Díszdoktorává avatta a Zeneakadémia Kurtág Györgyöt

Díszdoktorává avatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem századik születésnapja alkalmából Kurtág Györgyöt. A világhírű zeneszerző, a Zeneakadémia egykori növendéke és tanára pénteken vette át díszdoktori oklevelét az egyetem vezetőségétől.

Fotó: Polyák Attila

A kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas Kurtág György, akit Ligeti György és Eötvös Péter mellett 

a legjelentősebb kortárs magyar komponistaként jegyez a zenetörténet, február 19-én lesz 100 éves. 

Farkas Gábor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora és Kurtág György (Fotó: Polyák Attila)

A tiszteletbeli doktori oklevelet Farkas Gábor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora adta át Kurtág Györgynek. Farkas Gábor rektor köszöntőjében arról beszélt, hogy Kurtág György tanárként a kezdetektől nemcsak zongorát, kamarazenét tanított, hanem művészi fegyelmet, szerény alázatot, figyelmet, elemzőkészséget és örök szellemi nyitottságot. Hozzátette: mindeközben az élet példájára is nevelt több nemzedéknyi tanítványt.

„Kurtág belebújik a zenébe, és belülről kivilágítja”

Ez a doktori cím üzenet, hogy hálásak vagyunk, amiért Kurtág György 1945-től 2026-ig mindvégig jelen volt a Zeneakadémia életében. Kezdetben diákként, később tanárként, aztán műveinek nagytermi előadása révén, vagy pusztán csak a szellemével, amely végérvényesen beívódott ezekbe a történelmi falakba 

– mondta laudációjában Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia docense. Mint kifejtette, Kurtág György ma is munkaképes, pénteken is tanított, emellett pedig továbbra is komponál, hiszen a kettő számára szétválaszthatatlan. 

Fotó: Polyák Attila

„Számára az oktatás nem más, mint megértés. Ahogy felesége, Márta megfogalmazta, Kurtág belebújik a zenébe, és belülről kivilágítja.”

Felidézte, hogy Kurtág élete rengeteg kanyaron, lejtőn és szakadékon át vezetett, ezek között volt a második világháború, a kommunista időszak, az 1956-os forradalom sokkja, a párizsi emigrációs kísérlet, az élet és a művészet újragondolása, a Kádár-korszak szellemi magányában létrejött nagy művek és az ezeket kísérő alkotói válságok sora. A világhír a nyolcvanas évektől fokozatosan találta meg, innentől újabb remekművek következtek. Elhangzott, hogy 1945 szeptemberében a zeneszerzés szakra együtt felvételizett Ligeti Györggyel a Zeneakadémián, és életre szóló barátságot kötöttek.

Hosszú útjának csúcspontja a milánói Scalában 2018-ban bemutatott operája, a Fin de partie volt. Ezt már a BMC épületében lévő lakásában írta, akárcsak legújabb művét, a tavaly befejezett egyfelvonásos operáját, a Die Stechardint

– tette hozzá Fazekas Gergely. Szólt arról, hogy előadói szempontból nem egyszerű Kurtág zenéje, bizonyos művei a kompozíciós struktúra szempontjából rendkívül komplexek, ám ez a kifejezés szolgálatában áll. Gyakran nevezik a miniatűr formák mesterének. Nem egyszerűen megzenésítette számos költő, köztük Pilinszky János, Tandori Dezső, József Attila, Franz Kafka, Samuel Beckett sorait, hanem a szavak mögé húz be magával bennünket, oda, ahol rátalálhatunk valamire, amire azt mondhatjuk, ez az igazság” – fogalmazott a zenetörténész.

Fazekas Gergely elmondta, hogy 150 éves története során a Zeneakadémia keveseknek adományozott tiszteletbeli doktori címet, Kurtág György előtt Yehudi Menuhin, Kadosa Pál és Sir John Eliot Gardiner, aki 1995-ben Kurtág talán legmegrázóbb műve, A csüggedés és keserűség dalai világpremierjén vezényelt Amszterdamban.

Fotó: Polyák Attila

Kurtág100

Kurtág György közelgő századik születésnapja alkalmából a Budapest Music Center (BMC) nagyszabású, egész éven át tartó országos programsorozatot szervez. 

A Kurtág100 ünnepi fesztiválon nemzetközi sztárok és a hazai kortárs zenei élet meghatározó előadói mutatják be Kurtág életművének keresztmetszetét. A fővárosban a Müpában, a Zeneakadémián és a BMC-ben, emellett Győrben, Szombathelyen, Pécsen és Szegeden is lesznek programok. A Kurtág100 részeként a Müpa háromnapos fesztivállal tiszteleg előtte. A programok sorát február 18-án a Kurtág-töredékek című dokumentumfilm nyitja, másnap ünnepi hangversenyen lesznek hallhatóak az életmű meghatározó zenekari darabjai Víkingur Ólafsson izlandi zongoraművész, Várdai István csellóművész, és a Markus Stenz német karmester által vezényelt Danubia Zenekar előadásában. Február 20-án Keller András és együttese, a Concerto Budapest zárja a programsorozatot. Az est fénypontja egy világpremier: Kurtág György Die Stechardin című egyfelvonásos operája a Müpában hangzik el először, Maria Husmann német szoprán szólójával.