Brüsszel nekiment az új békejavaslatnak

A Trump-adminisztráció 28 pontos béketervének európai fogadtatása ismét felszínre hozta azt a jelenséget, amely már a Putyinnal tartott alaszkai csúcs után is megfigyelhető volt: az uniós vezetők nyilvánosan támogatásukat hangoztatják a béketörekvések mellett, miközben a háttérben azok gyengítésén dolgoznak. Egy amerikai külpolitikai lap szerint Brüsszel célja, hogy annyira kilúgozza az amerikai béketervet, hogy az ne legyen elfogadható Moszkvának, ezáltal folytatódjon a háború.

Friedrich Merz német kancellár Emmanuel Macronnal, Franciaország elnökével, és Keir Starmerrel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével ül a G20-csúcstalálkozón Fotó: MICHAEL KAPPELER Forrás: dpa-Pool

A kritikusok szerint az európai kormányok célja nem egy kompromisszumos béke kialkudása, hanem az amerikai javaslat oly módon történő kiüresítése, hogy az Moszkva számára elfogadhatatlanná váljon. Ez egy elhúzódó háborús helyzethez vezetne vissza, amely a jelenlegi harctéri viszonyok alapján Oroszországnak kedvez, és tovább terheli Ukrajnát. A brit Keir Starmer, a német Friedrich Merz és a francia Emmanuel Macron gyorsan elutasították a Trump-terv több elemét, igazodva Zelenszkij elnök álláspontjához – számolt be az Origo.

A Nyugat célja nem egy kompromisszumos béke kialkudása (Fotó: MICHAEL KAPPELER / dpa-Pool)

Berlin emellett egy olyan ellenjavaslat kidolgozásán dolgozik, amely közelebb állna az ukrán pozícióhoz. 

Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas a béke megteremtésére vonatkozó uniós stratégiát úgy foglalta össze, hogy Oroszországot gyengíteni, Ukrajnát pedig támogatni kell, konkrét diplomáciai célok vagy kompromisszumos irányvonalak nélkül – írta a Responsible Statecraft. 

Ugyanakkor elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a Trump-terv nem pusztán ukrán kapitulációt céloz. Bár hiányosnak tartják, szerkezetében olyan elemek találhatók, amelyek egy stabil, ha nem is tökéletes rendezés felé mutathatnak: például egy fenntartható létszámú ukrán hadsereg, a Donbasz és a Krím helyzetének úgynevezett jogi elismerés nélküli kezelése, valamint 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna újjáépítésére.

Yes, the EU is trying to sabotage the peace plan. They want the war to go on and enrich themselves on the back of dead Ukrainians https://t.co/yUdQYxHBHl

— ingrid jacobs (@jeepybrownie01) November 23, 2025

A területi kérdések a legnehezebben tárgyalható pontok közé tartozhatnak, míg Ukrajna NATO-csatlakozását sok európai vezető – akik most kifogásolják a tervet – valójában régóta nem tekinti reális lehetőségnek.

A tervben szereplő kisebbségi és vallási jogok védelmét célzó rendelkezések szintén kritikákat kaptak, noha azok uniós keretrendszer alapján valósulnának meg.

Putyin jelezte, hogy Oroszország megkapta a 28 pontos tervet, és kész annak alapján tárgyalni. A javaslatot lehetséges kiindulópontnak nevezte egy végleges rendezéshez, miközben hangsúlyozta, hogy a fronthelyzet jelenleg Oroszország céljainak elérését támogatja.

Európa előtt így stratégiai döntés áll: ha továbbra is elutasítja a tervet, és arra ösztönzi Kijevet, hogy olyan feltételeket szabjon, amelyek ellehetetlenítik a megállapodást, fennáll a veszélye, hogy kimarad a háborút lezáró egyezményből.

Ez akkor következhet be, ha Trump rá tudja venni Zelenszkijt a terv elfogadására, és Moszkva hajlandó tárgyalni róla. A kritikusok szerint Európának jelenleg nincs életképes alternatív békekoncepciója, és a Trump-terv akadályozása nem a békét mozdítja elő, hanem a konfliktus fenntartását. Ebben a helyzetben a jelenlegi amerikai javaslat alternatívája nem egy jobb megállapodás lenne, hanem egy tovább húzódó háború, amelynek következményeit Európa viselheti leginkább.

Borítókép: Friedrich Merz, Emmanuel Macron és Keir Starmer (Fotó: AFP)