Tízmilliós utasforgalommal számolnak: ekkor indulhat el a budapesti repülőtéri gyorsvasút

Évente akár tízmillió utas használhatja majd Budapest új kötöttpályás kapcsolatát, amely nemcsak a repülőtér megközelítését, hanem a főváros és az ország vasúti hálózatát is átalakíthatja. A repülőtéri gyorsvasút fejlesztéséről most új részletek derültek ki az ütemezéstől a jegyárakon át a finanszírozási modellig, miután a kormányzati oldalról ismertették a projekt kulcselemeit.

Jelentősen nőtt a repülőőtér forgarlma Forrás: Shutterstock

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás közlekedésének fejlesztése: az unió oldalán megjelent a reptéri vasút megvalósítására vonatkozó koncessziós kiírás. A kormány még tavaly október végén jelentette be, hogy a repülőtéri gyorsvasút vonalát mintegy egymilliárd eurós, vagyis körülbelül négyszázmilliárd forintos beruházással, koncessziós formában építik meg.

A jelenlegi utasszámot alapul véve, mintegy tízmilliónyian utazhatnak hamarosan az új repülőtéri gyorsvasúton évente (Fotó: Budapest Airport)

Ez lenne a repülőtéri gyorsvasútépítés ütemezése

A fejlesztést a kormány stratégiai jelentőségűnek tekinti nemzetgazdasági szempontból, célja, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér a közép-európai közlekedési és logisztikai hálózat egyik meghatározó csomópontjává váljon.

A Budapest Airport éves utasforgalma tavaly meghaladta a 19,5 millió főt, az előzetes tanulmányok szerint az utasok 40-50 százaléka veheti igénybe az új vasúti kapcsolatot.

A megvalósítás ütemezéséről és a kivitelezés részleteiről Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára beszélt egy szerdai háttérbeszélgetésen, amelyről az Airportal számolt be. Eszerint:

• a Kőbánya-Kispest és a Budapest Airport közötti szakasz 2030–2031-re készülhet el, ekkor a belváros irányába körülbelül 15 percenként indulhatnának vonatok;
• a Monor felé vezető szakasz 2033–2034-re valósulhat meg, ekkor már hatpercenként érkezhetne egy szerelvény a repülőtérre;
• a koncessziós társaság számára lehetőség nyílik a két szakasz párhuzamos kivitelezésére is, ami a projekt korábbi átadását eredményezheti.
• A repülőtéri állomás a terminálok közvetlen közelében, a jelenlegi Holiday parkoló alatt épülne meg. A beruházás miatt mintegy 160 parkolóhelyet kell majd áthelyezni, a munkálatok ugyanakkor a tervek szerint a repülőtér zavartalan működése mellett zajlanának, miközben párhuzamosan épülne a 3-as terminál is.

Megvalósítás koncessziós modellben

Lóga Máté elmondta: a fejlesztési, finanszírozási, működtetési és keresleti kockázatokat a koncessziós társaság viselné, az állam nem fizetne rendelkezésre állási díjat. A társaság ezzel szemben koncessziós díjat fizetne az államnak, amely pénzügyi befektetőként 20 százalékos részesedéssel venne részt a projektben.

A fennmaradó forrásokat hazai és nemzetközi befektetők bevonásával biztosítanák. A teljes beruházási érték elérheti az egymilliárd eurót, a koncessziós szerződés időtartama 35 év lenne, ezt követően az infrastruktúra a magyar állam tulajdonába kerülne.

Az államtitkár a projekt bevételi modelljéről is beszélt, amely két fő pillérre épülne: az egyik a pályahasználati díj, amelyet az infrastruktúrát használó vasúttársaságok fizetnének, a másik pedig az úgynevezett perondíj, amelyet a reptéren fel- vagy leszálló utasoknak kellene megfizetniük.

A perondíj a teljes bevétel 80-90 százalékát adhatja, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a reptéri állomás beléptetőrendszeréhez kapcsolódna. Az előzetes számítások szerint a vasúti kapcsolat menetidőben és árban is versenyképes lehet a taxival és más közúti megoldásokkal szemben, az utasok által fizetendő személyszállítási tarifa mellett körülbelül 4000 forintos perondíjjal.

A MÁV biztosíthatja a kapacitásokat

A tervezett mintegy 27 kilométer hosszú vasúti kapcsolat Kőbánya-Kispest és Monor között futna, a meglévő vasúti hálózat részeként. Ennek köszönhetően egyes vonatok a repülőtér érintésével tovább haladhatnának Kelenföld vagy a Balaton irányába, míg más járatok a Nyugati pályaudvar felé biztosíthatnának közvetlen kapcsolatot.

A menetrendi tervezés és a vasúti szerelvények biztosítása Lóga Máté szerint a MÁV feladata lehet, amely az előzetes elemzések alapján rendelkezik a szükséges kapacitásokkal a megnövekvő utasforgalom kiszolgálásához. A MÁV és a koncessziós társaság között szolgáltatási szerződés jönne létre. 

Az eseményen elhangzott: a koncessziós kiírás közzétételével megkezdődött a részvételi szakasz, amely február 6-ig tart. Ezt követően indulhat az ajánlati szakasz, várhatóan három hazai vagy nemzetközi résztvevővel.