Tarr Zoltán állításait cáfolják a történelmi egyházak

Tarr Zoltán szerint az egyházak az elmúlt évek állami támogatásaiért cserébe gyakran hallgatásra kényszerültek. A történelmi egyházak azonban nem erősítették meg a miniszter állításait: a katolikus, református és evangélikus vezetők egyaránt azt közölték, hogy nem kaptak politikai utasításokat, és döntéseiket saját hatáskörben hozták meg.

Nem értett egyet teljesen Tarral az evangélikus püspök

Az egyházak önállóságának „újratanulásáról” szóló miniszteri kijelentésre reagálva az evangélikus püspök úgy fogalmazott: „Remélem, hogy ez csak egy retorikai fordulat volt, amivel azt kívánta kifejezni, hogy az egyházi szolgálatnak a kormányzásuk alatt nagyobb mozgástere és szabadsága lesz.”

Szemerei János evangélikus püspök szerint az egyházak kormánytól való függése valós probléma, ugyanakkor ennek gyökerei nem a közelmúltban, hanem a kommunista időszakban keresendők. A Mandinernek úgy fogalmazott, az egyházak kiszolgáltatottsága abból fakad, hogy az állam a rendszerváltás után sem adta vissza teljes mértékben az egykor elvett vagyont, amely az önálló működés alapját jelenthette volna. Hozzátette: támogatja a függőség csökkentésének célját, de ennek részleteit is látni szeretné. 

Őszintén kívánom, hogy a kormánytól való függés megszüntetésének tervét sikerüljön megvalósítani, bár részleteket is jó volna látni

 – fogalmazott.

Az egyházak függetlenségét nem feltétlenül az állami támogatások csökkentése erősítené, hanem az egykor elvett egyházi vagyon teljes visszaszolgáltatása. Tarr Zoltán ugyan nem helyezett kilátásba forráselvonást, sőt azt ígérte, hogy az egyházak finanszírozása nem csökken, 

a Tisza-kormány ugyanakkor egyelőre nem jelezte, hogy a tulajdoni viszonyok rendezésében gondolkodna. 

A lap szerint ezért továbbra is kérdés, hogy ha a támogatási rendszer és az egyházak anyagi függősége lényegében változatlan marad, mi garantálhatja a miniszter által emlegetett nagyobb önállóságot.

Nacsa Lőrinc: Hetven év lemaradását kellett pótolnia az Orbán-kormánynak

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese szerint a 2010-ben megalakult Orbán-kormány „hetvenéves lemaradást” örökölt egyházpolitikai téren. A Mandinernek azt mondta, a rendszerváltás utáni időszakban kevés előrelépés történt, miközben az egyházi intézmények és ingatlanok állapota folyamatosan romlott.

Nacsa Lőrinc Forrás: Facebook

„A Gyurcsány-kormány után mindezt új alapokra kellett helyezni” – fogalmazott. Kiemelte, hogy 

az alaptörvény rögzítette: az állam és az egyház külön működik, ugyanakkor bizonyos célok érdekében együttműködik. 

„Ezt az együttműködést legfelső jogalkotási szinten kimondani fontos dolog volt, hiszen mi az első pillanattól kezdve értéknek tartottuk az egyházak társadalom- és közösségszervező, valamint intézményfenntartó hitéleti mintáját. Ezt követhette az egyházak által kért intézmények átadása-átvétele, az egyházi oktatás arányának növelése, az új vatikáni megállapodás, valamint elindult egy nagyszabású, az egész Kárpát-medencére kiterjedő templom- és intézményfelújítási program, amilyen talán Szent István óta nem volt” – sorolta. 

Az egyházak finanszírozásáról Nacsa Lőrinc azt mondta, a Gyurcsány-kormány csökkentette a támogatásokat és az egyházi intézmények normatíváját is, aminek rendezéséhez később széles körű egyházi és nemzetközi összefogásra volt szükség. Hozzátette: „Nem volt a társadalompolitika fókuszában az egyházakkal való kapcsolattartás”, és szerinte ezt jól jellemezték Gyurcsány Ferenc egykori kijelentései is.

A nagyságrendi különbséget jól mutatja, hogy az előző tizenhat évben négyezer templomot újítottunk fel a Kárpát-medencében, ebben voltak püspöki székesegyházak, valláspolitikailag kiemelt helyszínek, valamint falusi plébániák, lelkészségek

– mondta. 

Nacsa Lőrinc szerint az elmúlt tizenhat évben korrekt együttműködés alakult ki a kormány és az egyházak között, amit szerinte tévesen próbálnak egyesek függőségi viszonyként vagy politikai megvásárlásként beállítani. Úgy fogalmazott: a kabinet azokkal az egyházi vezetőkkel is együttműködött, akik nem mindenben támogatták a kormány politikáját. Hozzátette,

 a cél az volt, hogy az egyházak társadalmi tanítása minél inkább megjelenjen a kormányzati döntésekben, különösen a családvédelem, a közösségek támogatása és a rászorulók segítése terén.

Nacsa Lőrinc szerint a felsőoktatásban még további lehetőségek rejlenek az egyházak számára. Úgy fogalmazott, hogy a kormányzás folytatása esetén erre a területre is nagyobb hangsúlyt helyeztek volna, mert szerinte az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények értékes többletet nyújthatnak a társadalomnak.

Nacsa Lőrinc szerint 

az egyházak finanszírozása teljesen átlátható, mivel azt a magyar állam és a Vatikán közötti megállapodás szabályozza.

Hozzátette, hogy az állam azonos feltételeket biztosít más felekezetek számára is.

A KDNP politikusa visszautasította azt is, hogy a támogatások politikai lojalitáshoz kötődtek volna. Mint mondta, az elmúlt tizenhat évben számos kritikát kaptak egyházi szereplőktől, mégsem kértek senkitől feltétlen támogatást. 

Sosem kötöttük politikai feltételhez a támogatásokat

– hangsúlyozta.

Aggasztó jel Rubovszky Rita háttérbe szorítása

Nacsa Lőrinc szerint még korai megítélni, milyen egyházpolitikát folytat majd a Tisza-kormány, de figyelemre méltónak tartja, hogy a Magyar Péter által oktatási és gyermekügyi miniszternek jelölt Rubovszky Rita végül nem kapott szerepet. A KDNP politikusa úgy véli, ez azt mutatja, hogy az egyházellenes hangok jelentős befolyással bírnak.

Hozzátette: bízik benne, hogy a kormány nem változtat alapjaiban az egyházpolitikán, mert az egyházak társadalmi szerepvállalására és intézményeire továbbra is szükség van. Nacsa szerint az állami támogatások nem kiváltságot jelentenek, hanem részben az egykor elvett egyházi vagyon pótlását szolgálják. 

A támogatásokért cserébe nem az egyházak tartoznak köszönettel a kormánynak, hanem éppen fordítva

 – fogalmazott.

A Mandiner szerint figyelemre méltó, hogy a választás után a lehetséges miniszterjelöltek közül éppen Rubovszky Rita neve került nyilvánosságra, majd rövid időn belül heves bírálatok érték a baloldali nyilvánosság részéről. A lap úgy véli, az egyházi intézményvezetőként ismert szakemberrel szembeni kifogások között egyaránt szerepelt egyházi kötődése és az integrációról vallott korábbi álláspontja. Rubovszky végül nem kapott helyet a kormányban, az oktatási és gyermekügyi tárcát Lannert Judit vezetheti. A Mandiner szerint a döntés túlmutat a személyi kérdéseken, és azt jelzi, hogy az oktatáspolitikában eltérő világnézeti és társadalomszervezési elképzelések állnak egymással szemben.

Borítókép: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter (Forrás: MW)

További játékainkhoz kattintson ide!