Rendkívül szűk az Alkotmánybíróság mozgástere
Az alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításokkal kapcsolatos hatásköre a negyedik alaptörvény-módosítás óta rendkívül szűk.
Ez azt jelenti, hogy a testület főszabály szerint nem mérlegelheti, hogy egy új alkotmányos rendelkezés összhangban van-e az alaptörvény más szabályaival, a jogállamiság követelményével vagy az alaptörvény alapvető értékeivel. A többségi álláspont ezúttal is a hatályos alkotmányszöveghez igazodott.
Az Országgyűlés alkotmánymódosító hatalma tartalmi értelemben gyakorlatilag ellenőrzés nélkül marad mindaddig, amíg az eljárási szabályokat betartják
– fogalmazott a szakértő. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy alkotmányjogi szempontból ne lehetne komoly kérdéseket feltenni egy-egy alkotmánymódosítás kapcsán. Csupán azt, hogy ezekre a kérdésekre az Alkotmánybíróság jelenlegi hatásköri keretei között nem feltétlenül adhat választ.
Az alaptörvényt is védenie kellene a testületnek
Ifj. Lomnici Zoltán felidézte Stumpf István korábbi alkotmánybíró álláspontját is, amely szerint az Alkotmánybíróságnak nem csupán lehetősége, hanem alkotmányos kötelessége is fellépni akkor, ha valamely jogalkotói döntés megbontja a jogrendszer belső egységét.
Stumpf érvelése szerint különösen fontos az alaptörvény egységének védelme: az Alkotmánybíróságnak akkor is biztosítania kell az alkotmányos rendszer koherenciáját, ha az adott döntést maga az Országgyűlés kétharmados többsége hozta meg. Az alkotmányjogász szerint ebből az a tágabb alkotmányjogi kérdés következik, hogy meddig terjedhet az alkotmányozó hatalom, és hol húzódnak annak korlátai.
Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi szerepe maga foglalja magában azt a kötelességet, hogy az alaptörvényt egyetlen és egységes dokumentumként védje
– emelte ki.
A különvélemények fontos üzenetet hordoznak
A hétfői döntésekhez több alkotmánybíró is különvéleményt, illetve párhuzamos indokolást fűzött. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ennek önmagában nincs joghatása a többségi döntésre, ugyanakkor fontos jelzés az Alkotmánybíróságon belüli szakmai vitáról.
A különvélemények azt mutatják, hogy a testületen belül sem tekinthető teljesen lezártnak az a kérdés, hogy milyen széles lehet az Alkotmánybíróság mozgástere az alkotmánymódosítások ellenőrzésekor.
Különösen érzékeny kérdés a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése. A módosítás ugyanis egy konkrét személy, Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának idő előtti megszűnését eredményezi. A különvélemények egy része éppen azt a kérdést helyezte a középpontba, hogy az alkotmánymódosítás formája önmagában elegendő-e egy ilyen, közvetlenül meghatározható személyi joghatás kiváltására.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!