Magyar zsidók tiltakozásáról számol be a Pesti Hírlap november 17-én a francia Journal des Debats genfi információira hivatkozva. Arról írnak, hogy a Népszövetségi Tanács legközelebbi ülésszakának napirendjén ismét számos kisebbségi kérelem, panasz szerepel.
„A kérelmek egyike Nagy-Britannia zsidó szervezeteitől származik, de olyan kérdésre vonatkozik, amely nem Nagy-Britanniát, hanem Magyarországot érinti. A magyar numerus claususról van szó. A magyarországi zsidók kijelentik, hogy ők nem bízták meg a kérvény szerzőit azzal, hogy a tanács elé vigyenek olyan pert, amelyet maguk akarnak elintézni saját kormányukkal. A többi ország zsidóinak az ő felfogásuk szerint nincs joguk beleavatkozni Magyarország ügyeibe és akciójuk nemcsak, hogy nem szolgál a javukra, hanem még veszélyezteti is őket.”
A lap konklúziója: „Ilyen körülmények között a tanács aligha fogja fontolóra venni Nagy-Britannia zsidóinak kérését.”
Egy másik magyar ügy viszont napirendre kerül: „a tanácsnak foglalkoznia kell egy másik kérvénnyel, amely közvetlenül a magyar kisebbségektől származik. Ezt a kérvényt Erdély három magyar egyházának püspökei és egyháztanácsi elnökei írták alá.
A kérvényben tiltakozás foglaltatik egy román törvényjavaslat ellen, amely alkalmas arra, hogy nagymértékben nehezítse a magánoktatást és a felekezeti oktatást.”
A zsidók egyenjogúsításának harmincéves jubileumáról és a pesti izraelita hitközség 125 éves fennállásáról emlékeznek meg a Dohány utcai zsinagógában. A Pesti Hírlap november 22-én úgy ír az ünnepségről: „A ragyogóan kivilágított templomot zsúfolásig megtöltötték a hívők, akik ájtatosan hallgatták dr. Fischer Gyula főrabbi bensőséges imáját a frigyszekrény előtt a hitközség további virágzásáért, s imádságos megemlékezését Ferenc Józsefről, halála évfordulója alkalmából.” Dr. Hevesi Simon főrabbi beszédében megemlékezik a recepcióról szóló törvény alkotóiról, többek között báró Eötvös Józsefről, s „lelkesen buzdította a magyarországi zsidóságot hithűségre és hazaszeretetre is”.
