Elszabadult élelmiszerárak a világpiacon – az árstop komoly védőháló

Hónapok óta tartó áresés után ismét felfelé indultak a legfontosabb élelmiszerek világpiaci árai. Az ENSZ friss jelentése rossz híreket vetít előre a globális élelmiszer-piacokon, a magyar vásárlók azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyelőre védve vannak az áremelkedés hatásaitól. Az Oeconomus gazdaságkutató alapítvány elemzése szerint a hazai árstopok komoly védőhálót jelentenek a családoknak, de a jövőbeli kilátásokat több külső kockázati tényező is beárnyékolja.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrissebb élelmiszerár-indexe öt hónapig tartó folyamatos csökkenés után februárban ismét emelkedést mutatott. A nemzetközi piacokon irányadó mutató 0,9 százalékkal kúszott feljebb. A drágulás mögött elsősorban a gabonafélék, a húsok és a növényi olajok árának megugrása áll. A búza világpiaci ára 1,8, a növényi olajoké pedig 3,3 százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt.

A magyar fogyasztók fokozottan védve vannak a megemelkedett nemzetközi élelmiszerárakkal szemben. / Fotó: Havran Zoltán

Mit jelentene az élelmiszerár-emelkedés Magyarországon az árstopok nélkül?

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány válaszai alapján a kormányzati beavatkozások nélkül ez a drágulás szinte azonnal és teljes mértékben megjelenne a hazai boltok áraiban. A szakértők rámutatnak, hogy az árkorlátozás nélkül az élelmiszerár-infláció itthon is több százalékponttal magasabb lenne.

Az ilyen szabályozások a becslések szerint 3–4 százalékponttal csökkenthetik az élelmiszer-inflációt, mert több alapélelmiszer árát közvetlenül mérséklik

– áll az alapítvány lapunknak küldött válaszában.

A védőháló tehát működik, a magyarok pedig érdemi megtakarítást érnek el a szabályozott áraknak köszönhetően. Az árstopok bevezetése után az érintett termékkategóriákban átlagosan 16-18 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. Az Oeconomus becslései szerint már egyszázalékos élelmiszerár-csökkenés is havi szinten ötmilliárd forintot hagy a magyar háztartásoknál. A jelenlegi, 10-15 százalékos ármérséklő hatással számolva ez a megtakarítás országos szinten elérheti a havi 50-75 milliárd forintot is.

Milyenek a kilátások?

A nemzetközi adatok alapján a következő hónapokban vegyes kép rajzolódhat ki. Bár globális árrobbanásról egyelőre nincs szó – az árak még mindig 22 százalékkal alacsonyabbak a 2022-es csúcshoz képest –, a geopolitikai feszültségek továbbra is komoly kockázatot jelentenek. Az elemzők szerint az Európai Unióban az élelmiszerárak még egy ideig gyorsabban nőhetnek, mint az általános infláció.

Magyarország számára különösen a Barátság kőolajvezeték leállása okozhat fejtörést.

A magasabb üzemanyagár hozzávetőlegesen tíz százalékkal is növelheti a mezőgazdasági átadási árakat, ami nagyjából 2,5 százalékos élelmiszeripari áremelkedést is okozhat

– figyelmeztet az alapítvány.

Azonban a kormány erre a helyzetre is felkészült: a mezőgazdasági dízel jövedékiadó-visszatérítésének rendszere ma is érvényben van. Ez az intézkedés lehetővé teszi a gazdák számára, hogy a dízel jövedéki adójának mintegy kilencven százalékát visszaigényeljék, ami jelentősen csökkenti a költségnövekedés hatását. A kabinet tehát több fronton is küzd azért, hogy megvédje a magyar családokat a világpiaci áringadozásoktól, és biztosítsa a stabil, megfizethető élelmiszer-ellátást.