Sulyok Tamást éltették, Magyar Péter lemondását követelték a migrációs paktum ellen tüntetők a Kossuth téren

Többezres tömeg vonult a Kodály Köröndtől a Kossuth térre, így tiltakozva az európai uniós migrációs paktum elfogadása ellen. A parlament előtt pedig több jobboldali véleményvezér is felszólal.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Amint arról már korábban beszámoltunk, június 12-től kötelező végrehajtani az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktumját. A jogszabálycsomag a menedékkérelmek kezelését, a határellenőrzést és a tagállamok egymás közötti szolidaritását szabályozza. A paktum többek között felgyorsítaná a külső határokon lefolytatott menekültügyi vizsgálatokat, létrehozna úgynevezett visszatartási zónákat, ahol az érkezők tartózkodnának, amíg a vizsgálat folyik. A jogszabálycsomag bevezetné a kötelező szolidaritást is. Ez azt jelentené, hogy ha egy tagállam az unió megítélése szerint túlterhelt, akkor más tagállamoknak segíteniük kell pénzügyi hozzájárulással, technikai támogatással, vagy az érkezők egy részének az átvételével.

Ez a szolidaritás valójában egy burkolt kvótarendszer, mivel a paktum nem megállítja a migrációt, csak szétosztja a tagállamok között a bevándorlókat. Ezzel olyan országokat köteleznének a befogadásra, amelyek alapvetően ellenzik az illegális migrációt. A paktum alapkoncepciója a bevándorlók kvótaszerű szétosztása, amelyet a tagállamok jelentős, menedékkérőnként 20 ezer eurós (mintegy 7 millió forintos) büntetéssel is megválthatnak.

Azt, hogy mit jelent a technikai segítségnyújtást, az Európai Bizottság egyik kiadványából tudhatjuk meg: 

• technikai segítségnyújtás a szakértők küldése menekültügyi eljárásokhoz,
• hatósági ügyintézés, képzés, módszertani segítség, 
• informatikai rendszerek, adatkezelés, Eurodac/nyilvántartási kapacitás támogatása, 
• határigazgatási vagy visszaküldési folyamatok szakmai támogatása, 
• vagy uniós ügynökségek, például az EUAA, a Frontex vagy az eu-LISA segítsége.

A Tisza vállalása tehát az jelenti, hogy az ezt az opciót választó tagállamokkal együtt Magyarország vállalná a tömeges migráció koordinációs feladataihoz szükséges adminisztrációs hatteret és az ezzel járó költséget.

Az Európai Bizottság azt is meghatározza, hogy mekkora tételt jelent ez egy adott ország számára.

A technikai segítségnyújtás kiválthatja a pénzügyi hozzájárulást vagy a befogadást, de csak akkor, ha elfogadott és ténylegesen teljesített értéke eléri az adott országra jutó kötelezettséget

– szerepel a határozatban. Vagyis összegszerűen az adott tagállamra eső migránskvóta összegére rúgó büntetés értékével egyenértékű adminisztratív segítséget kell nyújtani.

Amennyiben a technikai támogatás átszámolt értéke pénzben kevesebb, mint az adott országra jutó kötelezettség, akkor a különbözetet pénzügyi hozzájárulással vagy más intézkedéssel szükséges pótolni. Tehát Magyarország a Tisza vállalásával igazából semmit sem nyer: a technikai segítségnyújtás a gyakorlatban egyenlő a tagállamra eső migránskvóta kiváltásához szükséges büntetés összegével.

A kvótarendszer alapján Magyarországnak első körben 348 embert kellene befogadnia, az új évtől pedig minden évben 498 menekültet egészen 2030-ig. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormánynak összesen 2340 főt kellene azonnal befogadnia, vagy ennek megfelelően 46,8 millió eurót (16,8 milliárd forintot) kellen büntetésként megfizetnie.

Ezenfelül lenne kötelező felállítani azt az évi 8-10 ezer fős kapacitású migránstábort a déli határ közelében, amely a gyorsított menedékkérelmek elbírálása alatt az unióba érkező illegális bevándorlók otthonául szolgál.

A migránstáborok létrehozása nem váltható meg bármilyen segítségnyújtással vagy pénzbeli kompenzációval. Ez pedig azt jelenti, hogy annak a kormánynak, amely bármilyen formában végrehajtja a migrációs paktumot, annak kötelező lesz a határon lefolytatott menekültügyi eljárásokhoz szükséges férőhelyeket biztosítania – vagyis migránstáborokat kell építenie.

Borítókép: Tüntetés a migrációs paktum ellen (Fotó: Hatlaczki Balázs)

További játékainkhoz kattintson ide!