Bojko Boriszov: Bulgária már nem az EU legszegényebb állama

Január másodikán nagyinterjút adott Bojko Boriszov, a bolgár jobbközép GERB párt elnöke. A politikust Javor Dacskov, a Glasove hírportál alapítója kérdezte, a kötetlen beszélgetés több mint két órán át tartott. Összefoglalónkban a legérdekesebb témákat gyűjtöttük össze, köztük azt, hogy hogyan vélekedik Orbán Viktor magyar miniszterelnökről a bolgár pártelnök, hogyan mosta le magáról Bulgária „a legszegényebb európai ország” címet, és hogyan vált az ország az uniós közösség részévé.

Bojko Boriszov Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV Forrás: AFP

Bojko Boriszov a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt alapítója, aki közel egy évtizeden át töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, Bulgária történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő, demokratikusan megválasztott kormányfőjének számít. Kormányzása idején a balkáni állam a félsziget egyik legtekintélyesebb országává emelkedett. Miniszterelnöksége alatt épült ki a Török Áramlat gázvezeték, valamint a korszak legjelentősebb infrastrukturális beruházásai is az ő nevéhez köthetők.

Bojko Boriszov, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt alapítója (Fotó: STR / NurPhoto)

Az évtized elején a hatalom megszerzése érdekében az ellenzéki pártok összefogtak a GERB ellen és kormányt alakítottak. Koalíciójuk azonban súlyos kudarcba fulladt: az elmúlt négy év során összesen hét parlamenti választást kellett tartani az országban. Egy évvel ezelőtt a GERB vezetésével koalíciós kormány alakult, ám a partnerek csak azzal a feltétellel vállaltak szerepet a közös kormányzásban, hogy Boriszov nem tölti be a miniszterelnöki tisztséget. Ennek eredményeként jött létre a Zseljazkov-kormány.

Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a kabinet – az ellenzéki Deljan Peevszki vezette DPSZ támogatásának köszönhetően – képes lesz kitölteni mandátumát. Ugyanakkor a szintén ellenzéki, neoliberális Folytatjuk a változást és Demokratikus Bulgária pártszövetség (PP–DB), kihasználva az euró bevezetésével kapcsolatos társadalmi elégedetlenséget, utcai demonstrációkat szervezett Bulgária nagyvárosaiban a kormány megbuktatása érdekében. Mivel a tüntetések december 11-én sem csillapodtak, Boriszov pártja politikai pozícióinak megőrzése érdekében lemondatta a Zseljazkov-kormányt annak ellenére, hogy az továbbra is kényelmes parlamenti többséggel rendelkezett.

Bulgária már nem az EU legszegényebb állama 

A balkáni ország egy éve csatlakozott a schengeni térséghez, majd idén január 1-jén – a maastrichti kritériumok teljesítése után – az euróövezet 21. tagállama lett. Ebben Bojko Boriszov politikai súlya és nemzetközi kapcsolatai is fontos szerepet játszottak. Javor Dacskov első kérdése is az euró bevezetéséről szólt: „ez nem olyan, mint a szovjet megszállás napján, 1944. szeptember 9-én gyárat venni”? A GERB elnöke közölte, hogy

nincs jobb hely a világon élni, mint az Európai Unió. Nincs még egy hely, ahová ilyen tömegesen mennének a fiatal bolgárok tanulni, képesítést szerezni, élni. Nincs még egy hely ilyen kultúrával, ilyen történelemmel, ahol a demokrácia olyan virágzásban van, mint most. Úgyhogy, ha ez »gyár szeptember 9-én”« – hogy leülsz egy asztalhoz Németországgal, Franciaországgal, Hollandiával, Olaszországgal, Belgiummal – akkor ez jó gyár.

Hozzátette, hogy a másik oldalon a Szovjetunió állt, ahová kevesen mentek dolgozni és élni. Boriszov elmondta, hogy Bulgária nagyjából 30 évet várt arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon, és ehhez nem csupán az uniós feltételek teljesítésére volt szükség, hanem az országnak is a változás útjára kellett lépnie. A GERB pártot 2006-ban hozta létre, akkoriban Bulgária GDP-je mindössze 27 milliárd euró volt. Ez az érték azonban mára megnégyszereződött, elérve a 113 milliárd eurót. Boriszov hangsúlyozta, hogy a GDP 3 százalékos növekedése európai szinten is kiemelkedő, bekerült a top 5 országok közé.

Az a mondás, hogy Bulgária az Európai Unió legszegényebb állama, már nem létezik

– szögezte le a politikus.

A GERB elnöke szerint világszerte annak kell lennie a mérőszámnak, hogy egy ország lakossága milyen termékeket és milyen mennyiségben tud vásárolni. Ugyanakkor óva intett attól, hogy bárki azt gondolja, hogy a hajléktalanság más országokban nem okoz kihívást, és nem élnek háztartások a szegénységi küszöb alatt. Egyúttal kiemelte, hogy Bulgáriában jelentősen javult a helyzet, különösen Romániához és Görögországhoz képest. „És, ha valaki vitatkozna velem, mondjon olyan üdülőhelyet, vendégházat vagy hotelt Bulgáriában, ahol az ünnepekre maradt volna üres szoba vagy apartman. Márpedig az árakat a kereslet diktálja” – fogalmazott. Az uniós országok gazdasági helyzete kapcsán megemlítette Magyarországot, Szlovákiát és Litvániát is, ahol mintegy 0,6 százalékkal csökkent a munkanélküliség aránya, a foglalkoztatottsági mutató pedig 1,6 százalékkal emelkedett.

Boriszov említést tett arról a 6–7 százalék körül mozgó pénzügyi hiányról is, amely a bolgár diskurzusokban is napirenden van. A GERB elnöke közölte, hogy ez a liberális kormány hiteleinek és kölcsöneinek eredménye. Aszen Vaszilev pénzügyminiszter idején ugyanis jóval lazább pénzügyi politika jellemezte az országot – szemben azzal a szigorral, amelyet a GERB sikeresen fenntartott. Elismerte, hogy a jobbközép kormányzás sem volt problémáktól mentes, de nyílt lapokkal játszottak, és időben jelezték, ha a kiadások meghaladják a bevételek mértékét. A baloldali pártok által dominált koalícióban viszont már nem tudták azt mondani, hogy stop. „Nem volt hozzá erőnk, lehetőségünk, és nem is lett volna helyes” – tette hozzá.

Rögös út vezetett az euróövezetbe

Az uniós tagságra 30 évet, az euróövezeti tagságra pedig 20 évet várt Bulgária – utóbbi részleteiről is beszélt Boriszov az interjú során. Elmondta, hogy ez a GERB megalapítása óta szerepelt Szófia céljai között. „A schengeni övezettel ellentétben az eurózónába csak a gazdag és stabil államok léphetnek be” – hangsúlyozta a közösség tagjainak kiváltságos helyzetét. Példaként megemlítette, hogy az Európai Bankunió minden ország pénzügyi intézményeit monitorozza, és ügyel arra, hogy ne fordulhasson elő olyan bankcsőd, amely Bulgáriát is elérte 1996-ban.

Most a szürke szektorban minden mozgást, beleértve a pénzmosást is, az Európai Központi Bank figyel

– magyarázta.

Boriszov említést tett arról is, hogyan fogadta a nemzetközi közösség Bulgária belépését az eurózónába. Közölte, hogy az egész világ dicséri országát, köztük az uniós intézmények és politikusok is, mint például az Európai Bizottság és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke. Javor Dacskov arról is kérdezte, hogy bár Boriszov és Orbán Viktor magyar miniszterelnök szoros szövetségesek, az EU tekintetében ellentétes irányvonalakat képviselnek. Válaszában Boriszov elmondta, hogy az Európai Uniót nem süllyedő hajónak látja, politikáját három alappillérre helyezte: „Van egy szó: lojalitás. Van egy szó: elv. Van egy szó: család. Húsz éve vagyok az európai családban a pártommal együtt. Húsz éve az Európai Néppártban – az értékek, a demokrácia, minden, amit eddig tettünk, ott van”.

Mi vár Bulgáriára?

A beszélgetésből a bolgár belpolitikai helyzet sem maradt ki. 2025. december 11-én a Zseljazkov vezette kormány bejelentette lemondását – noha a távozásra a hetek óta tartó kormányellenes tüntetések után került sor, Boriszov szerint nem a megmozdulások okozták Zseljazkov bukását. Sokkal inkább a politikusok túlzott önbizalmát hibáztatta, amely nagymértékben különbözik az „elegendő önbizalomtól” – míg előbbi hátrány, utóbbi előny.

Amennyiben a politikusok nem szabadulnak meg az önhittségüktől, az emberek fogják megtenni helyettük

– tette hozzá.

A kormányválsághoz továbbá hozzájárultak olyan tényezők is, mint a politikai dialógus összeomlása a parlamentben és egyes koalíciós partnerek visszahúzódása.

Orbán Viktor a legfőbb európai szövetséges

A volt miniszterelnököt Orbán Viktorról és az európai konzervatív hullám jövőjéről is kérdezte az újságíró. Annak ellenére, hogy a GERB az Európai Néppárt tagja, fontosnak tartja, hogy Európa visszatérjen gyökereihez: a keresztény értékekhez, az erős nemzetállamokhoz és az egészséges családokhoz.

Ebben közelebb állok Orbánhoz, mint néhány nyugati liberális vezetőhöz

– fogalmazott Boriszov.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az EU-val kapcsolatos álláspontjának központi eleme, hogy a közösség belülről lépjen a változások útjára. Noha ebben a kérdésben nem ért egyet a két politikus, Boriszov továbbra is partnerként és barátként tekint a magyar miniszterelnökre. Emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszer 2025 novemberében tett hivatali látogatást Szófiában. A tárcavezető délben találkozott Rumen Radev bolgár elnökkel, délután három órakor már Orbán Viktor hívta telefonon Boriszovot. A bolgár politikus felidézte, a magyar miniszterelnök kifejezte, mennyire kedveli őt, és hangot adott 30 éves barátságuknak is. Az interjú végén Boriszov közölte, hogy Orbán Viktort mélyen tiszteli, mert olyan ember, aki harcol Magyarország ügyeiért.

A podcast gépi feliratozással megtekinthető a YouTube csatornán:

Borítókép: Bojko Boriszov (Fotó: AFP)