Megszólalt az alkotmányjogász: fontos részlet derült ki az Alkotmánybíróság döntéséről

ifj. Lomnici Zoltán szerint a testület nem az alaptörvény 17. módosításának tartalmi alkotmányosságáról döntött, hanem hatáskör hiányában utasította vissza a beadványokat. Az alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság mozgástere az alkotmánymódosítások vizsgálatakor rendkívül szűk.

Fotó: Ladóczki Balázs

Rendkívül szűk az Alkotmánybíróság mozgástere

Az alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításokkal kapcsolatos hatásköre a negyedik alaptörvény-módosítás óta rendkívül szűk.

Ez azt jelenti, hogy a testület főszabály szerint nem mérlegelheti, hogy egy új alkotmányos rendelkezés összhangban van-e az alaptörvény más szabályaival, a jogállamiság követelményével vagy az alaptörvény alapvető értékeivel. A többségi álláspont ezúttal is a hatályos alkotmányszöveghez igazodott.

Az Országgyűlés alkotmánymódosító hatalma tartalmi értelemben gyakorlatilag ellenőrzés nélkül marad mindaddig, amíg az eljárási szabályokat betartják

 – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy alkotmányjogi szempontból ne lehetne komoly kérdéseket feltenni egy-egy alkotmánymódosítás kapcsán. Csupán azt, hogy ezekre a kérdésekre az Alkotmánybíróság jelenlegi hatásköri keretei között nem feltétlenül adhat választ.

Az alaptörvényt is védenie kellene a testületnek

Ifj. Lomnici Zoltán felidézte Stumpf István korábbi alkotmánybíró álláspontját is, amely szerint az Alkotmánybíróságnak nem csupán lehetősége, hanem alkotmányos kötelessége is fellépni akkor, ha valamely jogalkotói döntés megbontja a jogrendszer belső egységét.

Stumpf érvelése szerint különösen fontos az alaptörvény egységének védelme: az Alkotmánybíróságnak akkor is biztosítania kell az alkotmányos rendszer koherenciáját, ha az adott döntést maga az Országgyűlés kétharmados többsége hozta meg. Az alkotmányjogász szerint ebből az a tágabb alkotmányjogi kérdés következik, hogy meddig terjedhet az alkotmányozó hatalom, és hol húzódnak annak korlátai.

Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi szerepe maga foglalja magában azt a kötelességet, hogy az alaptörvényt egyetlen és egységes dokumentumként védje

– emelte ki.

A különvélemények fontos üzenetet hordoznak

A hétfői döntésekhez több alkotmánybíró is különvéleményt, illetve párhuzamos indokolást fűzött. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ennek önmagában nincs joghatása a többségi döntésre, ugyanakkor fontos jelzés az Alkotmánybíróságon belüli szakmai vitáról.

A különvélemények azt mutatják, hogy a testületen belül sem tekinthető teljesen lezártnak az a kérdés, hogy milyen széles lehet az Alkotmánybíróság mozgástere az alkotmánymódosítások ellenőrzésekor.

Különösen érzékeny kérdés a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése. A módosítás ugyanis egy konkrét személy, Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának idő előtti megszűnését eredményezi. A különvélemények egy része éppen azt a kérdést helyezte a középpontba, hogy az alkotmánymódosítás formája önmagában elegendő-e egy ilyen, közvetlenül meghatározható személyi joghatás kiváltására.

Hasonló alkotmányjogi vita merülhet fel a képviselői mandátumok korlátozásánál és az alkotmánybírák hetvenéves korhatáránál is. Ezeknél ugyanis nem pusztán jövőbeni szabályokról van szó: 

a rendelkezések korábban megszerzett mandátumokhoz, illetve már hivatalban lévő alkotmánybírák megbízatásához is kapcsolódhatnak.

Nincs fellebbezés az Alkotmánybíróság döntése ellen

Az alkotmányjogász kitért arra is, hogy a hétfői döntésekkel szemben nincs rendes fellebbezési lehetőség. Az Alkotmánybíróság döntései véglegesek és mindenkire nézve kötelezőek. Nincs olyan másik magyar bíróság, amelyhez a hatásköri visszautasítás miatt fellebbezni lehetne.

Elméletileg bizonyos egyéni jogsérelmek esetén nemzetközi fórumok előtt is felmerülhet jogorvoslati lehetőség, ezek azonban nem tekinthetők az Alkotmánybíróság döntésével szembeni közvetlen fellebbezésnek, és az alaptörvény-módosítás érvényességének felülvizsgálatára sem szolgálnak általános jogorvoslati fórumként

– zárta le a beszélgetést Ifj. Lomnici Zoltán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ladóczki Balázs)