Nem vétózza tovább Ausztria Bulgária és Románia felvételét a schengeni térségbe – jelentette be hétfőn Gerhard Karner osztrák belügyminiszter. Előreláthatólag csütörtökön az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei megszavazzák Brüsszelben és két ország teljes jogú tagságát a szabad utazási övezetbe.
Bulgária és Románia ez idáig csak részlegesen, légi és tengeri úton vált tagjává a schengeni övezetnek.
A teljes jogú tagság viszont azt jelenti, hogy 2025 elejétől a térségen belül megszűnnek a közúti és vasúti szárazföldi határellenőrzések a bolgár–görög, a bolgár–román és a magyar–román határokon. Korábban Ausztria az illegális migrációra hivatkozva blokkolta a két ország teljes jogú tagságát, de a helyzet javulására hivatkozva feloldotta azt.
A két ország 18 évvel az EU-hoz való csatlakozásuk után és 9 hónappal a repülőtéri és tengeri állomásokon történő határellenőrzés megszüntetése után teljes mértékben élvezheti a schengeni tagságának minden előnyét.
A legfontosabb ezek közül a schengeni tagság gazdasági hatásai lesznek. Szaktanulmányok szerint Románia GDP-je várhatóan 0,7 százalékkal, Bulgáriáé pedig akár egy százalékkal is növekedhet a szárazföldi határok megszűnését követően. Emellett becslések szerint több, mint 46 ezer tonnával fog csökkenni a szén-dioxid-kibocsátás.
A határellenőrzések eltörlése támogatni fogja a kereskedelmet, stabilabbá teszi az ellátási láncokat, a nagyobb verseny miatt alacsonyabb árakat biztosít az európai fogyasztók számára, és vonzóbbá teszi az országokat a turisták számára
– sorolta az előnyöket Sebastian Metz, a román külkereskedelmi kamara vezetője a Deutsche Welle német televíziós hálózatnak adott interjújában. Hozzátette: mindez hozzájárul „egy stabil és megbízható környezet megteremtéséhez”. A csatlakozás késedelme ugyanakkor gazdasági károkat is okozott, amelyeket a szófiai Tudományos Akadémia közgazdászai 2023-ban 870 millió euróra becsültek. A román veszteség pedig 2,3 milliárd euró körül mozog.
Egy hete Orbán Viktor római látogatása során Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elégedettségét fejezte ki az Európai Unió magyar soros elnökségének eredményeivel kapcsolatban, külön kiemelve Bulgária és Románia schengeni térséghez való teljes jogú tagságának kérdésében elért eredményeket.
Dimiter Glavcsev ideiglenes bolgár miniszterelnök pedig november végén méltatta Magyarország szerepét a schengeni térség bővítésében.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Orbán Viktor miniszterelnök aktív szerepét. Minden alkalommal, amikor találkozom vele az elnökség alatt, személyesen köszönöm meg neki, mert valóban minden uniós találkozón felvetette a kérdést
– fogalmazott.
A bolgár lakosság is hasonlóan vélekedik Magyarország és miniszterelnöke szerepéről, a teljes körű schengeni tagság tovább növelte szimpátiájukat hazánk és Orbán Viktor iránt. A teljes jogú schengeni tagsággal ugyanis a bolgár lakosság régi vágyálma teljesül. De az örömbe egy kis üröm is vegyül:
a bolgár parlamentarizmus válsága (az elmúlt négy évben immár a nyolcadik egymást követő választásra készül az ország) és a politikai elit iránti bizalmatlanság áthatja a bolgár közvéleményt.
Idén októberben a Gallup International közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek 31 százaléka válaszolta, hogy az ország készen áll a csatlakozásra, 62 százaléka szerint nem, hét százalék nem tudja eldönteni. Ugyanennek a közvélemény-kutatónak december 9-én publikált kutatása szerint a megkérdezettek 31,3 százaléka szerint a teljes körű schengeni tagság nagyon fontos, 14,9 százaléka szerint fontos, 16,9 százaléka szerint nem anyira fontos, 15,6 százaléka szerint egyáltalán nem fontos, 21,3 százaléka nem tudja.
Borítókép: Teherautók állnak sorban a Románia és Bulgária közötti Giurgiu-Ruse határállomáson 2022. december 6-án (Fotó: AFP)
