Bársony Bálint és a Magyar Rhapsody Projekt egy különleges dallal (Attila) készült a megnyitóra, amelynek már az első taktusai is magával ragadták a közönséget. Az előadásban Tókos Attila és ifj. Zsuráfszky Zoltán működött közre fergeteges táncos bajvívással, és maga a lovasíjász nagymester, Kassai Lajos feszítette íját a közönség előtt.

De mit is láthatunk a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben megrendezett kiállításon, amelynek főkurátora Varga Benedek? A tárlat 1600 év Attila-képét és Attila-mítoszait eleveníti meg a hun kortól napjainkig. A tematikus egységeken végighaladva megismerhetjük a kor világát, az Attilát körülvevő elit reprezentációját, valamint az Attila-emlékezethez kapcsolódó műtárgyak, elméletek és értelmezések gazdag recepciótörténetét.
A termek különleges vizuális és technikai megoldások segítségével a tárlat idejére teljesen átalakultak, hogy megidézzék e letűnt kor emlékét. A kurátorok úgy állították össze a műtárgyakat, hogy az Attila óta eltelt korokból megjelent nyugati, keleti és magyar értelmezések is megismerhetők legyenek. Láthatjuk, milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak ránk és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.
A kiállítás hidat képez a legendás hun uralkodó keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között, bemutatva alakjának sokrétű értelmezéseit.
Láthatunk különleges ékszereket, amelyek a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből kerültek a vitrinekbe. Ezek között vannak karperecek, gyűrűk, nyakláncok, gránátköves nyakék is, vagy éppen „Attila méregpohara”, amely egy Szeged-Nagyszéksós mellől előkerült, eredetileg üvegberakásokkal díszített elektronkehely.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!