Magyar hiszekegy a zsinagógában

Az orgyilkosok fegyvere által leterített Tisza István halála pótolhatatlan veszteség volt nemcsak megyéjének, hanem az egész országnak – jelenti ki Horthy Miklós kormányzó a Bihar vármegyei Derecske 390 hősi halottja emlékművének avatásán. A magyarországi zsidók tiltakoznak a Népszövetségnél, amiért a brit zsidó szervezetek kérvényt nyújtottak be a numerus clausus miatt, mivel ez beavatkozás az ország belügyeibe, s maguk akarják azt elintézni saját kormányukkal. A zsidók egyenjogúsításának harmincéves jubileumán Hevesi Simon főrabbi kijelenti: nincs rá szükség, hogy a magyarországi zsidóság szövetséget kössön a magyar nemzettel, hiszen a zsidóság a nemzet integráns része. Huszonöt százalékkal nő a Felvidéken a magyar szavazatok száma a választásokon.

A világháborús hősi emlékmű Derecskén        Forrás: Derecske.hu

Magyar zsidók tiltakozásáról számol be a Pesti Hírlap november 17-én a francia Journal des Debats genfi információira hivatkozva. Arról írnak, hogy a Népszövetségi Tanács legközelebbi ülésszakának napirendjén ismét számos kisebbségi kérelem, panasz szerepel. 

„A kérelmek egyike Nagy-Britannia zsidó szervezeteitől származik, de olyan kérdésre vonatkozik, amely nem Nagy-Britanniát, hanem Magyarországot érinti. A magyar numerus claususról van szó. A magyarországi zsidók kijelentik, hogy ők nem bízták meg a kérvény szerzőit azzal, hogy a tanács elé vigyenek olyan pert, amelyet maguk akarnak elintézni saját kormányukkal. A többi ország zsidóinak az ő felfogásuk szerint nincs joguk beleavatkozni Magyarország ügyeibe és akciójuk nemcsak, hogy nem szolgál a javukra, hanem még veszélyezteti is őket.”

 A lap konklúziója: „Ilyen körülmények között a tanács aligha fogja fontolóra venni Nagy-Britannia zsidóinak kérését.”

Egy másik magyar ügy viszont napirendre kerül: „a tanácsnak foglalkoznia kell egy másik kérvénnyel, amely közvetlenül a magyar kisebbségektől származik. Ezt a kérvényt Erdély három magyar egyházának püspökei és egyháztanácsi elnökei írták alá. 

A kérvényben tiltakozás foglaltatik egy román törvényjavaslat ellen, amely alkalmas arra, hogy nagymértékben nehezítse a magánoktatást és a felekezeti oktatást.”

A zsidók egyenjogúsításának harmincéves jubileumáról és a pesti izraelita hitközség 125 éves fennállásáról emlékeznek meg a Dohány utcai zsinagógában. A Pesti Hírlap november 22-én úgy ír az ünnepségről: „A ragyogóan kivilágított templomot zsúfolásig megtöltötték a hívők, akik ájtatosan hallgatták dr. Fischer Gyula főrabbi bensőséges imáját a frigyszekrény előtt a hitközség további virágzásáért, s imádságos megemlékezését Ferenc Józsefről, halála évfordulója alkalmából.” Dr. Hevesi Simon főrabbi beszédében megemlékezik a recepcióról szóló törvény alkotóiról, többek között báró Eötvös Józsefről, s „lelkesen buzdította a magyarországi zsidóságot hithűségre és hazaszeretetre is”.

Hevesi Simon                        Forrás: Wikipédia

Kijelenti: nincs rá szükség, „hogy a magyarországi zsidóság szövetséget kössön a magyar nemzettel, mert hiszen a zsidóság a nemzet integráns része. De szükség van arra, hogy a magyar zsidóság szent vallása elismeréséért igaz hazafias érzülettel hálásnak bizonyítsa magát.” A főrabbi „üdvözletét küldte az elszakított országrészeken levő hitközségeknek és hittestvéreknek és annak a reménynek adott kifejezést, hogy mihamarabb elkövetkezik annak az ideje, hogy újra egyesülhessenek a magyar haza kebelében”. 

Hozzáteszik: „A nagy lelkesedést keltett beszéd után a főrabbi elmondta a magyar hiszekegyet, mire a templom közönsége a Himnuszt énekelte el.”

A Dohány utcai zsinagóga                                      Forrás: Wikipédia

Huszonöt százalékkal nőtt a Felvidéken a magyar szavazatok száma – adja hírül a Magyarország november 19-én. A lap prágai tudósítója a pártok számarányairól közli a választásokról kiadott hivatalos kimutatás alapján: „Az első menetben 9 magyar képviselő jutott be a képviselőházba, mégpedig 6 magyar nemzeti párti és 3 magyar keresztényszocialista párti. […] A következő menetekben még néhány magyar képviselőjelölt számíthat többségre.” A siker hátterét is megvilágítják. 

„A Magyar Nemzeti Pártnak javára szolgált, hogy egységes listán ment a választási harcba a német agráriusokkal, mert így a legutolsó választásokhoz viszonyítva 25 százalékkal lett nagyobb a magyar szavazatok száma.

 A tót felvidéki kerületekben 210 540 magyar szavazatot számláltak most, míg 1920-ban csak 165 875 magyar szavazatot adtak le.”