Sorkatonaság: Szerbia követi a horvát példát?

Holnap a szerb parlamentben tárgyalják a hadseregről szóló törvény módosítását – de a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése még várat magára. Míg Horvátország jövőre kötelező kiképzést indít, Belgrádban a szakértők szerint egy önkéntes többet ér, mint tíz kényszerített újonc. Zoran Dragisics biztonsági szakértő nyilatkozatában elárulta: ha már sorkatonaság, akkor annak legalább kilenc hónapig kell tartania.

Sorkatonaság jöhet Szerbiában? (Fotó: AFP)

Szerbia esetleg Horvátország nyomdokain haladva újra bevezetheti a kötelező katonai szolgálatot? A horvát védelmi minisztérium jövő évtől kötelezővé teszi a sorkatonaságot, miközben Szerbiában évek óta felmerül a téma. Kedden a szerb parlamentben vitatják meg a hadseregről szóló törvény módosítását, ám ez a jogszabály nem tartalmazza a kötelező szolgálat visszaállítását. Elemzők szerint a változtatások főként arra irányulnak, hogy motiválják a fiatalokat a professzionális katonai pályára lépésre.

Szerbia a sorkatonaságra készül (Fotó: AFP)

Horvátországban jövő év elején érkeznek az első újoncok a laktanyákba. A horvát védelmi minisztérium nyilvános konzultációra bocsátott három új rendeletet, amelyekkel állítólag motiválni kívánják a fiatalokat a szolgálat teljesítésére. A tervezett szolgálat 75 napig tartana, ebből 15 napos terepkiképzéssel. Mint arról korábban beszámoltunk, megszavazta a horvát parlament a kötelező sorkatonaság visszaállítását. 

A Tisza testvérpártja, az Európai Néppárt soraiban ülő HDZ javaslata alapján már 2025-ben megkezdődhet a behívók kézbesítése.

Szerbia döntés előtt

Szerbiában a kötelező katonai szolgálat visszaállítását eredetileg szeptemberre tervezték, de elhalasztották 2026-ra. A szolgálat szintén 75 napos lenne, 15 nappal terepen. 

Ehhez azonban a parlamentnek el kell fogadnia a szükséges törvényeket, mivel a kötelező szolgálatot 2010 végén állították le.

Érdekes módon a holnapi parlamenti vitában szereplő törvény módosítása nem említi a kötelező szolgálatot. A jogszabály inkább a fiatalok professzionális katonai karrierre való motiválására fókuszál.

„A horvát modell nem erősíti a hadsereget”

Zoran Dragisics egyetemi tanár úgy véli, Horvátország nem fogja megerősíteni hadseregét a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetésével.

Horvátország védelmét elsősorban a professzionális hadseregre és a NATO-, valamint EU-tagságra alapozza. Kooperatív védelmi modelljük van, így a regruták inkább költségterhet jelentenek a büdzsének, semmint hasznot. Két hónap alatt alig lehet megtanulni cipőt kötni

– fogalmaz Dragisics.

Szerinte Horvátország ezzel csupán a hazafias lelkesedést szeretné növelni.

Szerintem jobban tennék, ha ezeket a pénzeket a polgári védelem erősítésébe fektetnék

– értékelt a professzor.

A szerbiai bevezetésről szólva Dragisics hangsúlyozza, hogy a vezérkar véleménye a döntő.

A modern háborúk és fenyegetések jól képzett, professzionális hadsereget igényelnek, nem lehet regrutákra támaszkodni. A vezérkar biztosan minden oldalról megvizsgálta a kérdést. Jobb a pénzt új fegyverek beszerzésére, béremelésre és az önkéntesek körülményeinek javítására fordítani, mint olyasmire, ami nem hoz eredményt

– mondja a szakértő.

A törvényjavaslat célja szerinte a fiatalok professzionális szolgálatra való ösztönzése. A módosítások lehetővé teszik, hogy a szerződéses katonák karriert építsenek, nyugdíjat szerezzenek, és korlátlanul meghosszabbíthassák szerződésüket. Eddig az önkéntesek csak háromszor három évre köthettek szerződést, így kilenc év után bizonytalanság várt rájuk. Most továbbképezhetik magukat, előléphetnek és élethosszig a hadseregben maradhatnak.

„Egy önkéntes többet ér, mint tíz kényszerített újonc”

Dragisics szerint a kötelező szolgálat nem megoldás.

Ha akarunk képzett regrutákat, a szolgálatnak legalább kilenc hónapig kell tartania. Döntsük el végre, akarjuk-e egyáltalán! Mindig eszembe jut 2010, amikor a fiatalok több mint 90 százaléka jelentkezett polgári szolgálatra. Egy önkéntes többet ér, mint tíz kényszerített újonc

– hangsúlyozza.

Szolgáltam a Jugoszláv Néphadseregben, és láttam, hogy sokan ott sem voltak a helyükön; csak terhet jelentettek a tiszteknek és a többieknek. Az, hogy a fiatalok szeretik a hazájukat, nem elég a katonai szolgálathoz

– zárja gondolatait Dragisics.

A szerb hadsereg fejlesztése így továbbra is a professzionális vonalon marad, miközben a régió más országai, mint Horvátország, kísérleteznek a sorkatonai modellel. 

Borítókép: Sorkatonaság jöhet Szerbiában? (Fotó: AFP)