A disputára az adott alkalmat, hogy megjelent a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában könyv alakban az Ahol a labda lesz… című cikksorozat, amely hétről hétre olvasható egy éve a Magyar Nemzet hasábjain és online felületén.

Giró-Szász András kiemelte: olvasva a két szerző írásait, két nagyon összefüggő dolgot magyaráznak el: a kormányzást és azt a politikát, ami körülveszi. Azt, hogy az utóbbi tizenhat évben volt igazi ereje a kormányzásnak, amelyben tökéletesen látható volt, mi a rendező elv. A könyvből és az írásokból is kirajzolódik, hogy
itt a közéletben olyan történetmesélés zajlott, amelyet nem csupán szerettek az emberek, hanem szereplők is akartak benne lenni.
Nagy segítség ugyanis az, hogy világos rendezőelv szerint kormányoznak. G. Fodor Gábor számára a rendezőelv a gondolatot jelenti. Megmutatták, hogyan lehet felépíteni egy jól teljesítő államot és miként lehet azt sikeressé tenni. Fantasztikus fejleménynek lehettünk tanúi: ez az előremutató gondolat másokat is inspirált. Azt verték belénk állandóan, hogy kicsik vagyunk, nekünk kell alkalmazkodni és ehhez képest eljutottunk tizenhat év alatt – vagy már korábban – oda, hogy
a sajátos magyar gondolat a minta, amit mások is megpróbálnak követni.
Szájer József úgy vélte, a politikát sokan megkísérlik lesilányítani, mintha egyfajta népbutítás volna. Hangsúlyozta: mi a többiekétől eltérő választ adtunk a politikacsináló elitek és az emberek közötti konfliktusra. Ennek az a lényege, hogy lehet azt mondani: van egy másik út, miközben mindenki azt mondja, hogy nincs alternatíva, ezt sem lehet, meg azt sem lehet. A példa demonstratív ereje viszont hatalmas Szájer szerint. Vannak olyan tüntetések külföldön, ahol azt mondják: ha Orbán meg tudja csinálni, akkor miért nem lehet nálunk is? Rájöttek arra, hogy ezt kell elfojtaniuk, de szerencsére, későn. Mi mutattuk meg, hogy mindent lehet másként csinálni, és ez az oka az ellenünk zajló támadásoknak. A volt képviselő utalt rá: felismerték ennek veszélyességét és ezért keltik időről időre azt a hatást akár szórványos, jelentéktelen ellenzéki megnyilvánulások után is a médiában, mintha itt lenne a forradalom a küszöbön.
Giró-Szász, refletálva az elhangzottakra, Fukuyamának a történelem megszűnéséről szóló teóriája antitéziseként jellemezte a könyvet.
Olyan mintát eredményezett ugyanis a világban, ami cáfolta a filozófus megvalósulatlan tételeit. Szájer József szóba hozta, hogy az alvásra ösztönző, sablonos ellenzéki elemzések is csupán azt tudják érvként felhozni, hogy miért nem csináljuk mi is azt, amit a többiek a világban. Az iméntieket továbbszőve a fantázia eltorlaszolásaként aposztrofálta Fukyama téziseit G. Fodor. Hozzátette: mi ne essünk ebbe a hibába, hisz a politika mindig a jövő felméréséről szól.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!