Az európai vezetők szembeszálltak Trumppal, Von der Leyen további milliárdokat öntene a korrupt Ukrajnára

Az egész kijevi vezetést megrengető korrupciós botrány dacára, amelyben egyre ztöbb Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz közel álló személy érintettségére derül fény, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke további euró milliárdokat küldene Ukrajnának – ha a tagállamok nem adják össze, akkor közös hitelfelvétel révén. A háborúpárti európai politikusok eközben ahelyett, hogy beálltak volna Donald Trump amerikai elnök béketerve mögé, ellenjavaslatot készítettek, amely azonban nem mindenkinek tetszik – íme a nap legfontosabb külpolitikai hírei.

Donald Trump amerikai elnök Fotó: AFP

Az európai politikusok ahelyett, hogy beálltak volna Donald Trump amerikai elnök ukrajnai béketerve mögé, saját ellenjavaslatot fogalmaztak meg. Az EU javaslata szinte minden ponton is módosítaná módosításokat, kiegészítéseket vagy törléseket javasol. A tervezet megerősíti Ukrajna szuverenitását, majd egy átfogó megnemtámadási megállapodást javasol Oroszország, Ukrajna és a NATO között. Az európai javaslatból kihúzták azt a pontot is, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz. A területcserékről szóló tárgyalások az aktuális frontvonalnál kezdődnének, a zaporizzsjai atomerőművet NAÜ-felügyelettel indítanák újra, a megállapodás végrehajtását pedig egy Béketanács felügyelné Trump vezetésével. 

Az európai vezetők ellenjavaslatot fogalmaztak meg Trump 28 pontos béketervével szemben (Fotó: AFP)

Az európai módosításokért nem mindenki lelkesedik , Giorgia Meloni olasz miniszterelnök például a Trump-féle 28 pontos tervet támogatja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a háborúpártiaknak most kellene letekerni magukat, és beállni az amerikai terv mögé, mert ez a legjobb esély a békére. Moszkva nyitott a tárgyalásra, de egyelőre nem kapott hivatalosan kézhez semmilyen tervet, és nem is a sajtón keresztül szeretné megvitatni az ukrajnai rendezést – nyilatkozta a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek főhet a feje. Egyrészt az amerikaiakkal a béketervről Genfben folytatott tárgyalások miatt, amelyek a barátságos nyilatkozatok ellenére a kiszivárgott hírek szerint igencsak feszült hangulatban zajlottak. Az Egyesült Államok delegációja állítólag élesen rászólt az ukrán félre, amiért az a sajtón keresztül kiszivárogtatta Trump béketervének számára kedvezőtlen részeit, ezzel tudatosan rontva a terv megítélését. Eközben belpolitikai fronton a nemrég kipattant korrupciós botrány csökkenti az ukrán államfő mozgásterét. Az ellenzéki Európai Szolidaritás párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be az elnök ellen, egyértelmű célja Zelenszkij politikai hatalmának megtörése.

Ülést tartott ma az Európai Unió külkereskedelmi tanácsa. A megbeszélésről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be. A tárcavezető szerint Brüsszel újabb két ártalmas döntésre készül, ezek közül az első, hogy még idén alá akarják írni, majd gyorsan hatályba is akarják léptetni az EU és a latin-amerikai országok közötti szabadkereskedelmi egyezményt, amely a jelenlegi formájában fenyegetést jelentene a magyar mezőgazdaságra nézve – tájékoztatott. A másik veszélyes ötlet a tagállamok beruházástámogatási döntéseinek központosítására irányul, ez a munkahelyteremtési törekvéseket veszélyeztetné. A kormány mindennek ellenére meg fogja védeni a magyar gazdákat és a magyar munkahelyeket – szögezte le Szijjártó Péter. 

A fentieken kívül is akad még ártalmas terve a brüsszeli vezetésnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legalább ötvenmilliárd, de akár 135 milliárd eurót is kérne a tagállamoktól a korrupciós botránytól is hangos Ukrajna további pénzügyi megsegítésére. Ha a tagállamoktól nem sikerül összeszedni az összeget, az EU hitelt venne fel, amelynek a kamatait Ukrajna helyett az Unió fizetné. 

Egyre durvul a háborús pszichózis Európában. Franciaország az „orosz fenyegetésre” hivatkozva hamarosan bevezetheti az önkéntes katonai szolgálatot, legalábbis erre utalt Emmanuel Macron francia elnök a johannesburgi G20-csúcstalálkozón. Németország is fontolgatja a sorkötelezettség újbóli bevezetését, Horvátország már döntött is s kérdésben. Szerbia úgy tűnik, más utat választ: kötelező sorkatonai szolgálat helyett a fiatalok professzionális katonai karrierre való motiválására fókuszál a parlamentben tárgyalásra kerülő tervezet.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)