Párizsban gyűlnek össze a háborúpárti vezetők

Mintegy 35 ország vezetői és magas rangú képviselői egyeztetnek Ukrajna jövőjéről a francia fővárosban. A Párizsban tartott találkozó középpontjában az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák állnak, a háborúpárti vezetők egy része pedig már egy ideje európai katonák telepítéséről beszél.

A párizsi találkozón a kijevi vezetés konkrét vállalásokat szeretne elérni Fotó: HENRY NICHOLLS Forrás: POOL

A biztonsági garanciákat – amelyeket a NATO kollektív védelmet rögzítő 5. cikkéhez hasonlítanak – a háborúpárti vezetők és Zelenszkij alapvető feltételnek tekintik ahhoz, hogy Ukrajna alkotmányban mondjon le a NATO-tagságra irányuló törekvéseiről.

A jelenlegi tervek szerint a frontvonalak mentén korszerű védelmi technológiákat telepítenének, miközben a biztonság további pillérét Ukrajna európai uniós csatlakozása jelentené. A 20 pontból álló béketerv 2027 januárjára célozza meg a tagságot, amit még az Európai Bizottság több tisztviselője megvalósíthatatlannak és túlzottan optimistának tart. Ahogy egyelőre az sem világos, hogy ezeket a garanciákat Európa pontosan milyen formában biztosítaná. 

A szellem a palackban

A párizsi egyeztetések egyik legsúlyosabb kérdése egyértelműen annak a lehetőségnek a megvitatása lesz, hogy az európai hatalmak Ukrajna területén vagy annak közvetlen közelében katonai egységeket állomásoztassanak. A kérdés azonban több ponton is problémás. Az egyik, hogy Moszkva ezzel kapcsolatban jelezte: 

elfogadhatatlannak tartja, hogy NATO-csapatok ukrán területen állomásozzanak.

A másik probléma azonban az, hogy ezzel az Európai Unió egyértelműen a konfliktus részévé válna, hiszen Oroszország már azt is jelezte korábban, hogy az Ukrajna területén állomásozó katonai egységeket legitim célpontnak tekintené. 

Merz már utalt rá, hogy visszalőnének 

Bármi is kerekedik majd ki a békekötés során, annyit már egészen biztosan előre lehet vetíteni, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus elhúzódó konfrontációt okozhat majd a régióban. Egy esetleges határ menti tűzpárbaj is elég lehet ahhoz, hogy a konfliktus újra kiéleződjön. Ebben a helyzetben azonban európai katonákat küldeni minimum kockázatos. 

Emlékezetes ugyanis, hogy nemrég maga a német kancellár, Friedrich Merz beszélt arról, hogy Németország kész lenne katonai egységeket biztosítani, ha a két ország között demilitarizált övezetet hoznának létre. 

A kancellár azonban még ennél is továbbment és közölte, hogy ha szükséges, ezek a katonák az orosz agresszióra válaszolnának is fegyverekkel. Egy ilyen incidens azonban nemcsak az ukrán háború kiújulását, hanem egy Oroszország és Európa közötti háború kockázatát is magában hordozná. 

Borítókép: A párizsi találkozón a kijevi vezetés konkrét vállalásokat szeretne elérni (Fotó: AFP)