlyozta: idős rendtársai azért választották meg prépost-prelátussá, hogy visszaszerezze azt, amit állítása szerint a román állam törvényesen soha nem vett el, csak a saját nevére íratott. Hozzátette: nem vagyonért küzd, hiszen szerzetesként személyesen vagyontalan, hanem azért, hogy a váradhegyfoki premontrei közösségnek legyen jövője. 

A főapát szerint, ha a tüntetők nem emelték volna fel a hangjukat, „ez a jogtiprás folytatódna holnap is, holnapután is, éjszakánként, csendben, amíg nem marad már semmi a templomunkból”. 

Levele végén megköszönte, hogy a demonstrálók számon kérték Románián a prépostság és a rend kiszorítását.

Nacsa Lőrinc: Tiszteletet követelünk a magyaroknak, a hitünknek és a történelmünknek

Június 4-e egyszerre a gyász, a fájdalom, valamint az erőmerítés és a kitartás napja – fogalmazott Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője a nemzeti összetartozás napján tartott beszédében. Mint mondta, 106 év elteltével is a magyar a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében.

– Minden magyar felelős minden magyarért. Mi komolyan vesszük Szabó Dezső mondatát, ezért most nemcsak egy bajban lévő szerzetespapért vagyunk itt, hanem a közösségeinkért, az egyházainkért és a nemzetünkért – jelentette ki.

A politikus hangsúlyozta: szolidaritásból vett részt a demonstráción, nem pártpolitikai okból. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nehéz nem észrevenni”, hogy egy parlamenti párt hiányzik a rendezvényről. Nacsa Lőrinc szerint olyan magyar államot kell építeni, amely mindig és minden körülmények között kiáll azokért, akiket hátrány ér azért, mert magyarok, vagy akiket jogaiktól fosztanak meg magyarságuk miatt.

– Éjjel rátörni az ajtót valakire, a sekrestye falát áttörni nem lehet, és nem is elfogadható. A szentmisét megzavarni nem elfogadható – szögezte le.

A képviselő arról is beszélt, hogy Magyarország jószomszédi viszonyban érdekelt, amelybe a partnerség belefér, de a vegzálás és a kisebbségi jogok csorbítása nem. Felidézte: a romániai ingatlanrendezés más ügyekben is bőven hagy kívánnivalót maga után, példaként említve a premontrei ingatlanok mellett a Batthyáneumot és a Mikó Kollégiumot.

– Biztonságos, az egyház jogait tiszteletben tartó, a rendi vezetőket, az apátot, a megyéspüspököt és a diplomáciát is bevonó megoldás kell, amely tiszteletben tart bennünket, magyarokat, tiszteletben tartja a hitünket és a történelmünket is. Mi ezt követeljük: tiszteletet. Álljunk ki egymásért, éljen a nemzeti összetartozás! – zárta beszédét Nacsa Lőrinc.

Szűcs Gábor: Erdély számunkra soha nem lesz román föld

Szűcs Gábor, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Összetartozás napja nemcsak a trianoni tragédiára való emlékezés, hanem a magyar megmaradás bizonyítéka is. Mint mondta, a határon kívül rekedt magyar közösségek a történelem megpróbáltatásai ellenére is megőrizték identitásukat.

Fotó: Havran Zoltán

A képviselő hangsúlyozta: a megmaradás minden nemzedék feladata, ezért van szükség magyar iskolákra, óvodákra, bölcsődékre és templomokra. Felidézte az elmúlt évek nemzetpolitikai intézkedéseit, köztük a kettős állampolgárságot és a határon túli intézményfejlesztéseket.

Fejes Rudolf Anzelm ügyéről szólva úgy fogalmazott: nem csupán egy emberről van szó, hanem arról, hogy egy több mint kilencszáz éves közösségnek van-e jövője a szülőföldjén. Reményik Sándor sorát idézve hangsúlyozta: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát.”

Szűcs Gábor szerint az ügy túlmutat a pártpolitikai vitákon, mert a nemzet ügye minden pártnál és szervezetnél fontosabb. Kijelentette: a Fidesz mindig ki fog állni a külhoni magyarok mellett.

Számunkra Erdély soha nem lesz román föld, és a külhoni magyarok ügye soha nem lesz másodlagos

– fogalmazott. A politikus a rendezvényt követően lapunknak megerősítette, a törekedni fog arra, hogy a parlamentben napirenden maradjon a főapátság ügye.

Borvendég Zsuzsanna: El a kezekkel Nagyváradtól és a magyar történelmi egyházaktól

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk európai parlamenti képviselője gyalázatnak nevezte a nagyváradi premontrei rendház ügyében történteket. Felszólalásában arról beszélt, hogy 2026-ban az Európai Unió területén jogerős bírósági döntés nélkül sajátítanak ki egyházi ingatlant, miközben fegyveres csendőrök zavartak meg szentmisét, majd hajnalban áttörték a templom falát.

Fotó: Havran Zoltán

Az EP-képviselő szerint az ügy nem pusztán jogvita, hanem a magyar katolikus egyház, a magyar kulturális gyökerek és a nagyváradi magyar közösség meggyalázása. Bírálta az Európai Uniót is, amely szerinte politikai fegyverként használja a jogállamisági feltételrendszert, miközben nem védi meg a nemzeti közösségek jogait, a vallásszabadságot és a magántulajdont. Borvendég Zsuzsanna közölte: 

már kétszer fordult írásbeli kérdéssel az Európai Bizottsághoz a váradhegyfoki prépostság ügyében, egyebek mellett az uniós források felhasználásának kivizsgálását kérve, választ azonban eddig nem kapott. Hozzátette: minden politikai és jogi lehetőséget meg fognak ragadni az ügyben.

A politikus felszólította a román kormányt, hogy tartsa tiszteletben az őshonos magyar közösségek jogait és a történelmi magyar egyházak sérthetetlenségét. Beszédét így zárta: „El a kezekkel Nagyváradtól, el a kezekkel a magyar történelmi egyházaktól, el a kezekkel a magyar őshonos nemzeti közösségektől.”

Fotó: Havran Zoltán

A rendezvényen Borvendég Zsuzsanna lapunk kérdésére elmondta, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeket érő atrocitások folyamatosan jelen vannak Európában, ám ezek az ügyek jellemzően nem érik el az Európai Unió ingerküszöbét. Példaként a Benes-dekrétumok ügyét említette, amely szerinte nem elsősorban a felvidéki magyarok vagy más érintett kisebbségek védelme miatt került uniós napirendre, hanem azért, mert Szlovákiát politikai támadás érte liberális oldalról, és ebből jogállamisági eljárást próbáltak formálni. Arra a kérdésre, már precedensértékű-e a nagyváradi ügy, vagy még visszafordítható, Borvendég Zsuzsanna elmondta, a román diplomácia számára a nemzetközi visszhang az egyetlen igazán érzékeny pont.

– Amennyire ismerjük a román diplomáciát, az egyetlen dolog, amitől meg tudnak rémülni, az a nemzetközi visszhang 

– fogalmazott. Az európai parlamenti képviselő ezért tartotta fontosnak, hogy az Európai Parlamentben minél hamarabb hangot adjon a nagyváradi premontrei ügynek. Úgy véli, a román kormányok – függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon – nem szeretik a nemzetközi rossz visszhangot, ezért az ügyben a legfontosabb feladat az, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon.

– Azt gondolom, hogy ez az egyetlen út: nagy visszhangot csapni ennek az ügynek – jelentette ki Borvendég Zsuzsanna.

A Tisza Párt korábbi nyilatkozata is elhangzott

Pár másodpercnyi néma csend – ezzel mutatta be Lipták Tamás főszervező a rendezvényen a Tisza Párt korábbi és el nem hangzott nyilatkozatát az premontrei apát kilakoltatásának ügyével kapcsolatban. Mint elmondta, a Tisza Párt volt az egyetlen, amely nemhogy nem élt a lehetőséggel, hogy kiálljon Fejes Rudolf Anzelm atya mellett, de érdemi válaszra sem méltatta a megkeresésükett. Hangsúlyozta, ebben és a hasonló ügyekben pártok feletti összefogásra lenne szükség, mert 

a magyar pártok belpolitikai csörtéi „nem érdeklik a felvidéki családot akkor, amikor a szlovák állam éppen viszi a földjüket a Benes-dekrétumokra hivatkozva nem foglalkoztatja az Atyát, aki a román csendőrök dörömbölése közben mondja az imáját, és nem foglalkoztatja azt a fiatal srácot, akinek szinte a hátán gyújtják fel Délvidéken a magyar zászlót. Ezért lett volna fontos, hogy a Tisza is egy képviselőt ide küldjön.”

Horváth Tamás: A határon túli magyar ügyekben az összetartozás az első

A rendezvény utolsó felszólalója Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője volt, aki rendhagyó módon kezdte beszédét: arra kérte a jelenlévőket, hogy közösen imádkozzák el a Miatyánkot. Ezt követően arról beszélt, hogy miközben Orbán Anita külügyminiszter a Kárpátalját ért orosz támadás után teljes joggal bekérette Oroszország nagykövetét, a nagyváradi események ügyében hetek óta nem történt hasonlóan határozott diplomáciai lépés.

– A Facebookon még egy-két kommentet és bejegyzést meg kell írni, lehet, hogy ezért nem érnek rá – jegyezte meg ironikusan Horváth Tamás, aki reményét fejezte ki, hogy a kormány végre a nagyváradi történésekkel is érdemben foglalkozni kezd.

A főszerkesztő felidézte, hogy személyesen is jelen volt Nagyváradon három kilakoltatási kísérletnél. Beszédében hangsúlyozta: Fejes Rudolf Anzelm ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem össznemzeti ügy.

– Örülök annak, hogy itt tényleg olyan szervezetek és pártok vannak, amelyeknek megvannak a belpolitikai küzdelmeik, de ebben az ügyben, a határon túli magyarságot érintő kérdésekben ezeket félre tudják tenni. Ugyanis az az első, hogy magyarok vagyunk, és ezután jön minden! – fogalmazott.

A demonstráció zárásaként a közel ezres tömeg Vári-Kovács Péter vezetésével közösen énekelte el a Boldogasszony Anyánk kezdetű régi magyar himnuszt.

Barcsa-Turner Gábor: Példa nélküli gyalázat a magyarsággal és az egyházzal szemben

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elmúlt huszonöt évét áttekintve küldetésünk egyik része sikeres volt, hiszen Trianon kérdése mára nem tabutéma Magyarországon – nyilatkozta lapunknak Barcsa-Turner Gábor, a HVIM társelnöke.

– Amikor elkezdtük, erről még nem nagyon lehetett beszélni. Mindenféle szélsőséges jelzőket kaptunk, és próbáltak minket és Trianon ügyét is a szőnyeg alá söpörni. Ezért kezdtük el szervezni a Magyar Szigetet, a Trianon-felvonulást és más rendezvényeinket, amelyek mondhatni történelmi sikereket értek el, ugyanis ma már nincs olyan település Magyarországon, ahol ne emlékeznének meg Trianonról, az iskolákban is tanítják. Hozzátette ugyanakkor: abban nem sikerült előrelépést elérni, hogy a külhoni magyarokat folyamatosan érik a jogtiprások. A nagyváradi esetet ennek különösen súlyos példájaként említette.

Barcsa-Turner Gábor, a HVIM társelnöke. 
Fotó: Facebook/LXIV - Ellenállás

– Anzelm atyát ugyan háromszor sikerült megvédeni a kilakoltatástól, a soviniszta román elnyomó hatalom mégis gyakorlatilag az utcára rakta azzal, hogy kitörte a sekrestye falát. Ez egészen példa nélküli gyalázat a magyarsággal és a római katolikus egyházzal szemben is – fogalmazott. A HVIM társelnöke szerint a magyar kormánynak a jelenlegi és más külhoni magyar ügyekben is sokkal határozottabban kellene fellépnie. Felidézte: 

előző nap levelet adtak át Tarr Zoltán nemzetpolitikáért felelős miniszternek, aki állításuk szerint arra hivatkozott, hogy az Európai Unió megoldja az ilyen ügyeket.

– Jó régóta az Európai Unió tagjai vagyunk, és látjuk, hogy nem oldja meg. Az, hogy légiesítették a határokat, nem volt megoldás semmire, már csak azért sem, mert azóta is előfordul, hogy a környező országok előszeretettel tiltják ki a csonkahoni magyarokat, és továbbra is elkövetik ezeket a jogtiprásokat – szögezte le. Barcsa-Turner Gábor szerint a magyar külügy feladata lenne, hogy minél határozottabban lépjen fel a román állammal szemben, például a román nagykövet bekéretésével. Hangsúlyozta: az ügyben a legerősebb lábnak politikai értelemben a magyar állami fellépésnek kellene lennie, amely éppen a leggyengébbnek mutatkozott eddig. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a jövőben is aktívan csatlakozni kíván az ilyen kiállásokhoz. Mint mondta, a civil nyomásgyakorlás minden eszközét alkalmazni fogják, legyen szó utcai megmozdulásokról vagy arról, hogy személyesen hívják fel miniszterek figyelmét az ügy súlyára.

Schiffer András: Jogállamban senkit sem lehet kilakoltatni jogerős határozat nélkül

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő hangúlyota, a románi a jog részletszabályait ugyan nem ismeri, de egy jogállamban csak jogerős bírói vagy közjegyzői határozat alapján lehet bárkit kilakoltatni.

– A romániai jogot nem ismerem, de azt tudom mondani, hogy egy jogállamban kilakoltatni jogerős bírói, illetve közjegyzői határozat alapján lehet valakit. A romániai eljárások minden rejtelmével természetesen nem vagyok, nem is lehetek tisztában. De maradjunk abban: Magyarországon biztosan elképzelhetetlen lenne, hogy valakit jogerős határozat nélkül lakoltassanak ki, főleg ha egyházi személyről van szó. Egészen bizonyosan kötelezettségszegési eljárás indulna Magyarország ellen – mondta. Ugyanakkor fontosnak tartaja, hogy lennének olyan ügyek a magyar társadalomban, amelyeket össznemzeti egyetértés övez. Mint fogalmazott, a román nagykövetség előtt több olyan emberrel is találkozott, akik különböző politikai oldalakhoz vagy pártokhoz köthetők, ugyanakkor az ilyen típusú össznemzeti konszenzussal kapcsolatban meglehetősen szkeptikus. Arra a kérdésre, miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a demonstráción, azt mondta: az ilyen magyarellenes jogsértéseknél és provokációknál mindenkinek egyéni felelőssége van.

– Nagyon határozottan és azonnal jelezni kell a tiltakozásunkat. Ha ezt nem tesszük meg, annál inkább vérszemet kapnak azok, akik a provokációban lelik örömüket – fogalmazott.

Schiffer András úgy látja, ha a mostani kilakoltatási eset precedenssé válik, akkor a jövőben is számolni kell hasonló próbálkozásokkal. Szerinte éppen ezért fontos minden ilyen provokációnál határozottan kiállni, mert ha ez elmarad, az államgépezet „szinte be van erre programozva”. 

– Azzal is legyünk tisztában, hogy itt nem pusztán a románokban megbúvó magyarellenes gyűlöletről van szó, hanem nagyon komoly érdekek működnek annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei népeket egymás ellen lehessen uszítani

– tette hozzá. A magyar külpolitika részéről Schiffer szerint az lett volna a helytálló, ha a kormány azonnal bekéreti a román nagykövetet. – Minden egyes ilyen provokációnál, legyen szó a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák törvényhozásról vagy a mostani esetről, az aktuális magyar kormánynak kutya kötelessége lett volna azonnal magához kéretni a szlovák, illetve most a román nagykövetet – jelentette ki.

Incze Béla: A sovinizmusra nem lehet sovinizmussal válaszolni

Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségének tagja arról beszélt, hogy szervezetük megalakulásától kezdve világos álláspontot képvisel a külhoni magyarság kérdésében. Szerinte a magyar élettér ott van, ahol a magyar kultúra meghatározóan jelen van.

– Nem tartjuk elégségesnek, hogy él egy embercsoport, amely valaha magyar volt, és úgy hivatkozik magára, mint magyar származású emberekre, ugyanis 

fontosnak tartjuk, hogy a magyar kultúra is jelen legyen ezekben a közösségekben, amelynek a római katolikus anyaszentegyház a magyarság vonatkozásában meghatározó és sarkalatos alappillére.

Incze Béla szerint a nagyváradi premontrei ügyben ezt az alappillért érte súlyos támadás. Úgy fogalmazott: ha figyelembe vesszük, hogy a román állam részéről egy magyar alapítású szerzetesrend jeles képviselőjét és magát az épületet is támadás érte, akkor ez nem pusztán barbár támadás, hanem „soviniszta barbár támadás” volt a magyarsággal és annak kulturális tartópillérével szemben.

Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja, Lipták Tamás, a Magyar Jelen újságírója, Moys Zoltán, a Hazajáró sorozat szerkesztője és Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője.
Fotó: Facebook

A Légió Hungária képviselője örömtelinek nevezte, hogy vannak olyan ügyek, amelyek összehozzák az egész jobboldalt.

– Itt a KDNP-től a Betyárseregen át a Légió Hungáriáig mindenki itt áll a tömegben. Ezt örömteli állapotnak tartom – mondta. A jövőre nézve Incze Béla hangsúlyozta: a Légió Hungária továbbra is kiáll a külhoni magyarságot érő támadások ügyében, ahogy ezt korábban Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és Erdély esetében is megtette. Ugyanakkor kiemelte: 

a sovinizmusra nem lehet sovinizmussal válaszolni.

– Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a Magyar Apostoli Királyság utódállamaiban működő különböző hazafias civil szervezetekkel párbeszédet folytassunk. Kárpátalja esetében ez már eredményeket is hozott, ott gyakorlatilag megszűntek a soviniszta magyarellenes támadások az utcai mozgalmak részéről – mondta. Szerinte a mostani helyzet azért különösen súlyos, mert ezúttal állami segédlet áll az ügy mögött. Hozzátette: a párbeszédnek mindig kölcsönös tiszteleten kell alapulnia.

– A párbeszéd soha nem állhat az önfeladás vagy a megalázkodás jegyében. Kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Ha ez működik, akkor lehet eredményeket elérni – fogalmazott.

Bartal András: Fel kell hívnunk a figyelmet az igazságtalanságra

Bartal András, a Bűnvadászok képviseletében arról beszélt, büszke arra, hogy már akkor is ott lehettek a tiltakozók között, amikor Fejes Rudolf Anzelm főapátot másodszor próbálták kilakoltatni, és arra is, hogy most is részt vehettek a demonstráción.

– Ahol nyilvánvalóan bűnt, és nemcsak bűncselekményt hajtanak végre az összmagyarsággal szemben, mi ott leszünk – mondta.

Bartal András és a Bűnvadászok Nagyváradon is részt vettek a kilakoltatás ellleni tiltakozásokon. Fotó: Facebook

Hozzátette: tapasztalataik szerint a magyarság figyelemmel kíséri és elfogadja a Bűnvadászok tevékenységét. Úgy látja, míg olyan hívószavakra, mint Románia, Nagyvárad, Partium vagy Erdély, a társadalom egy része nem mindig kapja fel a fejét, a Bűnvadászok megjelenése sokak figyelmét ráirányítja az adott ügyre.

– Ez a tevékenységünk lényege, hogy felhívjuk a figyelmet az igazságtalanságra, bárhol is kövessék el a magyarság körében

– fogalmazott Bartal András.

Sikeres volt a helyszíni adománygyűjtés

Fejes Rudolf Anzelmenk a helyszínen adománygyűjtést is szerveztek, hogy hozzájáruljanak a bírósági eljárások miatt keletkező ügyvédi és egyéb költségekhez, a körbeküldött befőttes üvegben összesen 679 220 forint, 86 euró (~66 000 forint) és 63 lei (~4300 forint) gyűlt össze.

Fotó: Havran Zoltán