Így alakulnak a gazdák vízszolgáltatási díjai idén

Jelentős pénzügyi terhet vesz le az állam az öntözéses gazdálkodást folytató termelők válláról az elkövetkező időszakban, miután az agrárszervezetek javaslatára döntés született egy kulcsfontosságú mentesség meghosszabbításáról. A gazdasági segítség mellett a hazai vízgazdálkodásban is olyan új, a földeken már mérhető eredményeket hozó stratégia lépett életbe, amely érdemben segítheti az egyre gyakoribb aszályok elleni védekezést. Mutatjuk, hogyan alakulnak a 2026-os vízszolgáltatási díjak.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság – amelynek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magosz is tagja – javaslatára a kormány meghosszabbította a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj alóli mentességet. A döntés értelmében a termelők az idei év mellett 2026-ban is mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, a vízszolgáltatóknál jelentkező hiányt pedig a központi költségvetés téríti meg.

Idén is kedvezményes vízszolgáltatási díjak várnak a gazdákra. Fotó: Karnok Csaba

 

Az idei vízszolgáltatási díjak

Főszabály szerint a gazdálkodóknak 2021 óta a tényleges vízhasználathoz kötött változó díj (például a szivattyúzás költsége) száz százalékát, valamint a rendelkezésre állást biztosító alapdíj ötven százalékát kellene megfizetniük. A jelenlegi állami átvállalás azonban teljeskörűen mentesíti a költségek alól azokat a termelőket, akik a művelés alatt álló területeiket felszíni vízből, érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében öntözik.

 

Középpontban a vízmegtartás

A díjmentesség mellett a hazai vízgazdálkodás gyakorlatában is érdemi változások történtek az elmúlt időszakban. A korábbi, elsősorban a vízelvezetésre és kármentesítésre épülő rendszert felváltotta a vízmegtartó szemlélet, amely a téli többletvizeket és a felszíni vizeket probléma helyett értékes erőforrásként hasznosítja.

Ennek a stratégiának a keretében már megkezdődött a gazdálkodók által felajánlott mezőgazdasági területek célzott elárasztása. A program eddig több mint négyezer hektáron valósult meg, a bevont potenciális terület mérete pedig már megközelíti a harmincezer hektárt. Ez az eljárás jelentősen javítja a helyi vízháztartást, ezáltal csökkentve az aszályok okozta terméskiesést.

A belvízgazdálkodás terén szintén a vízvisszatartás lett a prioritás: ennek érdekében eddig több mint ötezer csatornaszakaszt zártak le a szakemberek. Emellett felmérték azokat a hálózatokat is, ahol kisebb beavatkozásokkal további tízezer folyamkilométernyi szakaszon oldható meg a víz tájban megőrzése. Bár az év elején nem volt jelentős árhullám a hazai folyókon, a vízügyi ágazat a kisebb vízhozamokat is sikeresen használta fel a holtágak feltöltésére.

Az adatok és a megvalósult beavatkozások igazolják, hogy az ágazati szereplők – a vízügy és az agrárium – közötti együttműködés tartós, a klímaváltozás hatásaira érdemben reagáló változásokat indított el a hazai termőterületek vízgazdálkodásában.