A jövőben a Balti-tenger lehet a következő régió, ahol jelentős fejlesztések jönnek létre ezen a területen. Lengyelország, Finnország és a Balti országok számára biztosíthat ez energiát. Erre példa a Balti Power nevű szélerőműpark több mint 1 GW kapacitással Lengyelország partjainál. A Földközi-tengeren is vizsgálják ezeknek a projekteknek a megvalósíthatóságát, azonban ott a gyorsan mélyülő partok, a gyengébb szelek és a turizmus akadályokat gördít ez elé.
A másik fontos kérdés, mekkora aránya lehet a szélenergiának az adott ország villamosenergia-mixében. Erre Somosi Zoltán azt mondta, nagyban függ az adott ország adottságaitól. Általános esetben ez 20–40 százalék közé tehető, ez a mennyiség még könnyen integrálható az energiaellátásba. Ötven százalék felett azonban már fejlett elektromos hálózat szükséges, tárolási kapacitások és ideálisan valamilyen stabil kiegyensúlyozó áramtermelési mód, gondolhatunk itt akár vízenergiára vagy atomenergiára. Továbbá Európában számos tényező alakítja ezeknek a telepítését, ezek a környezetvédelmi és tájképi tényezők, emiatt az engedélyek kiállítása is lassabb. A lakossági szempontok is fontosak, akár a lakóövezetek közelsége vagy a mezőgazdasági termelésre szánt területekkel a kompetíció. Magyarország esetében 15-30 százalék lehetne optimálisan az aránya a szélenergiának, viszont csak adott területre lehetne szélerőműveket telepíteni: ilyen a Kisalföld, Mosonmagyaróvár térsége, a Mezőföld és bizonyos dél-keleti régiók. Ez már korábban is a szakmai párbeszéd tárgya volt, a szélenergia mennyiségének és arányának a növelése a következő 10-15 évben reális folyamatos fejlesztésekkel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!