Debrecen felértékelte a Hajdúságot

A legtöbb helyet a piac árazza be úgy, hogy nem mindenki számára elérhető. Az önazonossági törvénynek nincs közvetlen köze az ingatlanárakhoz, a legdrágább térségek és legolcsóbb települések rangsorát sem ez befolyásolta. Kivételek vannak, Budapest XVI. kerülete esetében köze van az ingatlanok méretéhez.

Az ország egészét nem csupán négyzetméterár-alapon érdemes vizsgálni, hanem az eladott ingatlanok középértéke szerint is. Mindkét esetben sokszoros különbségek mutatkoznak az ország egyes régiói, települései között az ingatlanpiacon – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, befolyásolja-e az árképzést vagy éppen a keresletet a települések által alkalmazható önazonossági törvény. Mint írtuk, az ország mintegy 3200 településéből közel 190 él valamilyen eszközzel, ami nagyban függ attól is, hogy hol találhatók.

Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton   

Budapest négyzetméterár-átlaga (az új és használt ingatlanokat is beleértve) jelenleg 1,46 millió forint, a legolcsóbb pedig Békés vármegye, ahol a megyeátlag negyedmillió forint négyzetméterenként. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, ám az eladott ingatlanok átlagára Békés és Nógrád vármegyében a legalacsonyabb, 25 illetve 24,9 millió forint, míg a fővárosban ugyanez az átlag 103 millió forint. 

Négyzetméterek esetében hatszoros, ingatlanárak esetében pedig négyszeres a különbség, ám ezt érdemes tovább bontani – az önazonossági törvényt is régiónként eltérő mértékben alkalmazzák.

Budapest után nem meglepő módon az agglomerációja a legdrágább. Pest vármegyében 870 ezer forint az átlagos négyzetméterár, az eladott ingatlanok átlagosan 97,5 millió forintért cseréltek gazdát. Az sem különösebb meglepetés, hogy Veszprém vármegyében azonos átlagáron átlagosan 89 millió forintba kerültek az ingatlanok, de Hajdú-Bihar is felkerült erre a toplistára, mégpedig Debrecen és közvetlen környékének felértékelődése miatt. A lista alapján itt maga a piac és a gazdasági folyamatok alakítják az árakat. Somogy vármegye – Veszprém vármegyéhez hasonlóan – szintén a Balaton-parti ingatlanok miatt magas árfekvésű, 840 ezer forint az átlagos négyzetméterár és 79 millió forint az ingatlanok „átlagára”.

Ha még tovább szűkítjük a kört, a fővárosi V. kerület átlagos négyzetméterára kétmillió forint, átlagosan 168 millió forintért vesznek itt lakásokat, az első kerületben 1,9 millió és 146 millió forint ugyanez a számpár, 

a harmadik legdrágább viszont Tihany, megelőzve két budai kerületet; 1,8 millió forintos négyzetméter-átlagár mellett átlagosan 175 millió forintért cserélnek gazdát a házak.

Az öt legolcsóbb településből három Borsod-Abaúj-Zemplén, egy Békés, egy pedig Csongrád-Csanád vármegyében található. (Ezekben a vármegyékben kevés település él az önazonosság jogával.) Borsod abból a szempontból érdekes, hogy a három legolcsóbból két település is itt van: Tornaszentjakabon átlagosan 27 ezer forintos négyzetméteráron vehetünk házat, utóbbiak 4,9 millió forintba kerülnek átlagosan. Boldogkőújfalun pedig negyvenezer forint az átlagos négyzetméterár és négymillió forint egy átlagos adásvétel értéke. Ez az V. kerületben pontosan két négyzetméternyi lakás ára lenne.

Ebben a vármegyében kezdték az elsők között alkalmazni az önazonossági törvényt, a települések listája hosszú, ám aprófalvas térségről van szó. 

Ráadásul a szakértő szerint aki az adott környéken szeretne letelepedni vagy oda szeretne átköltözni, nem jelent érdemi akadályt az önazonossági törvény, valamelyik szomszéd településen ugyanúgy tud majd házat venni.

A XVI. kerület sem az ellehetetlenítés miatt választotta a szabályok bevezetését, az ok a számokból derül ki. A városrész négyzetméterárak alapján a megfizethetőbb kerületek közé tartozik, ám az alapterület alapján már a negyedik legdrágább: 165 millió forint az adásvételek átlagos összege. Azaz ahogy Balogh László rámutatott, pont a nagy alapterületű ingatlanok túlnépesedését próbálják fékezni. A piac már előzőleg szűri a beköltözőket: a négyzetméter-átlagár 1,1 millió forint.