Energia: a beszerzési útvonalak és források diverzifikálása létkérdés

Noha jelenleg van elég üzemanyag és földgáz is a magyar piacon, most látszik igazán, hogy a beszerzési útvonalak és források diverzifikálása nem úri huncutság, hanem létkérdés.

Nem véletlen, hogy Magyarország ezt nem várja ki. Döntés született a Magyarországot és Szerbiát összekötő olajvezeték építéséről, emellett egy termékvezeték is lesz a szerbiai NIS és a hazai százhalombattai finomító között. A mintegy háromszáz kilométer hosszú cső jövőre készül el, éves kapacitását ötmillió tonnára tervezik, a beruházás a magyar félnek 130-150 milliárd forintjába kerülne. (A Magyarország olaj- és olajtermék-ellátást segítő két vezeték lefektetése révén, illetve a NIS finomító többségének folyamatban lévő megszerzésével hatványozottan nő a Mol régiós pozíciója.) 

 

Nem vicc: jöhet alternatív olaj Ukrajnán át is

A közelmúltban közzétett ukrán javaslat szerint Magyarország fogadhat nem orosz forrású kőolajat az Ukrajnát átszelő és a Barátság vezetékbe betorkolló Odessza–Brodi vezetéken is. A betorkollás a Barátságnak az elzárt csaptól jóval nyugatabbra (Magyarországhoz tehát közelebbi) részén található. 

Ezt az útvonalat a Mol korábban már vizsgálta,

vagyis elvben valós lehetőségről lehet szó. Azért csak elvben, mert Mol a Barátságon most nem alternatív terméket vár, hanem orosz olajat. Ráadásul egy ilyen beszerzés csak politikai szintű jóváhagyással történhet, márpedig a két ország politikai kapcsolata egyre rosszabb.

 

A gáz esetében Magyarország előbb lépett

A gázimport útvonalainak esetében Magyarország mozgástere kellően nagy, de csak azért, mert e mozgásteret a rendszer-üzemeltető FGSZ Zrt. megteremtette: hálózata hat szomszédos országéval van összeköttetésben. A hetedikkel, a szlovéniaival is csak azért nem, mert nem volt rá szükség, de a lehetőségek növelése érdekében már ez a projekt is terítéken van.

A hagyományos, de most nem használt ukrajnain felül kiemelendő az Ausztria felőli HAG vezeték, amelyet Magyarország 1996-ban kifejezetten az orosz importtól való függés ellensúlyozására létesített.

Az orosz gáz importját Magyarország már azt megelőzően, 2021 őszén új útvonalakra terelte, hogy 2025 első napján megszűnt az Ukrajnán keresztüli behozatal lehetősége. A 2021-ben született, 15 éves magyar–orosz megállapodás szerint az évi 4,5 milliárd köbméteres orosz mennyiségből 3,5 milliárd köbméter Szerbia, egymilliárd köbméter Ausztria felől érkezik. Bár a szállítás stabil, és mostanra Magyarország számos, diverzifikálását segítő intézkedése beérett, nem dőlhetünk hátra.

 

Rendben jön az orosz gáz – egyelőre

Az orosz gáz fő, Szerbián keresztüli importútvonala eddig jól vizsgázott. A cső távolabbi szakasza, a Török Áramlat azonban ukrán támadás célpontja lehet, erről korábban nyilatkozott is Vlagyimir Putyin orosz elnök. A cső elleni ukrán dróntámadásról 2025 és 2026 elején is érkeztek orosz katonai bejelentések, a sérüléséről nem.

 

A kockázat valós

A Török Áramlat esetleges leállásával Magyarország döntően az LNG importjára, kisebb mennyiségben a romániai tengeri gázmező majdani termelésére alapozhat. A Világgazdaság Magyarország alternatív gázimport-lehetőségeit részletesen sorra vette annak fényében, hogy a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűsítette országa európai gázexportjának teljes leállítását, kizárólag gazdasági megfontolások alapján. E döntését az európai LNG kapcsán valóra is váltotta, ám előzőleg a vezetékes export esetében kiderült, hogy mégis számítanak a politikai megfontolások. A megbízható partnerek (tehát Magyarország és Szlovákia) továbbra is megkapják az orosz gázt, ha továbbra is ugyanazt a politikát követik, mint ma. Az orosz Kommerszantban olvasható nyilatkozatról több magyar lap is beszámolt.