Ukrán aranykonvoj: hamarosan kiderülhet, kinek szánták a pénzt

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén tárgyalták az ukrán aranykonvoj ügyét. A kezdeményezett törvénymódosítás célja, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat végéig a hatóságoknál maradhasson, miközben tisztázzák annak eredetét és felhasználását. A vizsgálat arra is kiterjedhet majd, hogy a pénz vagy az arany egy részét felhasználták-e Magyarországon, és juthatott-e belőle bűnszervezetekhez, terrorszervezetekhez vagy akár politikai szervezetekhez.

Fotó: Facebook

„A törvényjavaslat egy rövid javaslat, de nagyon-nagyon fontos” – fogalmazott Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén, ahol az ukrán aranykonvoj ügyéről tárgyaltak.

Fotó: Illyés Tibor

Mint ismert, március 5-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzés alá vont egy járművet, amelyben hét ukrán állampolgár tartózkodott. A gépjárműben jelentős mennyiségű készpénzt és aranyat találtak: a beszámoló szerint mintegy 35 millió eurót, 45 millió dollárt, valamint aranytömböket szállítottak.

Az eset kapcsán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 2026. március 9-én törvényjavaslatot nyújtott be az ukrán készpénz- és aranyszállítmány ügyében. A javaslat szerint a NAV-nak 60 napja lesz a vizsgálat lefolytatására, és azt is tisztáznia kell, hogy az átszállított készpénz és arany egy részét felhasználták-e Magyarországon. Amennyiben igen, a hatóságnak azt is meg kell állapítania, hogy 

• kikhez vagy mely szervezetekhez kerülhetett a vagyon, 
• illetve részesülhettek-e belőle magyarországi bűnszervezetek, 
• az országban jelen lévő terrorszervezetek vagy politikai szervezetek.

Lezárva marad az ukrán vagyon?

Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy a hatóságok számára a helyszínen több fontos kérdés sem volt tisztázható. Nem volt egyértelmű a szokatlanul nagy mennyiségű készpénz és arany eredete, célállomása, valamint az sem, hogy milyen jogcímen szállították azokat Magyarország területén keresztül.

A frakcióvezető szerint a NAV ezért büntetőeljárást indított az ügyben. 

Hozzátette: az eddig ismert információk alapján a szállított vagyon nagysága és a résztvevők személye nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet Magyarország számára. Kocsis Máté arról is beszélt, hogy a hatóságok vizsgálják a lefoglalt vagyon eredetét, célját és lehetséges felhasználását is. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy a pénzt és az aranyat belföldön vagy külföldön kívánták-e felhasználni, és ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek.

A frakcióvezető szerint ugyanakkor a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik, hogy az érintettek kérjék a lefoglalt pénz és arany visszaadását még a vizsgálat lezárása előtt. 

Ezért olyan törvénymódosítást javasolnak, amely kimondja: az ilyen ügyekben lefoglalt nagy értékű vagyont – például készpénzt vagy aranyat – a hatóságoknak az eljárás végéig zárolva kell tartaniuk, akkor is, ha az érintettek a lefoglalás megszüntetését kérik. 

Mint fogalmazott, a cél az, hogy a lefoglalt pénzt és aranyat az eljárás végéig biztosan a hatóságok rendelkezésére lehessen tartani, amíg minden lényeges kérdés – az eredet, a cél és a felhasználás módja – tisztázódik. Kocsis Máté szerint a javaslat ezt a célt szolgálja, és segítheti az ügy teljes körű kivizsgálását.  A frakcióvezető ezért arra kérte a bizottságot, hogy támogassa az előterjesztést.