Megelevenedik Attila hun nagyfejedelem és világa

A magyar kultúra napján nyílt meg az elmúlt évtizedek legjelentősebb kiállítása, az Attila című nemzetközi tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az időszaki tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg a hunok uralkodójának személyét és örökségét. A mától látogatható Attila-kiállításon megtekinthetjük többek között a hódító hunok fegyvereit, sírokban talált torzított koponyákat, megismerhetjük a hun birodalom történetét, de megtudhatjuk azt is, milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak az utókorra és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.

Július 12-ig látogatható az elmúlt évtizedek legjelentősebb kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. Fotó: Havran Zoltán

A kiállítást Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg.  Beszédében elmondta: – Attila, az országépítő és a kultúraközvetítő, a hódító és a béketeremtő három kultúra szorításában hozta létre birodalmát: germánok, szlávok és türkök között. Ő nem volt egyik sem, és nem vált egyikké sem. Sem szolgája, sem vére nem lett egyiknek sem. Utódainak világa pedig mintha semmit nem változott volna – mondta, de beszélt arról is, hogy Attila, a hunok nagyfejedelme a Nyugat emlékezetében gyakran kegyetlen barbárként jelenik meg, ezzel szemben keleten hősként és történelmi ősatyaként tisztelik. – Ahogy Magyarország, úgy Attila is híd Kelet és Nyugat között: mindannyian Attila unokái vagyunk –  hangsúlyozta. 

Zsigmond Gábor és Hankó Balázs az Attila-kiállítás megnyitóján Fotó: Havran Zoltán

Az Attila-kiállítás rendkívülisége

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum új Attila-kiállítása ma egész Európa egyik legjelentősebb tárlata. Mint elmondta, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Moldovából, Üzbegisztánból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból és az Egyesült Arab Emírségekből is érkeztek felbecsülhetetlen értékű műkincsek a kiállításra.

Attila, az egykori hun uralkodó bár 1600 éve meghalt, emlékezete máig él a világban, Keleten és Nyugaton egyaránt. És hangsúlyosan él a magyarok emlékezetében Székelyföldtől Budapestig. A kiállításon ezért a magyar emlékezetben megőrzött képeken keresztül tárul fel Attila alakja: a hadisten kardja, Attila lakomája, Attila halála és sírja, és Attila, mint a magyarok őse.

 A kiállítás a tudomány és a legendák párbeszéde is: egyszerre mutatkozik be a régészet, a történettudomány, a művészet, az archeogenetika vagy a néphagyomány – mondta el az elnök. Sultan Raev, a Türksoy főtitkára beszédében kiemelte, hogy a kiállítás a türk világ számos múzeumának közös erőfeszítésével jött létre.  

– A türk államok múzeumai először fogtak össze, hogy ilyen átfogó kiállítást szervezzenek egy közös történeti narratíváról. Ez az egység rendkívül értékes kulturális együttműködésünk szempontjából. A kiállításon bemutatottak közös régészeti és tudományos kutatások eredményei

 – hangsúlyozta. Biró András Zsolt, a Magyar–Turán Alapítvány elnöke is üdvözölte a nemzetközi együttműködésben megvalósuló különleges kiállítást. – Ma a művészet, a tudomány, a kultúrpolitika és a diplomácia együttműködése révén jön létre ez az egyedülálló kiállítás. Itt, Attila hazájában, a nemzet legnagyobb múzeumi szentélyében valósul meg – emelte ki az elnök. 

Bársony Bálint és a Magyar Rhapsody Projekt egy különleges dallal (Attila) készült a megnyitóra, amelynek már az első taktusai is magával ragadták a közönséget. Az előadásban Tókos Attila és ifj. Zsuráfszky Zoltán működött közre fergeteges táncos bajvívással, és maga a lovasíjász nagymester, Kassai Lajos feszítette íját a közönség előtt. 

Kassai Lajos is közreműködött Bársony Bálint és zenekara előadásán Fotó: Havran Zoltán

De mit is láthatunk a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben megrendezett kiállításon, amelynek főkurátora Varga Benedek? A tárlat 1600 év Attila-képét és Attila-mítoszait eleveníti meg a hun kortól napjainkig. A tematikus egységeken végighaladva megismerhetjük a kor világát, az Attilát körülvevő elit reprezentációját, valamint az Attila-emlékezethez kapcsolódó műtárgyak, elméletek és értelmezések gazdag recepciótörténetét.

A termek különleges vizuális és technikai megoldások segítségével a tárlat idejére teljesen átalakultak, hogy megidézzék e letűnt kor emlékét. A kurátorok úgy állították össze a műtárgyakat, hogy az Attila óta eltelt korokból megjelent nyugati, keleti és magyar értelmezések is megismerhetők legyenek. Láthatjuk, milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak ránk és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.

A kiállítás hidat képez a legendás hun uralkodó keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között, bemutatva alakjának sokrétű értelmezéseit. 

Láthatunk különleges ékszereket, amelyek a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből kerültek a vitrinekbe. Ezek között vannak karperecek, gyűrűk, nyakláncok, gránátköves nyakék is, vagy éppen „Attila méregpohara”, amely egy Szeged-Nagyszéksós mellől előkerült, eredetileg üvegberakásokkal díszített elektronkehely.

Azerbajdzsánból előkelő női temetkezésből származó diadém, Észak-Macedóniából egy előkelő férfi síregyüttese is látható, többek között övdíszek, gyűrű, üveg- és ezüstedények, kard, valamint csont játékkészlettel. Az Abu-dzabi Louvre-ból a domagnanói kincs egy része, a British Museumból egy másik rész érkezett Budapestre, amelyek érdekessége, hogy valaha a Nemzeti Múzeum tulajdonában álltak. A kiemelt tárgyak között vannak az Üzbegisztánból érkezett orlati lemezek, az ezeken látható nehézpáncélos lovasokhoz nagyon hasonló harcosok hódíthatták meg a Kárpát-medencét. Vannak hun üstök, amelyeket valószínűleg közös ünnepek alkalmával használtak. Ezek a rézből készült tárgyak a Duna-medencében nagy számban kerültek elő, jól mutatják a térségbe költöző lovas nomádok, hunok területfoglalását. Ugyancsak egyedülállóak a torzított koponyák is, amelyek a korabeli testmódosítás egy látványos formájának emlékei. Több mint száz év után először láthatjuk Haan Antal Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festményét, amelyet eredeti méretben másolt le a művész a vatikáni Raffaello-freskóról. A Szépművészeti Múzeum kölcsönözte erre a kiállításra. Bemutatják a legfontosabb magyarországi áldozati leleteket és olyan, a hun korból való műkincseket is, amelyek az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Üzbegisztán, Románia, Szlovákia és Magyarország vezető közgyűjteményeiből érkeztek.

A július 12-ig látogatható kiállítást gazdag kísérőprogram-sorozat egészíti ki. Az érdeklődőket nemzetközi konferencia, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, hagyományőrző családi és gyermekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézművesműhelyek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei programok várják.

 A látogatók nemcsak élményekkel és tudással gazdagodhatnak, hanem a kiállításhoz kapcsolódó különleges emléktárgyakkal is: a Magyar Nemzeti Múzeum boltjában megvásárolhatók az Attila-kiállításban bemutatott legszebb hun kori ékszerek és viseletek típusrekonstrukciói, többek között karperecek, gyűrűk, fülbevalók, cikáda fibulák és övcsatok.