Így dolgozik a háborúpárti Brüsszel Trump béketerve ellen

Európa látszólag támogatja az ukrajnai fegyvernyugvást, valójában azonban minden eszközzel akadályozza a Trump-féle béketerv sikerét. A brüsszeli politikai körök úgy tesznek, mintha a békét pártolnák, miközben a háttérben folyamatosan ösztönzik a háború folytatását.

A brüsszeli politikai körök úgy tesznek, mintha a békét pártolnák, miközben a háttérben folyamatosan ösztönzik a háború folytatását. Forrás: AFP

Az európai politikusok nyilatkozatai egyértelműen tükrözik a stratégiát: az oroszokkal való tárgyalás nem opció, a béketerv elfogadása pedig nem kívánatos. A kontinens vezetői mind a nyilvánosság előtt, mind a diplomaták között igyekeznek fenntartani a konfliktust, akadályozva ezzel a Trump-adminisztráció által kezdeményezett békeegyezmény sikerét. Összeállításunkban bemutatjuk, hogyan próbálják az európai háborúpárti politikusok a béketervet hiteltelenné tenni, és miért állítják, hogy a tárgyalások Moszkvával nem szolgálnák az Ukrajna és a Nyugat érdekeit.

Európa látszólag támogatja az ukrajnai fegyvernyugvást, valójában azonban minden eszközzel akadályozza a Trump-féle béketerv sikerét (Fotó: AFP)

Brüsszel nem száll le a háborús vonatról

A frissen bemutatott amerikai béketervre adott reakciók tökéletesen megmutatták, hogyan is viszonyul a brüsszeli vezetés a háborúhoz. Ezekből az látszik, hogy az európai vezetők nem egy jobb béke megteremtésén dolgoznak, hanem megpróbálják kiüresíteni az amerikai javaslatot annyira, hogy az Moszkvának elfogadhatatlan legyen. 

António Costa szerint az EU továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, és minden eszközzel támogatja Ukrajnát. 

Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy folytassa a nyomásgyakorlást Oroszországra, és minden téren támogassa Ukrajnát

– jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke a „hajlandók koalíciója” elnevezésű csoport legutóbbi találkozója után. Costa nyilatkozata a jelenlegi békefolyamat kulcsfontosságú pillanatában hangzott el. Miközben Trump békét teremtene, Brüsszel továbbra is háborús pszichózisban szenved.

Friedrich Merz és az ukrán sajtó büszke arra, hogy nem lesz áttörés a béke kérdésében

Az ukrajnai béketárgyalásokban továbbra sincs esély valódi áttörésre, miután az európai háborúpárti vezetők sikerrel szorították vissza az amerikai javaslatok Európát érintő elemeit – legalábbis ezzel büszkélkedik az ukrán sajtó. Friedrich Merz kancellár szerint a genfi amerikai–ukrán egyeztetések ugyan új lendületet hoztak, de a béke továbbra is távoli. A német politikus az EU–Afrika-csúcstalálkozó szünetében, Luandában adott nyilatkozatában keményen fogalmazott: 

Európa számára a szuverenitás és a biztonsági garanciák a döntő szempontok, és ezeket nem lehet sebességre cserélni.

Friedrich Merz és az ukrán sajtó büszke arra, hogy nem lesz áttörés a béke kérdésében Fotó: AFP

Johann Wadephul német külügyminiszter a közelmúltbeli változtatásokat „döntő sikernek” minősítette, de nyilatkozata mögött érezhető a politikai óvatosság. A Deutschlandfunknak adott interjújában világossá tette: bármilyen békemegállapodás elképzelhetetlen Európa vagy Ukrajna teljes részvétele nélkül. A miniszter hangsúlyozta, hogy 

Kijevnek magának kell meghatároznia, milyen engedmények elfogadhatóak számára, és Európa feladata csupán annyi, hogy ezt a döntést garantált biztonsági keretekkel támogassa. 

Emmanuel Macron francia elnök az RTL-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az amerikai béketervezet jó irányba mutat Ukrajna számára, ám bizonyos pontjait tovább kell finomítani. Macron hangsúlyozta: a tartós béke feltétele, hogy az ukrán hadsereg képes legyen megvédeni magát, ezért a békemegállapodás után három NATO-ország csapatait telepítik Ukrajnába.

Békét akarunk, de nem olyan békét, amely kapitulációval lenne egyenértékű

– fogalmazott, hozzátéve, hogy csak az ukránok dönthetnek arról, milyen területi engedményekre hajlandóak.

Az a javaslat, ami most az asztalra került, arról ad képet, mi lenne elfogadható az oroszok számára. De ez vajon azt jelenti, hogy ezt kell elfogadni az ukránoknak és az európaiaknak is? A válasz az, hogy nem

– szögezte le Macron, aki szerint békekötés esetén Ukrajna első védelmi vonala az lenne, hogy újraszervezi hadseregét, erre vonatkozóan nem lehet korlátot szabni. A francia elnök nyilatkozatában azt is hangoztatta, hogy nem szabad gyengeséget mutatni az orosz fenyegetéssel szemben.

Oroszországnak gyakorlatilag tíz éve tudatosan az a stratégiája, hogy újra birodalommá váljon, vagyis minden irányba terjeszkedjen.

A Trump-adminisztráció 28 pontos béketervének európai fogadtatása ismét felszínre hozta azt a jelenséget, amely már a Putyinnal tartott alaszkai csúcs után is megfigyelhető volt: az uniós vezetők nyilvánosan támogatásukat hangoztatják a béketörekvések mellett, miközben a háttérben azok gyengítésén dolgoznak. 

A brit Keir Starmer, a német Friedrich Merz és a francia Emmanuel Macron gyorsan elutasították a Trump-terv több elemét, igazodva Zelenszkij elnök álláspontjához. 

Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas a béke megteremtésére vonatkozó uniós stratégiát úgy foglalta össze, hogy Oroszországot gyengíteni, Ukrajnát pedig támogatni kell, konkrét diplomáciai célok vagy kompromisszumos irányvonalak nélkül.

Európa nem áll be Trump béketerve mögé

Az európai politikusok ahelyett, hogy beálltak volna Donald Trump amerikai elnök ukrajnai béketerve mögé, saját ellenjavaslatot fogalmaztak meg. Az EU javaslata szinte minden ponton módosításokat, kiegészítéseket vagy törléseket javasol. A tervezet megerősíti Ukrajna szuverenitását, majd egy átfogó meg nem támadási megállapodást javasol Oroszország, Ukrajna és a NATO között. 

Az európai javaslatból kihúzták azt a pontot is, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz. A területcserékről szóló tárgyalások az aktuális frontvonalnál kezdődnének, a zaporizzsjai atomerőművet NAÜ-felügyelettel indítanák újra, 

a megállapodás végrehajtását pedig egy béketanács felügyelné Trump vezetésével. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legalább ötvenmilliárd, de akár 135 milliárd eurót is kérne a tagállamoktól a korrupciós botránytól is hangos Ukrajna további pénzügyi megsegítésére. Ha a tagállamoktól nem sikerül összeszedni az összeget, az EU hitelt venne fel, amelynek a kamatait Ukrajna helyett az unió fizetné. 

Az európai módosításokért azonban nem mindenki lelkesedik: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök például a Trump-féle 28 pontos tervet támogatja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a háborúpártiaknak most kellene letekerni magukat, és beállni az amerikai terv mögé, mert ez a legjobb esély a békére. Moszkva nyitott a tárgyalásra, de egyelőre nem kapott hivatalosan kézhez semmilyen tervet, és nem is a sajtón keresztül szeretné megvitatni az ukrajnai rendezést.

Brüsszel még több pénzt akar a tagállamoktól (Fotó: AFP)

Brüsszel még több pénzt akar a tagállamoktól, így a magyaroktól is

Négy éve tart az orosz–ukrán háború, és Európa politikai irányvonalai élesen elkülönülnek. Magyarország a kezdetektől a tárgyalások és a mielőbbi tűzszünet mellett állt, miközben Brüsszel az utóbbi években nyíltan háborúpárti álláspontot képvisel, és pénzzel, valamint fegyverekkel járul hozzá a konfliktus további eszkalációjához. A brüsszeli elit egyre többször és egyre nyíltabban adott hangot háborúpárti álláspontjának és beszélt már akár az európai katonai beavatkozásról.

Aki gyenge, annak nem lesz békéje, csak veresége

– hangoztatta korábban a háborúpárti Ursula von der Leyen világossá téve, hogy szerinte a békéhez nem tárgyalás, hanem a további fegyverszállítások vezetnek.

Az Európai Bizottság elnöke májusban az Európai Parlamentben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további támadásokat indíthat, ha Ukrajna nem a saját feltételei szerint köthet békét Oroszországgal.

„A háború lezárásának módja generációkra meghatározza majd kontinensünket” – mondta Ursula von der Leyen a második világháború európai befejezésének 80. évfordulóján tartott beszédében. Ursula von der Leyen szerint egy rossz alku arra bátoríthatja Putyint, hogy újra támadásba lendüljön. Von der Leyen néppárti barátja, Manfred Weber sem maradt le a háborús uszításban, szerinte

az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen.

Manfred Weber korábban arról is beszélt, hogy 

Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni, és megvédeni magunkat

– fogalmazott, és még a nukleáris fegyvereket is szóba hozta a háborúpárti politikus.

Von der Leyen mindent feláldozna Ukrajnáért (Fotó: AFP)

Von der Leyen mindent feláldozna Ukrajnáért

Szeptemberben Strasbourgban tartotta meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló éves beszédét, amelyben ismét Ukrajna került a középpontba. A brüsszeli vezető szerint Európa „harcban áll”, és kijelentette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van. Már a nyitóüzenet is világossá tette, hogy a háborúpárti politikát kívánja folytatni:

Európa a szabadságért, a függetlenségért és a demokráciáért küzd, ezért elengedhetetlen, hogy Ukrajna megkapja a szükséges fegyvereket és pénzügyi forrásokat.

Arra is kitért, hogy az európaiak mindennapjai egyre nehezebbek a globális válság miatt, ám szerinte „nem ülhetünk ölbe tett kézzel” – inkább növelni kell az ukrán támogatást. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij, Antonio Costa és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)