Európa rekordösszegeket költ fegyverekre, Ukrajna lett a világ legnagyobb fegyverimportőre
Jelentősen megugrott az európai fegyverkezés az elmúlt években: a kontinens országai minden korábbinál több fegyvert vásárolnak, elsősorban az Egyesült Államoktól – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentéséből.
A kontinens a globális fegyverimportból 33 százalékkal részesedik, és az európai államokba szállított fegyverek közel fele az Egyesült Államokból érkezik. Az amerikai fegyvereladások Európa felé 217 százalékkal növekedtek az elmúlt időszakban.
A jelentés szerint Ukrajna után Lengyelország és az Egyesült Királyság voltak Európa legnagyobb fegyverimportőrei az elmúlt öt évben. Korábban a Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy az Ukrajnába érkező fegyverszállítmányok mennyisége az utóbbi években akár százszorosára nőtt a korábbi időszakhoz képest.
2021 és 2025 között a teljes globális fegyverimport 9,7 százalékát fogadta Kijev, szemben a 2016 és 2020 közötti 0,1 százalékkal. Ez közel százszoros növekedést jelent a korábbiakhoz képest.
Egy M1A2 Abrams tank fegyverállomásának képe (Fotó: NurPhoto/AFP/Artur Widak)
Globális szinten az Egyesült Államok továbbra is meghatározó szereplő: 2021–2025 között a nemzetközi fegyverkereskedelem 42 százaléka amerikai exportból származott. Két évtized után először azonban az amerikai fegyverek legnagyobb része már Európába került (38 százalék), megelőzve a Közel-Kelet térségét, amely 33 százalékos arányt képvisel.
Az amerikai fegyverexport legnagyobb egyedi vásárlója továbbra is Szaúd-Arábia, amely az amerikai kivitel 12 százalékát adta.
A világ második legnagyobb fegyverszállítója Franciaország lett, amely a globális export 9,8 százalékát adja. A francia fegyvereladások 21 százalékkal növekedtek, miközben az európai export több mint ötszörösére emelkedett. A legnagyobb francia vásárlók között India, Egyiptom és Görögország szerepel.
Az orosz fegyverexport visszaesett
Ezzel szemben az orosz fegyverkivitel jelentősen visszaesett: 2016–2020 és 2021–2025 között 64 százalékkal csökkent, így részesedése a globális fegyverexportból 6,8 százalékra esett vissza. Az orosz fegyverek legnagyobb vásárlói India, Kína és Belarusz voltak.
A jelentés szerint Németország megelőzte Kínát, és a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé vált. A német kivitel jelentős része – mintegy 24 százaléka – Ukrajnába került katonai segélyként.
A fegyverpiacon látványos növekedést produkált Olaszország is, amely 157 százalékkal növelte exportját, míg Izrael a hetedik legnagyobb fegyverszállító maradt annak ellenére, hogy a közelmúltban fegyveres konfliktusokban vett részt a Gázai övezetben, valamint támadásokat hajtott végre Irán ellen.
A SIPRI adatai alapján a globális fegyverkereskedelem súlypontja egyre inkább Európa felé tolódik, miközben a kontinens biztonsági helyzete és az ukrajnai háború továbbra is meghatározza a fegyverkezési trendeket.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!