Csillagászati profitot realizáltak az olajcégek az iráni háború kitörése óta

Majdnem hetvenmilliárd dollárt kerestek becslések szerint az amerikai és a brit olajvállalatok az iráni háború következtében megugró szénhidrogénárak miatt. Mindeközben többek közt környezetvédők is egyre erősebben szorgalmazzák a keletkező extraprofit megadóztatását. A Goldman Sachs elemzői azt jósolták, hogy a BP és a Shell olajóriások együtt mintegy ötmilliárd fontnyi extraprofitot érhet el. Utóbbi értéke pénteken február 27-e óta 12 százalékot emelkedve, történelmi csúcsra, 190 milliárd fontra emelkedett a londoni tőzsdén.

A brit tőzsdén jegyzett Shell részvényei délután háromig nagyjából 3 százalékkal, 31,67 pennyre, míg a BP-é 3,4 százalékkal, 4,94 pennyre drágultak Fotó: Aleksander Kalka Forrás: NurPhoto/AFP

A nagy olajmultik részvényei történelmi csúcsokat ostromolnak, mióta kitört az iráni háború, ami példátlan áremelkedést indított el a globális olaj- és gázpiacokon. A tőzsdén jegyzett hat nyugati óriási olajcég együttes piaci értéke több mint 130 milliárd dollárral nőtt két hét alatt. A háború által okozott ársokk rekord tőzsdei értékeléseket eredményezett a londoni tőzsdén jegyzett Shell, valamint az amerikai ExxonMobil és Chevron számára is – írja a Világgazdaság.

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása az egekbe lökte a globális olajárakat. Fotó: AFP

Óriási extraprofitra tettek szert az olajóriások

A piaci sokk várhatóan több milliárd dolláros extra nyereséget hoz majd az iparágnak, még akkor is, ha a Közel-Keleten egyes létesítményeket közvetlenül érint a konfliktus. A Rystad Energy tanácsadó cég szerint az amerikai olajvállalatok összesen 63,4 milliárd dolláros bevételnövekedésre számíthatnak. A Goldman Sachs elemzői külön becslésben azt jósolták, hogy a BP és a Shell együtt mintegy ötmilliárd fontnyi extraprofitot érhet el. A Shell értéke pénteken történelmi csúcsra, 190 milliárd fontra emelkedett a londoni tőzsdén, ami mintegy 12 százalékos növekedés február 27-e óta.

Az árak meredek emelkedése még azt a hatást is ellensúlyozta, hogy Katar legnagyobb cseppfolyósföldgáz-üzemében leállt a termelés, ami miatt a Shell vis maiorra hivatkozva felfüggesztette az onnan származó szállításokat egyes ügyfeleinek.

 

Kilőttek az olajrészvények

Az Exxon és a Chevron részvényei az iráni háború kezdete óta eltelt két hétben több mint öt, illetve hét százalékkal emelkedtek. Az Exxon piaci értéke 630 milliárd dollárra, a Chevroné pedig közel 390 milliárd dollárra nőtt. 

A brit BP, a francia TotalEnergies, valamint az olasz állam részben tulajdonában álló ENI szintén jelentős részvényár-emelkedést könyvelhetett el az elmúlt két hétben, bár eddigi történelmi csúcsaikat még nem érték el. A BP részvényei február vége óta több mint 12 százalékkal emelkedtek, ami 82 milliárd fontos piaci értéket jelent. A TotalEnergies mintegy tízszázalékos növekedést ért el, 176 milliárd euróra (151 milliárd fontra), az ENI értéke körülbelül 13 százalékkal, 67 milliárd euróra nőtt.

 

A norvég Equinor is nagyot szakít a válságon

A globális energiapiaci áremelkedés egyik legnagyobb pénzügyi nyertese a norvég állami olajvállalat, az Equinor, amelynek részvényeinek egyharmada a tőzsdén forog. A cég Európa legnagyobb gázszállítója, és nincs termelési eszköze a Közel-Keleten.

Az oslói tőzsdén jegyzett részvényei két hét alatt több mint húsz százalékkal emelkedtek, bár a kilencvenmilliárd dolláros piaci érték még így is valamivel elmarad attól a történelmi csúcstól, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió utáni gázválság idején értek el.

A nemzetközi olajár a hét elején hordónként 117 dollárig emelkedett, pénteken, a brit kereskedési nap végén 103 dollár fölött állt.
A globális környezetvédő szervezet, a 350.org arra szólította fel a kormányokat, hogy vezessenek be extraprofit-adót a világ legnagyobb olajvállalataira, mert a dolgozó embereknek nem kellene megfizetniük az árát annak, hogy az olajóriások úgy kezelik a közel-keleti háborút, mint egy nyertes lottószelvényt – írja a Guardian című brit lap.