A közép- és kelet-európai romák társadalmi felzárkóztatása a rendszerváltás óta liberális emberjogvédelmi szervezetek gyámsága alá került. Azóta is folyik a versengés hálózatos képviseletükért és menedzselésükért. És mivel Trump elnök visszatérése óta a kirekesztettség és a hátrányos helyzetűség menedzselésének globális árfolyama stagnál, azok, akik létjogosultságukat erre az árfolyamra építik, most lázasan manipulálnak.
A washingtoni amerikai–magyar csúcstalálkozó napjaiban elhalkult a hír, hogy
a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom 2025. november 5-én panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a helyi önazonosság védelméről szóló XLVIII. törvény ellen. A panasz tendenciózusan „cigánytörvényként” hivatkozik a szóban forgó jogszabályra, melyet 2025 júniusában fogadtak el. Lényege, hogy a helyi önkormányzatoknak nagyobb ellenőrzést biztosítson településeik jellege és fejlődése felett, ideértve a helyi közösség számára előnytelen népességmozgást és ingatlanvásárlást is.
Anélkül, hogy jogi elemzésbe mélyednénk, egyetérthetünk abban, hogy nincs tökéletes törvény, de a jogalkotók célja mindig a közjó szolgálata kell, hogy legyen. A több generáció alatt kialakult régiók arculata, a hozzájuk kötődő hagyományok és életmódok védelme – minden szépségükkel és hiányosságukkal együtt – ilyen közjó. De a támadások valójában nem erről szólnak, hanem a helyi identitás védelme hátterében rejlő szuverenista felfogásról. A törvény ugyanis kimondja, hogy
a szabad lakóhelyválasztás jogának gyakorlása nem sértheti a magyarországi helyi közösségek saját identitásához való alapvető jogát. A nyílt társadalom eszméje felé helyezi a nemzeti érdekeket, ezért bélyegzik diszkriminatívnak, sőt fasisztának.
A látszat ellenére tehát a panasz aligha a romák alulról jövő kezdeményezése. Inkább a nyílt társadalom-hálózat újabb kampánya Magyarország ellen, amely egy roma szervezetet használt fel arra, hogy legitimitást adjon céljainak. Az összejátszás nyomon követhető a törvény elfogadása óta sokasodó támadásokból. Ezek legutóbbi felfedhető magyarországi láncszeme egy cikk, mely az Európai Bizottság által is támogatott liberális magyar portálon, a Qubiten jelent meg 2025. október 30-án. A szerző csupán néhány nappal a törvény elleni panasz benyújtása előtt arról értekezik, hogy a helyi identitás védelmének jogi szabályozása sérti a romák állampolgári egyenlőségét. Ezt egy tanulmánnyal támasztja alá, mely 2025. október 15-én jelent meg, szerzője pedig Angéla Kóczé, a CEU Roma Tanulmányok programjának adjunktusa. Témája „a faji kirekesztés legalizálása Európában”, és nem meglepő módon Magyarországot hozza fel elrettentő példaként.
„A romák kirekesztését normalizáló önazonossági törvény Európa alapvető értékeinek próbája” – áll a tanulmányban. Ebből az érvelésből természetesen az következik, hogy Európa alapvető értékei nem az önazonosságon alapulnak. A szerző megbotránkozik azon is, hogy az önkormányzatok által eddig szinte az összes elfogadott szabályozás alapvető pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos képesítéseket, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet ír elő.
Furcsállja továbbá, hogy a törvényt főként az olyan elnéptelenedő községekben alkalmazzák, ahol alacsonyak az ingatlanpiaci árak, de ahol a helyiek mégsem akarnak „bárkit” befogadni. Ez, állítja a tanulmány, nemcsak illegális, hanem erkölcsileg is elítélendő, mivel tagadja az egyenlő állampolgárság és az emberi méltóság alapelveit, amelyek az egész uniós jogrendszer alapját képezik.
A Nyílt Társadalom Alapítványok magyarországi hálózata által indított támadás az úgynevezett „cigánytörvény” ellen főként arra figyelmeztet, hogy a nemzeti identitás hangsúlyozása faji diszkrimináció vádjához vezethet. A támadások tehát nem fognak itt megállni.
Ha egyes önkormányzatok úgy szabályozzák a külföldi népesség beáramlását, hogy a magyar nyelv ismeretétől teszik függővé az ingatlanvásárlást és letelepedést, idegengyűlölet miatt fogják őket beperelni.
