Kurtág György kapta idén a Kossuth-nagydíjat

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából átadták a Kossuth-nagydíjat, melyet idén Kurtág György zeneszerző kapott. A kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, akit Ligeti György és Eötvös Péter mellett a legjelentősebb kortárs magyar komponistaként jegyez a zenetörténet, február 19-én ünnepelte 100. születésnapját.

Kurtág György 1926. február 19-én született a romániai Lugoson (Lugoj). Zenei tanulmányait 1940-től Temesváron folytatta, ahol a Bartók-tanítvány Kardos Magdától vett zongoraórákat, Max Eisikovitstól pedig zeneszerzést tanult. 1946-tól a budapesti Zeneakadémián tanult, Kadosa Páltól zongorát, Veres Sándortól és Farkas Ferenctől zeneszerzést, Weiner Leótól pedig kamarazenét. 1951-ben a zongora és kamarazene tanszakokon, 1955-ben pedig a zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. Ugyanebben az évben nyert Erkel-díjat, melyet 1969-ben is neki ítéltek oda. 1957 és 58 között Párizsban tartózkodott. Ugyan Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is látogatta, de az igazán nagy hatást a Stein Marianne pszichológussal közös beszélgetések jelentették. 1960-tól 68-ig az Országos Filharmónia korrepetitora volt.

Kurtág Györgyöt február 6-án a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem díszdoktorává avatták  (Fotó: Polyák Attila)

1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. 1971-től egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretében. 1973-ban Kossuth-díjas lett, 1984-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat kapott, 1985-ben pedig a francia állam tüntette ki. 1981-ben bemutatott A boldogult R. V. Truszova üzenetei c. műve nemzetközileg is elismertté tette. 1986-ban elhagyta a Zeneakadémiát, de 1993-ig még korlátozott számban tartott órákat ott.

1987-ben a müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották. 1993-ban a Grabstein für Stephan és Op. 27 No. 2 (Double Concerto) című műveiért a Pierre Monacói Herceg Alapítvány zenei díját kapta. Szintén ’93-ban Herder-díjat és Feltrinelli-díjat is kapott, valamint két évre meghívták a berlini Wissenschaftskollegbe, ahol a Berlini Filharmonikusokkal dolgozott.

1994 további két elismerést hozott számára: az osztrák kormány európai zeneszerzőknek járó díját és a Denis de Rougemot-díjat az Európai Fesztiválok Szövetségétől. 1995-ben egy évet Bécsben töltött, komponált és mesterkurzusokat tartott a Bécsi Konzerthausban. 1996-ban Kossuth-díjjal tüntették ki életművéért, s még ebben az évben meghívást kapott a Sociéte Gaviniés-tól, a hágai Royal Conservatorytól, az utrechti Muziekcentrum Vredenburgtól, az amszterdami Concertgebouw NV-től, a Nederlandse Operától, a Schönberg Ensemble-tól, az Asko Ensemble-tól, az Orlando Quartettől, az Osiris Triótól és Reinbert de Leeuwtől, hogy két évig Hollandiában dolgozzon.

1998-ban megkapta az osztrák államtól az „Österreichisches Ehrenzeichen”-t, az Ernst von Siemens Stiftung díját és az európai komponisták díját a „Fördergemeinschaft der Europäischen Wirtschaft”-tól. Másodszor is meghívták a berlini Wissenschaftskollegbe. 1999-ben Franciaországba invitálta két évre az Ensemble Intercontemporain, a párizsi Conservatoire, a Cité de la Musique és a Festival d´Automne á Paris. Ugyanebben az évben a Tudományért és Művészetért érdemérmet kapta Berlinben, 2000-ben pedig a John Cage-díjat New Yorkban.

2001 óta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagja, és ebben az évben kapta meg a Hölderlin-díjat is a Tübingeni Egyetemtől. 2002-ben a Kurtág házaspár Franciaországban, Bordeaux közelében telepedett le. 2006 februárjában a nyolcvanéves Kurtág Györgyöt ötnapos születésnapi fesztivállal (Kurtág 80) köszöntötte a Budapest Music Center. A magyar állam a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozat) adományozta a zeneszerzőnek. Kurtág Györgyöt 2006. április 20-án a Louisville University Grawemeyer Díjjal tüntette ki, 2010 júniusában elnyerte a Zürichi Fesztivál Díjat, 2015 februárjában pedig a BBVA Alapítvány Tudás Határai elnevezésű kitüntetéseinek kortárszenei kategóriában adható díját.

Kurtág György 2015 februárja óta a Budapest Music Centerben él. Első operáját (Fin de partie – Jelenetek és monológok, opera egy felvonásban) mintegy tízéves alkotói munka után 2017 nyarán fejezte be. A Samuel Beckett azonos című drámája alapján komponált művet a milánói Scalában mutatták be 2018. november 15-én. A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A darabot a francia–libanoni Pierre Audi rendezte, a Scala zenekarát Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere vezényelte, a díszlet- és jelmeztervező az osztrák Christof Hetzer volt. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lépett színpadra.

2026. február 6-án a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem díszdoktorává avatták Kurtág Györgyöt.

Nagydíjat kapott 1952-ben és 1957-ben Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György filozófus, esztéta, 1963-ban Lyka Károly művészettörténész, majd a rendszerváltozás után 2011-ben Nemeskürty István irodalomtörténész, 2012-ben Csoóri Sándor költő, 2014-ben Jókai Anna írónő, 2016-ban Makkai Ádám műfordító, nyelvész, 2017-ben Kallós Zoltán néprajztudós, népzenegyűjtő, 2018-ban Sára Sándor filmrendező, operatőr, 2019-ben Törőcsik Mari színművész, 2021-ben Mécs Károly színművész, 2023-ban ifj. Sánta Ferenc hegedűművész, prímás, 2024-ben Eötvös Péter zeneszerző, 2025-ben Koncz Gábor színművész.