Botrányos menesztések, leleplező hangfelvételek – politikai bosszúhadjárat söpör végig a közigazgatásban

A Tisza-kormány nem tétlenkedik, bárkitől megszabadul, aki az előző kormány alatt a közigazgatásban tevékenykedett.

Magyar Péter miniszterelnök Fotó: Bastien Ohier Forrás: Hans Lucas/AFP

A kormány azt is tudatta, hogy a minisztériumi dolgozók jelentős része az elmúlt években tisztességesen, szakmai alapon végezte munkáját, de szerintük voltak olyanok is, akik nem egyszerű végrehajtói, hanem aktív kiszolgálói voltak az előző kormánynak. Ezzel indokolták az átvilágítások szükségességét, hogy világosan elváljon egymástól a tisztességes szakmai munka és a politikai-hatalmi kiszolgálás. 

Célként egy olyan közigazgatás felépítését jelölték meg, amely a közjót és a magyar embereket szolgálja.

Néhány nappal később néhány elbocsátott munkatárs a sajtóhoz fordult. Elmondták: közös megegyezéssel bontották fel a szerződésüket, és cáfolták, hogy politikai munkát végeztek volna a minisztériumban. Azt is hozzátették, hogy nem is a Fideszre szavaztak, így értetlenül állnak a kirúgásuk előtt.

A botrány kirobbanása után Velkey György, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elismerte, hogy valóban történnek elbocsátások a tárcánál, és közölte:

a kormányváltás utáni átvilágítást követően 45 kormánytisztviselővel bontják fel a munkaszerződést a külügy intézményi átalakítása keretében.

Azt is megerősítette, hogy az érintettek munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntetnék meg. Velkey szerint a tárca több mint ezerfős állományából Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter néhány tucat közvetlen munkatársáról van szó. Ezt viszont az érintettek a Telexnek cáfolták, azt mondták: adminisztratív munkát végeztek, nem vettek részt a politikai döntésekben.

Nemzetbiztonsági földrengés

Miközben a minisztériumokban átvilágítások zajlanak, a nemzetbiztonsági szervezetek élén is példátlan gyorsaságú változások történtek.

Néhány nap leforgása alatt távozott az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője.

A tárcavezető, Pósfai Gábor döntése értelmében Tóth Szabolcs dandártábornokot az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állományából a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állományába helyezik, és megbízzák az NBSZ főigazgatói feladatainak ellátásával. Annus Zsolt Antal alezredest a Nemzeti Információs Központ állományából az AH állományába helyezik át, és megbízzák annak főigazgatói feladatainak ellátásával. 

Annus Zsolt Antalt a Belügyminiszter ezredesi rendfokozatba lépteti elő.

A kinevezések június 14-től hatályosak.

Amint arról beszámoltunk, péntek este megjelent a friss Magyar Közlöny, amelyből kiderül, hogy Magyar Péter miniszterelnök június 13-i hatállyal felmentette tisztségéből

• az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, Bárdos Szabolcsot; 
• az Információs Hivatal  főigazgatóját, Oláh Krisztiánt; 
• a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját, Kiss Csabát; 
• és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjét, Tajti Norbertet. 

Magyar Péterék leváltották az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt

Mecser Tamás rendőr dandártábornokot bízza meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetésével Magyar Péter miniszterelnök június 8-i hatállyal

 – tájékoztatta a Belügyminisztérium az MTI-t hétfőn.

A közlés szerint a miniszterelnök – a belügyminiszter előterjesztésére – június 8-i hatállyal visszavonja Balogh János rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitányi vezetői megbízását.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy Pósfai Gábor belügyminiszter június 2-án felmentette vezetői beosztásából Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét. A tárcavezető június 3-tól Baricska Norbert Tamás rendőr ezredest bízta meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetésével.

Leléptették a Kehi elnökét

Többszörösen túlárazott szerződések, felesleges megbízások, a valós verseny hiánya – egyebek mellett ezt állapította meg 2021-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amikor a Diákhitel Központot vizsgálták, amelyet akkor Magyar Péter vezetett. Kormányfőként Magyar pedig gyorsan menesztette a Kehit másfél évtizeden át irányító Gaál Szabolcs Barnát. Vagyis azt a vezetőt, akinek hivatali ideje alatt súlyos problémákat tártak fel a Magyar vezette Diákhitel Központnál. 

Figyelemre méltó mozzanat, hogy Magyar Péter már politikai színrelépésének első pillanatában hiteltelenné próbálta tenni a Kehi vizsgálatát.

Gaál Szabolcs Barna 2010-ben vette át a Kehi elnöki posztját, így akkor is ő vezette a hivatalt, amikor hozzáláttak a Diákhitel Központ működésének ellenőrzéséhez. A Kehi 52 darab, 2018 és 2020 közötti, összesen 1,4 milliárd forint értékű szerződést vizsgált meg részletesen. Magyar Péter nagyjából ebben az időszakban, 2019 júniusától 2022 februárjáig volt a központ vezérigazgatója. Vizsgálatának eredményeit a Kehi 2021 augusztusában készített – nem nyilvános – jelentésében, véleményben összegezte, a dokumentumot 2024 októberében az Átlátszó mutatta be a széles nyilvánosságnak. A kormányzati ellenőrzés számos megállapítást tett, most csak az öt legerősebbet idézzük fel.

1. Többszörösen túlárazott szerződések.

A megrendelt kutatások, elemzések, tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással

– fogalmazott a Kehi. Például prezentációkészítés 244 ezer forint/dia áron, vagy 14,8 millió forintos kifizetés egy valós értékén ötszázezer forintos szolgáltatásért. De ugyanilyenek voltak a 14,5 millió forintért és 12,4 millió forintért megrendelt kérdőíves felmérések, amelyek kétmillióért is megrendelhetők lettek volna. Akadt emellett kampánylebonyolítás 14,7 millió forintért, amiben végül két Facebook-bejegyzés született, és a valós költség ennek a töredéke lehetett.

2. Teljesen felesleges szerződések.

Előfordul, hogy a megrendelt kutatások, elemzések triviális, az interneten számos helyen ingyenesen is elérhető megállapításra jutottak

– írták a Kehinél. Példaként hozható fel erre, hogy százezer forintot fizettek oldalanként olyan tanulmányért, amit a világhálóról másoltak.

3. Valós verseny nem volt, eleve borítékolható győztes annál inkább.

„Több esetben nem is volt valós verseny szerződéskötés előtt. Olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítése eleve kétséges.” A Kehi felsorolt konkrét eseteket is, amikor az ajánlattételre felkért cégnek még csak honlapja sem volt, ajánlatot se nyújtott be, láthatóan nem működő, referenciák nélküli társaság volt. A győztes vállalkozások között volt a Trentin Balázs Lajoshoz köthető egyik cég is. Trentin ma tiszás országgyűlési képviselő.

4. Nagyon jól fizetett a cég Magyar Péternek. A vezérigazgató bére 2020-ban havonta három és fél millió forint volt.

5. Nem a vállalat irányítása, hanem a kormányzati támogatások és intézkedések hozták az eredményt. A Kehi jelentéséből kiderült az is, hogy nem a menedzsment eredményes működése és a termékek népszerűsítése, hanem az akkor dúló Covid-járvány miatt bevezetett kormányzati támogatások és intézkedések, például a Diákhitel Plusz okozta a diákhitel-kihelyezés növekedését.

A Kehi-dokumentum 2021 augusztusában készült el, Magyar 2022 elején távozott a Diákhitel Központ éléről, a Magyar Fejlesztési Bank nem hosszabbította meg a vezérigazgatói megbízatását.

Magyar jó előre megpróbálta kimagyarázni

Magyar Péter 2024 februárjában még mint Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje adta első politikai jellegű interjúját a Partizánnak. Ebben – miként arra korábban az Átlátszó is emlékeztetett – Magyar azt állította, hogy a Kehi-ellenőrzés a Varga Judittal való első szétköltözése miatti nyomásgyakorlás volt. Azaz a kormány ráküldte a hivatalt. Magyar verziója szerint mivel rendeződött a kapcsolatunk a volt tárcavezetővel, ezért „lezárták a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül”. 

Mint utóbb kiderült, ez nem így történt.

Érdemes megemlíteni azt is: Magyar az első Partizán-interjúban arról is beszélt, hogy a Kehi-vizsgálat mellett azért távozott – saját kezdeményezésére – a Diákhitel Központ éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattak vele alá Balásy Gyula cégeivel. 

Kirúgta Havasi Bertalant 

A helyettes államtitkárt azt követően távolította el hivatalából Magyar Péter, hogy Havasi Bertalan összeszólalkozott vele a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületének tetőteraszán.  Mindez a karmelita kolostor bejárásakor történt. A frissen megválasztott miniszterelnök kapott is a lehetőségen, és közölte, Havasi Bertalan korunk Bibó Istvánja, mondván, tartja a frontot. 

Magyar Péter nem tud leállni az alázó stílussal: most Orbán Viktor volt sajtófőnökével szólalkozott össze pic.twitter.com/f12hm7oENL

— Magyar Nemzet (@MagyarNemzetOn) May 16, 2026

Orbán Viktor volt sajtófőnöke azonban emlékeztette az újdonsült miniszterelnököt: 

ez egy minisztériumi épület, ő pedig, mint mindennap, bejött dolgozni. 

– Attól még, hogy eljátsszák a Bastille ostromát, helyettes államtitkárként leltári felelősségem van – közölte Havasi Bertalan. A szürreális jelenet Magyar Péter és Havasi Bertalan között végül úgy ért véget, hogy a miniszterelnök közölte, nem tervezi, hogy kilógassa valamelyik zászlórúdon, azt ugyanakkor hozzáfűzte, a helyettes államtitkár sem kapja meg a felmentési pénzt. Havasi mindezt úgy kommentálta, a bíróságon találkoznak.

Magyar Péter a távozás közben egyúttal arra kérte az épület biztonsági embereit, hogy kísérjék ki Havasi Bertalant, mondván, ez már nem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hanem a Szociális és Családügyi Minisztérium épülete, így nincs itt semmi keresnivalója.

Ezek után jelent meg még ugyanaznap este a Magyar Közlönyben egy egyetlen miniszterelnöki határozatot tartalmazó szám. Ebben mindösszesen tehát ez szerepelt:

A miniszterelnök 24/2026. (V. 16.) ME határozata helyettes államtitkár felmentéséről.

Ebben pedig az olvasható, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára – dr. Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkárát e tisztségéből – azonnali hatállyal – felmenti Magyar Péter.

Az eset olyan fontossággal bírt a miniszterelnök számára, hogy még videót is közzétett arról, ahogy aláírja a határozatot.

A totális fordulat ezen a ponton következett be. Magyar Péter ugyanis felindulásában nem vette észre, hogy a miniszterelnöki határozat, amit aláírt, egy óriási hibát tartalmaz, ami miatt érvénytelen a döntés, így nem tudja kirúgni Havasi Bertalant. A miniszterelnök ugyanis a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára hivatkozott Havasi Bertalan felmentésénél.

Csakhogy ilyen miniszter már nincs, ő Rogán Antal volt, aki addigra már napok óta nem volt hivatalban.

Kulturális intézmények a célkeresztben

A személyi változások nem álltak meg a minisztériumok és a biztonsági szolgálatok szintjén. A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának vezetői megbízását Tarr Zoltán kulturális miniszter vonta vissza. A hivatalos indok a bizalomvesztés volt, miután az intézmény vezetője állítólag a fenntartó tudta nélkül tett lépéseket a levéltár jogállásának megváltoztatására.

A leváltott főigazgató ugyanakkor lapunknak elárulta, valójában egy szakmai egyeztetés miatt veszítette el vezetői megbízását. A több mint harminc éve a levéltári pályán dolgozó szakember szerint nem politikai, hanem intézményi érdekeket képviselt, amikor a kormányzat illetékeseivel tárgyalt a levéltár jövőjéről.

A döntés ugyanakkor újabb eleme annak a folyamatnak, amelyben a korábban kinevezett intézményvezetők sorra távoznak posztjukról.

A Magyar Nemzeti Levéltár élén történt személycsere megerősítette lapunk korábbi írását, amely szerint leépítéseket helyezett kilátásba a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnál a tárca vezetője, Tarr Zoltán, aki pénteken megtartotta az első állománygyűlést.

Azoknak, akik aktívan részt vettek a magyar kultúra politikai kisajátításában, megcsonkításában és átpolitizálásában, nincs helyük ebben az új rendszerben

 – közölte a miniszter, aki videójában még mézes-mázos hangon partnernek nevezte minisztériumának dolgozóit. Sőt, azt is mondta:

Úgy tekintünk önökre, mint munkatársakra, akikre számítunk.

Lefejezték a gyermekvédelmet

Magyar Péter miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában a gyermekvédelmi rendszerrel és az előző kormány idején hozott döntésekkel foglalkozott. Magyar Péter hazugnak és farizeusnak nevezte az Orbán-kormány idején működő gyermekvédelmi rendszert. Mint mondta, amikor gyermekvédelmi intézményekbe látogatott, akkor nem rossz emberekkel találkozott, hanem elhivatott szakemberekkel. Úgy véli, hogy a kegyelmi ügy azért rázta meg az országot, mert nyilvánossá vált mindaz, amiről szakemberek és az érintett gyermekek évek óta beszéltek. A feladatuknak nevezte, hogy feltárják, mi történt a gyermekvédelemben.

Magyar Péter bejelentette, hogy arra kérte a szociális és családügyi minisztériumot, hogy készítsenek egy alapos szakmai rendszervizsgálatot. De szerinte politikai kérdéseket is fel kell tenni a Fidesznek, ezért hoznak létre a gyermekvédelem helyzetét feltáró parlamenti vizsgálóbizottságot. A miniszterelnök állítása szerint ma 1600 olyan gyermek van, akikről az állam tudja, hogy veszélyben vannak, mégsem tudnak nekik segítséget nyújtani. Mint mondta, a gyermekvédelmi rendszer „túlcsordult”. A kormányfő szerint kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden tizenkét év alatti magyar gyermek családban nevelkedhessen. Beszámolt arról is, hogy ma több olyan gyermek van a rendszerben, aki örökbefogadásra vár, mint olyan jelentkező, aki szeretné örökbe fogadni őket.

Magyar Péter miniszteri biztost nevez ki a gyermekvédelmi bántalmazási ügyek kivizsgálására. Majd jelezte, hogy a szociális miniszter több gyermekvédelmi szakembert menesztett, akik szerinte nem a gyermekeket, hanem a hatalmat szolgálták.

A menesztésekben érintett intézmények:

• Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet,
• Kopp Mária Intézet,
• Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság,
• Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,
• valamint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat.

A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányülésen döntenek egy egymilliárd forintos kártérítési alap felállításáról, amivel az áldozatoknak kívánnak segíteni.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (Forrás: AFP)