„Kissé nagy fejű, kicsi szemekkel, ritkás szakállal”: így láttatta Attilát az itáliai utazó (+videó)

Ciro Spontone Attilától Rudolfig írt krónikát vezetőinkről. Recenziónk.

2026. 03. 16. 5:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Spontone a magyar királyok históriájának kezdőeseményeként Attila uralkodását jelöli meg. Mint írja: „Attilát az összes hun beleegyezésével koronázták királlyá huszonnyolc évvel azután, hogy Pannóniába, a róluk elnevezett Magyarországra beléptek. Ez az ember, ha a testi tulajdonságait nézzük, kis termetű, de nagyon erős és büszke megjelenésű volt, széles mellkasához illő vállakkal, fenyegető tekintetű, kissé nagy fejű, kicsi szemekkel, ritkás szakállal, sasorral és deresedő fekete hajjal. Ami a belső tulajdonságait illeti, a szellem rendkívüli nagysága és fáradhatatlan erő lakozott benne. A háború művészetét tekintve igen nagy fegyelem jellemezte, döntéseit bölcsesség és józan ész hatotta át. Hihetetlen képessége volt a megtévesztések elkerülésében, csodálatra méltó ügyességgel intézte ügyeit, észjárása, felfogóképessége gyors, memóriája igen termékeny, merészsége határtalan, kegyetlensége féktelen, gőgje végtelen volt. Tatárokhoz hasonló gonoszsága pedig mindenféle afrikai álnokságon túltett.” Az államalapító Szent Istvánról pedig ezt olvashatjuk: „A magyarok közül Géza fia, István fogadta el elsőként a keresztény hitet, aki pontosan az egyetemes megváltás után ezer évvel kezdett uralkodni. Szent Adalbert prágai érsek keresztelte meg, a keresztvíz alá sanseverinói Deodatus gróf tartotta, akit Szent István Tatának nevezett, ami magyarul annyit jelent, hogy »Atya«. Róla kapta a nevét Tata városa, ahol a gróf kolostort építtetett. Géza és István példáját követve csaknem egy év leforgása alatt egész Magyarország áttért Krisztus hitére. István harcolt Koppány fejedelem és nagybátyja, Gyula, majd Keán, Bulgária fejedelme, sőt a szlávok ellen is.”

(Ciro Spontone: A magyar királyok tettei. Fordította Bánrévi Mónika és Kruppa Tamás. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta Kanász Viktor és Kruppa Tamás. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2025. 190 oldal)

Borítókép: A millenniumi emlékmű a Szépművészeti Múzeum felőli oszlopcsarnoka a budapesti Hősök terén magyar királyok szobraival (Fotó: MTI /Róka László)  


 


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.