Mercosur, Ukrajna és túltermelés: veszélyben az uniós agrárium

Van esély arra, hogy az agrárium egy olyan évet kezdjen, amilyenre az elmúlt időszakban nem volt példa: kiszámíthatót, nyugodtat, piaccal rendelkezőt – hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A kedvező téli időjárás, a károkozók pusztulása és a szőlőbetegségek elleni jobb védekezési esélyek reményt adnak a termelőknek, ugyanakkor a tej- és sertéspiac válsága, az uniós túltermelés, valamint a Brüsszelben készülő agrárpolitikai döntések komoly kockázatokat hordoznak. A gazdák szerint az idei év legnagyobb tétje az, hogy a megtermelt javak valóban vevőre találjanak – Európában és azon túl is.

Időjárás szempontjából jó évre számíthatnak a gazdálkodók, de az Európai Bizottság még ronthat a helyzeten Forrás: NAK

Van remény arra, hogy olyan évet tudjunk megkezdeni az agráriumban, mint amire az elmúlt években nem volt példa – mondta évindító sajtótájékoztatóján Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette: abba bíznak, hogy heteken belül megkapják azokat a meteorológiai előrejelzéseket, amelyek tavaly már megjósolták a súlyos aszályt, de idén várhatóan olyat fogunk kapni, amely ennek az ellenkezőjét fogja mutatni. A hótakaró már önmagában jó jelzés a gazdaságoknak, a kemény mínuszok pedig elpusztítják a károkozókat és ezen belül a legfontosabb, hogy azt nem élik túl az amerikai szőlőkabócák, ez jelentősen javítja esélyeinket a szőlő aranyszínű sárgaság elleni védekezésben. Mint mondta, az idei év egyik legfontosabb kérdése, hogy a gazdák elképzelései találkozzanak a felvásárlókéval, vagyis, hogy meg tudjuk tartani a piacainkat. Ez az idei év egyik kiemelten fontos feladata, mivel különböző okokból, az unión belül, több alaptermék esetében is túltermelés jelentkezik.

A gazdák jó évre számíthatnak, ha csak be nem tesz nekik az Európai Bizottság Fotó: NAK

A szőlészet mellett kifejezetten komoly problémával küzd a sertés- és a tejpiac. Ez esetben a  kamara elnöke szerint, a legfontosabb a fogyasztói tudatosság, vagyis az, hogy a magyar emberek a hazai egészséges és biztonságos élelmiszereket válasszák, azt emeljék le a boltok polcairól. Cseh Tibor András a kamara külkapcsolatokért felelős alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárexportunk 80-85 százalékát felvevő országokban arra lehet számítani, hogy visszaesik kivitelünk, főként az Európai Bizottság meggondolatlan tervei miatt. Ezért a magyar élelmiszergazdaság a keleti és déli országok irányában kell új piacokat keressen, annak érdekében, hogy a bizottság által a harmadik országokból várhatóan az unió piacaira zúdító árudömping okozta veszélyeket kivédje.

Papp Zsolt itt kitért arra, hogy a tízezer gazdát megmozdító tavaly év végi gazdatüntetéssel elérték, hogy az Európai Bizottság elhalassza a dél-amerikai országok közösségével, az úgynevezett Mercosur-országokkal való szabadkereskedelmi megállapodás aláírását. Meglátása szerint nem véletlen, hogy a közösség tagországai nagyrészt ellenzik azt, hiszen teljesen eltérő követelményekkel termelnek az uniós és a dél-amerikai gazdák, ami súlyos versenyhátrányt jelent az uniós agráriumnak. 

Gazdatüntetés Brüsszelben, 2025. december 18-án. Fotó: ZSOCC

Ugyanakkor hiába, hogy a tagországok többsége ellenzi azt, pár nagyobb lakossággal rendelkező tagország eldöntheti a kérdést, márpedig 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke láthatóan eltökélt abban, hogy dűlőre vigye a dolgot.

A szerdai miniszteri egyeztetésen a következő uniós költségvetési ciklus forrásaiból ajánlott fel 45 milliárd eurót, arra, hogy az eredeti tervektől eltérően, akár agráriumra is fordíthatják azt a tagországok. Ez – fűzte hozzá Jakab István, a Magosz elnöke, a parlament alelnöke – azon kívül, hogy feléli a jövőt, azért is ellentmondásos, mert, nyilvánvaló, hogy az országokra hárítja annak a politikai felelősségét, hogy mondjuk óvoda, iskola, vagy útfelújítás helyett a mezőgazdaság támogatására fordítja a szóban forgó forrásokat. 

Mint mondta, hasonló okból is teljesen elfogadhatatlan az Európai Bizottság azon terve, hogy a közös agrárpolitika kétpilléres rendszerét megszüntessék, kivonjanak mintegy húszszázalékos forrást a mezőgazdaságból és azt Ukrajnának adják. Az ukrán uniós csatlakozás pedig – tette hozzá – önmagában is halálos veszélyt jelent az uniós agráriumra, hiszen több százezres, kiválóan felszerelt gazdaságok, a közösségben rég betiltott szerekkel és génmódosított terményekkel állíthatják elő árualapjukat, ami a Mercosur országoknál is nagyobb károkat okozhat a közösség belpiacain. Felelőtlen és elfogadhatatlan lépések sorozatának nevezte az Európai Bizottság cselekedeteit, amivel szerinte konkrétan veszélyeztetik az unió biztonságos élelmiszer-ellátását. A bizottság felkészületlenségét jól mutatja az is, hogy az általa felvázolt jövőbeli közös agrárpolitikából nemes egyszerűséggel kimaradt az élelmiszeripar – mutatott rá Papp Zsolt.

Egyébként a sajtóbeszélgetésen kiderült az is, hogy amennyiben Olaszország elfogadja a szerdai agrárminiszteri ülésen bedobott 45 milliárd eurós koncot, úgy előreláthatóan a jövő héten aláírhatják a Mercosur-megállapodást.
A bizottság olyan országokból akar behozni alapanyagot, félkész vagy kész terméket, ahol teljesen más ellenőrzési rendszer van, mint az unióban. A közösségen belül termelő gazdák és élelmiszer-előállítók óriási adminisztratív terhekkel küzdenek. Ezt – tette hozzá – megszoktuk, megtanultuk és tudjuk kezelni, mert ezek Európa keretein belül működnek, és így kiegyenlített a verseny. 

Ám amennyiben harmadik országból hozunk termékeket, amelyekben nem ilyen az előállítási környezet és az adminisztratív feltétel, s olyan engedélyezett szereket használnak, amelyeket nekünk évek vagy évtizedek óta tiltanak, akkor nyilvánvalóan versenyképtelenek leszünk.

Jaanuár 7-én a tagállamok mezőgazdasági miniszterei rendkívüli tanácsülést tartottak Brüsszelben, annak érdekében, hogy zöld utat adjanak a Mercosur megállapodás 27 tagállam nagykövetei általi jóváhagyásának, amelyet a január 9-i, pénteki úgyenvezett coreper ülésre terveztek. Az EU-nagykövetek tehát várhatóan most pénteken egy kulcsfontosságú ülésen szavaznak a megállapodásról, megnyitva az utat a január 12-i paraguayi aláírás előtt. Vagyis az eredetileg tervezett a december 20-i brazíliai aláírás helyett, január 12. lenne az új időpont és ezúttal egy másik Mercosur-országban, Paraguay-ban írnák alá.

Von der Leyen a levelében a hétéves költségvetés félidős felülvizsgálatáig félretett összeg kétharmadát – mintegy 45 milliárd eurót – azonnal mozgósítaná a gazdálkodók támogatására. A tagállamok ezt kérhetik nemzeti és regionális partnerségi terveik benyújtásakor. Ezzel ellensúlyozná a Mercosur kárát. Ez csak egy opcionális lehetőség, nem pluszforrás az agráriumnak, csak lehetőség a tagállamnak, hogy csoportosítson át NRP-n belül.

A bizottság által javasolt 45 milliárd euró a 2028–2034-es uniós költségvetés félidős felülvizsgálatáig félretett összeg kétharmadát teszi ki, és kiegészíti a piaci zavarok kezelésére már korábban tervezett 6,3 milliárd eurós tartalékot. Az agrárbüdzsé tehát továbbra is maradna 293,7 milliárd euró, viszont most úgy tűnik, hogy az általános válságtartalék kerülne még ide. Nem tiszta, hogy ez a 45 milliárd mire költhető majd, milyen támogatásokat lehet ebből megvalósítani. Illetve ezzel gyakorlatilag 2028–2034-ig válságkezelésre nem igazán lenne forrás. Összefoglalva tehát ezek az átcsoportosítások azonban nem további források, mivel a következő uniós költségvetéshez előirányzott egységes alap struktúrája értelmében a közös agrárpolitikához hozzáadott forrásokat elkerülhetetlenül más területekről vonják el. Tehát továbbra is versenyeztetnék például az óvodafelújtást az agrártámogatásokkal. Sokkal inkább tekinthető ez az egész javaslat a bizottság számviteli trükközésének, amit annak céljából vetették be, hogy Ursula von der Leyen aláírhassa a szabadkereskedelmi megállapodást egy olyan időszakban, amikor egyébként is eredménytelen, sőt gyakran káros tevékenysége után, végre felmutathatna egy eredményt, még úgy is, hogy az a teljes uniós agrártársadalom és élelmiszer-kárára történne.