Több százezer hektáron sikerült az aszálykárokat mérsékelni

Október 31-én befejezi tevékenységét az Aszályvédelmi Operatív Törzs, amelynek munkája, az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően több százezer hektáron sikerült az aszálykárokat mérsékelni – értékelte Nagy István agrárminiszter az aszály ellen tett intézkedéseket. A miniszter elmondta, hogy az idén elindított Vizet a tájba! programnak köszönhetően több mint egymilliárd köbméter vizet sikerült megtartani és két újabb öntözésfejlesztéssel és vízgazdálkodással kapcsolatos pályázatot is meghirdettek.

Fotó: VALENTINE CHAPUIS Forrás: AFP

Az Aszályvédelmi Operatív Törzs kilenc ülést tartott, közte egy rendkívülit, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök vezetett, és több tucat sarkalatos témát tárgyalt meg. A miniszter lapunknak az eredmények között említette, hogy aszály elleni küzdelem érdekében azonnal végrehajtandó vízvisszatartási intézkedéseket hajtottak végre, a kormány pedig az Aszályvédelmi akciótervben foglaltak alapján a beavatkozások megvalósítására 4,7 milliárd forintot biztosított a vízügyi ágazat részére.

Az aszály elleni védekezésnek csak egyik eszköze az öntözés / Fotó: Németh András Péter

Az aszályvédekezéshez kapcsolódó vízmegtartási intézkedésekkel augusztus 31-éig összesen 1050 millió köbméter vizet tároztak. Ebből a mennyiségből

• a mederben megtartott víz több mint 203 millió köbméter,
• a holtágakban, tározókban és táji elárasztással megtartott víz összesen 157,5 millió köbméter,
• a duzzasztókban közel 689,5 millió köbméter.

A vízrendszer fejlesztés keretében, a vízpótlásba bevont többlet csatornaszakasz 848 kilométer, a vízrendszer fejlesztési és a „Vizet a tájba!” típusú beavatkozások által növelt hatásterület pedig több mint 114 ezer hektár. A program keretében a gazdálkodók is ajánlottak fel vízvisszatartási célra területeket, melyek mértéke meghaladta 330 hektárt. A csatornafeltöltési igények pedig összesen több mint 1270 kilométer hosszúságú szakaszt érintenek – sorolta a miniszter.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy – az agrárkamara és a Magosz kezdeményezésére – a tartósan vízhiányos időszak kezdetét idén már március 1-jei hatállyal kihirdette az energiaügyi miniszter. Ez jó lépés volt, hiszen Európában az idei volt az egyik legforróbb nyár. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Ez közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb hektáronként 1200 köbméter lehet, száz hektár nagyságot meg nem haladó területre.

A kormány azzal is segítette a gazdákat az öntözésben, hogy az előző két évhez hasonlóan átvállalta a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését, ami mintegy tízmilliárd forintot fordítottak. 

Ezenfelül a vízhasználók a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kötelesek vízkészletjárulékot fizetni, de a jogszabály a mezőgazdasági vízhasználóknak gyakorlatilag díjmentességet biztosít évi négyszázezer köbméterig, vagy hektáronként évi négyezer köbméterig. A halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatnál a felszínalatti vizet használók esetében az évi négyszázezer köbmétert, a felszíni vizet használók esetében pedig hektáronként az évi 25 ezer köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után szintén él a díjmentesség.

A miniszter kiemelte: sikerült elérniük, hogy szemléletváltozás következzen be a hazai a vízgazdálkodásban, és már nem a víz mielőbbi elvezetése a fontos, arra megtartandó értékként tekintenek. Az előző uniós programozási időszak Vidékfejlesztési programjának keretében több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott az agrártárca, 178 milliárd forint összegben. Mindezek eredményeként megduplázták az addigi öntözött területek mértékét, és korszerűsítettek számos régi infrastruktúrát. A jelenlegi ciklusban a KAP Stratégiai Terv keretében két további, összesen 67 milliárd forintos keretösszegű pályázattal ösztönzik az öntözött területek mértékének növelését. A cél, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt.

A megtett intézkedéseknek és a fejlesztéseknek köszönhetően

ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik.

Az idén a gazdálkodók 550 ezer hektárra jelentettek be kárt. (A 2022-es történelmi aszály idején ennek a csaknem háromszorosa, csaknem másfél millió hektár volt a károsult terület.) Az őszi búza idei hozama 5,51 tonna/hektár, amely az elmúlt öt évhez képest egy százalékkal magasabb. Az őszi árpa esetében az országos átlaghozam 5,83 tonna/hektár. A kukorica betakarítás 87 százalékos állásánál öt tonna/ha felett volt. Ez az érték tovább javulhat, mert jellemzően a jobb kilátásokkal rendelkező területek betakarítása még hátra van. Ezek alapján a kukorica idei termése 3,8 millió tonna körül alakulhat A miniszter szerint szakmailag megalapozatlan a 2025-ös 750 ezer hektáros területen megtermett kukoricatermést a korábbi években egymillió hektárt is meghaladó vetésterületen megtermelt termés mennyiségéhez viszonyítani, hiszen a gazdálkodók alkalmazkodva a kihíváshoz más kultúrákra koncentrálnak, amit a például a cirok vagy a napraforgó vetésterületének emelkedő trendje is mutat. A nagy szántóföldi növények árszintjei a 2022–23-as időszakhoz képest jelenleg jóval magasabban állnak, ami alapvetően befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.