Ezért nem érdekelt Nyugat-Európa a békében: óriási hasznot hoz a háború

Az Euractiv cikke szerint Nyugat-Európa mára a fegyvergyártásból él, ezért valójában nem érdeke a béke helyreállítása. A friss adatok pedig ezt igazolják: a kontinens fegyveripara soha nem látott lendületben termeli a hasznot, miközben a politikusok továbbra is békéről beszélnek.

Nyugat-Európa fegyverekből gazdagodik, ezért nem érdekelt a békében Forrás: AFP

Az Euractiv összeállítását szemlézve az Origo rámutat: Nyugat-Európa gazdasági motorjává vált a fegyvergyártás, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a békéről szóló hivatalos nyilatkozatokat. A SIPRI adatai szerint drámai mértékben bővült az európai fegyverimport és -export, és a nagyhatalmak – Franciaország, Németország, Olaszország – hatalmas bevételeket könyvelnek el. A fegyverek nagy része Európában marad, Ukrajna a világ legnagyobb importőrévé vált, és vitatott térségekbe is rendszeresen kerülnek európai szállítmányok. A kontinens így kettős játékot folytat: erkölcsi fölényt hirdet, miközben profitot termel a háborús helyzetből.

A fegyverek nagy része Európában marad, Ukrajna a világ legnagyobb importőrévé vált Fotó: AFP

Az európai hadiüzemek ma már szinte éjjel-nappal termelnek: a gyártósorok nem állnak le, a megrendelések pedig sorra döntik meg a korábbi rekordokat. Az exportengedélyek száma ugyancsak az egekben, mintha a kontinens gazdasági jövője a fegyvereladásokra épülne. A folyamat nagyságrendjét jól érzékelteti a SIPRI friss elemzése is, amely kimutatta, hogy

az európai országok fegyverbehozatala az elmúlt két időszak között 155 százalékkal nőtt, vagyis több mint megduplázódott.

Miközben az egész világ fegyverkereskedelme lényegében stagnált – mindössze néhány tizedszázalékos visszaesést mutatva –, Európa és az Egyesült Államok növekvő étvágya teljesen felülírta a globális tendenciát. Más régiók visszaeső vásárlásai csupán elfedték azt a tényt, hogy a nyugati blokk valójában soha nem látott mértékben mozdult el a fegyverkezés irányába.

 A kontinens ezzel olyan ugrást hajtott végre, amelyre korábban nem volt példa – és amely sokat elárul Európa jelenlegi biztonsági és politikai önképéről is.

A folyamat ma már vitathatatlan: Európa nem csupán mohó felvásárlója a fegyvereknek, hanem egyre agresszívebben terjeszkedő exportőre is. A nyugati nagyhatalmak – mindenekelőtt Franciaország, Németország és Olaszország – nem engednek vezető pozíciójukból, sőt évről évre tovább növelik befolyásukat a fegyveriparban. Mögöttük pedig ott húzódik az a geopolitikai háttér, amelyet sokszor csak ürügyként emlegetnek: az orosz–ukrán háború, a brüsszeli „stratégiai autonómiáról” szóló végtelen viták és a NATO-ban egyre hangosabban hangoztatott fenyegetéskép. 

Ezek együtt olyan mentsvárat kínálnak, amely mögött Európa gond nélkül hajtja feljebb a hadiipari teljesítményt.

A nyilvánosság előtt minden politikus a békéről és a feszültség csökkentéséről beszél, ám a valóság egészen más: a csukott ajtók mögött óriási összegekről döntő üzletemberek és állami delegációk ülnek tárgyalóasztalhoz. Ezeken a megbeszéléseken nem a béke építése a téma, hanem újabb és újabb milliárdos fegyverüzletek aláírása – olyan megállapodásoké, amelyek hosszú évekre meghatározzák Európa valódi érdekeit.

A fegyveripar mára Európa egyik legjövedelmezőbb üzletévé vált

A számok önmagukért beszélnek: az Egyesült Államok toronymagasan vezeti a világ fegyverexportőreinek rangsorát, a teljes globális átadás 43 százalékát uralva. Közvetlenül mögötte ott sorakozik Franciaország majdnem tíz százalékkal, Németország pedig további több mint öt százalékkal. 

Ha ezeket az adatokat összeadjuk, jól látszik, hogy a nyugati országok együtt gyakorlatilag letarolják a világ piacát – a teljes export közel háromnegyede hozzájuk kötődik.

Az európai hadiüzemek ma már szinte éjjel-nappal termelnek: a gyártósorok nem állnak le Fotó: AFP

Az európai hadiipari óriások – az olasz Leonardo, a francia Thales, a német Rheinmetall és az Airbus Defence & Space – mind a SIPRI élmezőnyében szerepelnek. Ezek a cégek mára nem egyszerű vállalatok, hanem meghatározó geopolitikai szereplők, amelyek évről évre hatalmasabb szeletet hasítanak ki a globális tortából. 

Elég csak egyetlen adatot kiemelni: 2023-ban a világ fegyveripara több mint 632 milliárd dolláros bevételt termelt, amelyből a nagy nyugati vállalatok óriási részesedést zsebeltek be.

És hová kerül ez a hihetetlen mennyiségű fegyver? A célállomások jól körülhatárolhatók. 

Az első és legnagyobb felvevőpiac maga Európa

Ukrajna, amely immár közel négy éve vívja elhúzódó háborúját Oroszországgal, az elmúlt időszakban a világ legnagyobb fegyverimportőrévé lépett elő: a globális import közel kilenc százalékát egyedül ez az ország adja. De nemcsak Kijev vásárol rekordmennyiségben: az európai NATO-tagállamok is soha nem látott fegyverkezési versenybe kezdtek. Az amerikai szállítmányok aránya ennek megfelelően meredeken nő – míg korábban az import 52 százaléka érkezett az Egyesült Államokból, ma már 64 százalék.

A második nagy felvevőpiac Ázsia és a Közel-Kelet

India, Katar és több öböl-menti monarchia továbbra is kulcsszereplő a vásárlók között, még akkor is, ha a régió teljes importja papíron csökkenést mutat. A visszaesés ellenére ezek az államok továbbra is komoly megrendelésekkel tartják életben a nyugati hadiipar növekedését – repülőgépektől kezdve hadihajókon át rakétarendszerekig mindenből bőven jut a térségbe.

A kép tehát világos: Európa és szövetségesei egyszerre hirdetik a béke fontosságát és szolgálják ki a világ fegyveréhségét, miközben a legnagyobb üzlet épp a saját kontinensükön zajlik.

A harmadik kategória azonban világosan megmutatja Európa kettős mércéjét, erről IDE KATTINTVA, az Origo oldalán olvashat bővebben.

A kritikusok szerint mindez súlyos és egyre mélyülő ellentmondást hoz felszínre: míg a nyugati védelmi óriáscégek és az állami költségvetések hatalmasat nyernek ezen a rendszeren, a vesztes oldalon a hitelesség, az átláthatóság és mindenekelőtt azok a civilek állnak, akik a világ legkegyetlenebb konfliktuszónáiban fizetik meg a fegyverüzlet árát.

Borítókép: Töltények a gyártósorról (Fotó: AFP)